Vakon szavaztak a paksi hitelről

Publikálás dátuma
2014.06.24. 07:15
Az LMP-sek ismét tiltakoztak a Házban, a házelnök szokás szerint büntetést helyezett kilátásba. Fotó: Bielik István/Népszava
Döntést megalapozó hatástanulmányok nélkül hagyta jóvá a Fidesz parlamenti szavazógépezete tegnap a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozására kötött tíz milliárd eurós, azaz háromezer milliárd forintos magyar-orosz hitelmegállapodást. A jóváhagyott szerződés amellett, hogy gigantikus nagyságú, óriási árfolyamkockázattal terhelt devizahitel felvételéről szól, több hazai törvényt és nemzetközi egyezményt is sért. Az LMP Áder János köztársasági elnökhöz fordul azt kérve, hogy ne írja alá a törvényt. Az MSZP szerint pedig minden igennel szavazó politikust súlyos felelősség terhel. Az Együtt -PM számításai szerint minden magyarnak fejenkét hétszázezer forintba kerülnek az új blokkok.

Alapvető információk hiányában erőltette át tegnap a parlamenten a Fidesz szavazógépezete a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozására kötött, három ezer milliárd forintos magyar–orosz hitel megállapodást. Az Országgyűlés tegnap a kölcsön felvételéről szóló szerződést rögzítő törvényt 110 fideszes igen szavazatával 19 jobbikos tartózkodása mellett fogadta el. A szocialisták, az LMP és az Együtt–PM politikusai nemmel szavaztak a mindvégig kritizált jogszabályra.

A kölcsön felvételéről szóló tövényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztette a parlament elé még május végén. A megállapodás szerint az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar félnek a paksi atomerőmű 5. és 6. blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A felvett összeget a magyar fél 2014-2025 között használhatja fel az új blokkok építésére, majd 21 év alatt kell visszafizetnie a gigantikus hitelt, sávos kamatokkal.

A tegnapi határozattal a Fidesz még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a döntést megalapozó hatásvizsgálatokat, amelyeket egy két éve meghozott a kormányhatározat ír elő. Ez az Energiaklub tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított per pénteki tárgyalásán bizonyosodott be. A szervezet ugyanis a Paks II. beruházás előkészítéséről szóló számításokért, elemzésekért, információkért indított pert a tárca ellen.

Ám "ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek. Azaz, a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez" - közölte a Társaság a Szabadságjogokért, amelyik szintén részese volt a perindításnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők a létfontosságú információk hiányában szavaztak a hosszútávú hitelszerződésről - hangsúlyozták.


  • Nincsenek meg a szükséges hatástanulmányok
  • Magyarország történelmének egyik legnagyobb devizahiteléről szavaztak a képviselők
  • Több szempontból is jogsértő a hitelszerződés

Szél Bernadett, az LMP társelnöke lapunknak elmondta: pártja Áder János köztársasági elnökhöz fordul azt kérve, hogy ne írja alá a törvényt. A képviselő azt mondta, ha az államfő mégis szignálja a jogszabályt, akkor az ombudsmant kérik fel, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a jogszabály normakontrollját.

Szél Bernadett úgy fogalmazott: tegnap a Fidesz Orbán Viktor kormányfővel az élen "felajánlotta Magyarországot Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, zálogul egy tízmilliárd eurós júdáspénzért cserébe". Szerinte a Fidesz nemcsak gátlástalan, de "vélhetően elment a józan esze is", mert beláthatatlan kockázatnak teszi ki Magyarországot.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy a kormánypártok jelenleg olyan Oroszországgal kívánnak hosszú távú szövetségre lépni, amelyik éppen Ukrajnán mutatja be, hogy mit jelentenek számára a szerződések, vagy hogy mit gondol a nemzetközi kapcsolatokról. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a hitelfolyósítás alatt kialakuló vitás helyzetekben nem Magyarország fog diktálni a "nagy orosz medvének", hanem fordítva.

Kiemelte, hogy jelenleg Magyarország történelmének egyik legnagyobb devizahitelét akarják felvenni, vállalva ráadásul a teljes árfolyamkockázatot. A projektet az átláthatóság teljes hiánya jellemzi - állítja az LMP-s képviselő. Aki megjegyezte: a beruházással a kormány állítása ellenére nem fog csökkenni az ország energiafüggőségge Moszkvától, ráadásul az ígéretekkel ellentétben a beruházás áramár-növekedéssel fog járni. Szél Bernadett blöffnek minősítette azt a kijelentést, hogy a beruházás negyvenezer munkahelyet teremt.

A parlament előtt fekvő törvényjavaslathoz egyetlen módosító javaslat érkezett, az LMP-s Széll Bernadett részéről. A képviselőnő csak abban az esetben tartotta volna elfogadhatónak a pénzügyi megállapodás kihirdetését, ha a kormány a hiányzó hatásvizsgálatokat bemutatná az Országgyűlésnek. A politikus ezzel összefüggésben terjesztett be módosító indítványt, melyben a pénzügyi kötelezettségvállalás alkotmányosságát, nemzetbiztonsági kockázatait, valamint a beruházás megtérülését vizsgáltatta volna a különböző parlamenti bizottságokban.

Szél Bernadett kijelentette: Magyarország tegnap óta Putyin "adósrabszolgája". Miközben az elfogadott határozat ellentétes a Fidesz által korábban megalkotott nemzeti vagyonról szóló törvénnyel is, amely tiltja, hogy az ország vagyonát érintő kérdésekben idegen bíróság döntsön. A magyar-orosz hitelszerződésben ugyanis az szerepel, hogy a felek választott bíróság előtt rendezik a vitás ügyeiket, s ezzel a szerződés megsérti a vagyontörvényt.

A politikus úgy látja: mindezek mellett az orosz-magyar paktum nem felel meg az úgynevezett Euratom egyezménynek sem, amely garanciákat követel a nukleáris megállapodásokban fogalaltak megvalósulására. A paksi hitelszerződésben pedig nincsenek ilyen biztosítékok.

MSZP: a kormány visszahívta az oroszokat

Az MSZP véleménye szerint Orbán Viktor visszahívta az oroszokat - reagált a költségvetési bizottság szocialista elnöke arra, hogy a kormánytöbbség megszavazta a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodást.

Burány Sándor azt mondta, ez a döntés beláthatatlan következményekkel jár majd, ugyanis a szerződés minden egyes magyar állampolgárnak háromszázezer forintnyi devizában felvett terhet jelent, aminek összege a kamatok miatt akár a duplájára is nőhet. A politikus "kifejezetten botrányosnak" nevezte, hogy egy bírósági ítéletből derült ki: a beruházáshoz kapcsolódóan a kormány "semmiféle elemzést és hatástanulmányt nem végzett és végeztetett".

Hozzátette, habár az MSZP kérte a szavazás elhalasztását, de ehhez a kormánytöbbség nem járult hozzá. Véleménye szerint így a képviselők nem ismerhették meg a Költségvetési Tanács álláspontját, amelyet bizottsági elnökként kért ki. "Orbán Viktor és a Fidesz egy vak ló bátorságával vezeti falnak az országot" - jelentette ki, hozzátéve: az összes igen gombot nyomó képviselőt súlyos felelősség terhel a döntésért. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a szocialista politikusok nemmel voksoltak.

Együtt -PM: fejenkét hétszázezer forint

Minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés az Együtt-PM számításai szerint - hívta fel a figyelmet Jávor Benedek a párt megválasztott EP-képviselője és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő. Utóbbi hangsúlyozta, hogy a szövetség a lehető leghatározottabban tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. Meggyőződésük szerint nem lehet aláírni egy olyan megállapodást, amelyikről nem folytattak társadalmi egyeztetést, ami "iszonyúan sokba kerül" és amire semmi szüksége nincs az országnak.

A bővítés az ország éves GDP-jének (bruttó hazai termék) tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül - hívta fel a figyelmet Szabó Tímea. Hozzátette, hogy 2007-ben Orbán Viktor még arról beszélt, hogy Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni.Úgy fogalmazott: remélik, hogy most a miniszterelnök kimondja, hogy "Magyarország nem lehet a Roszatom legvidámabb barakkja".

Az Együtt-PM úgy számol, hogy a körülbelül háromezer milliárdos hitel után az ország összesen nagyjából hétezer milliárdot fog visszafizetni, ami "elviselhetetlen" terheket ró majd a költségvetésre - mondta. Azok a fideszes képviselők, akik igennel szavaznak a hitelszerződésre, azok a "saját oligarchaköreik" védelmében a magyar családok érdekeivel ellentétesen cselekszenek - jelentette ki.

Szerző

Hernádi elszólta magát: kamu a bírósági per?

Publikálás dátuma
2014.06.23. 21:47
Ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ügyben, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Fotó: Vajda
Magyar téma is előkerült a lengyel lehallgatási botrányban. Az ottani állami olajtársaság, a PKN Orlen vezetője Jacek Krawiec sarkos állítást fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolatáról, a Wprost lengyel hetilap által most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint, amelynek a részleteit az Origo internetes portál ismertette. Emellett Krawiec Hernádi Zsolttól hallott bennfentes információt is elárult a Mol-vezér most zajló bírósági ügyéről. 

"Az oroszok 10 milliárdot (euró, a szerk.) adnak az atomerőműre, és épül a Déli Áramlat annak ellenére, hogy az EU ellene van” - mesélte az Orlen vezér Włodzimierz Karpiński pénzügyminiszternek és helyettesének, Zdzisław Gawliknak idén februárban. Hozzátéve: "Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár".

"Ide figyeljetek (...) mennyire másképp mennek a magyaroknál a dolgok. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatta el Budapestet. Mondom neki: hány évet kapsz? Ő mosolygósan, kisimultan ezt válaszolja: az ügyvédeim találtak egy ügyet, amelynek köszönhetően felmentenek, és ezt minden EU-tagállamnak el kell ismernie, és oda utazom majd, ahova akarok. Ez egy magyarországi ügy? - kérdezem. Igen, mondja. Igen ám, mondom, de ez több évig eltarthat, nem? Nem, áprilisig meglesz. És ott ül mögötte egy ügyvéd, a nagyon elbizakodott Ábel. Hernádi erre széles mosollyal: Ábel, mondd el Jaceknek, hogy ki képviseli a vádat az ügyben? Ábel erre: a feleségem. Kapisgáljátok? Képzeljétek el, hogy ez nálunk van!”

A névazonosság alapján Galácz Ábelről lehet szó, aki 13 esztendeje dolgozik a magyar olajtársaságnál jelenleg csoportszintű ellátási és értékesítési igazgató. Felesége Bánhegyi Ilona, aki Hernádi Zsolt ellen magánvádlóként büntetőeljárást indított, 2000-től szintén a Mol-ban dolgozott, jogi vezető volt, 2006-ban szülési szabadságra ment.

Forrásunk szerint Bánhegyi birtokában nagy mennyiségű Mol-részvény volt, amelynek árfolyama tekintélyes mértékben zuhant. Bánhegyi Ilona ezt a horvát INA energiacég körüli bizonytalanságnak tudta be, amiért Hernádi Zsoltot is felelőssé tette. Ezért is indított pert a cégvezető ellen Bánhegyi Ilona alapvetően a horvát vádakra alapozva jelentette fel az elnök-vezérigazgatót.

A horvát hatóságok vádja szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a zágrábi kabinet 2009-ben a Mol-nak adja át az INA energiacég irányítását, annak ellenére, hogy a magyar olajcég kisebbségi részt birtokol. A magyar ügyészség korábban lezárta a Mol-vezér elleni nyomozást, a bíróság pedig első fokon májusban felmentette Hernádit Bánhegyi által megfogalmazott vádak alól.

Egyes elemzők szerint azonban Hernádi elszólta magát a lengyel lap által idézett beszélgetésen. Igazolva azokat a találgatásokat, amelyek szerint Bánhegyi "kamupert" indított ellene.

A trükk lényege pedig az, hogy abban az esetben, ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ügyben, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Így a magyar hatóságok kérhetik a horvát közigazgatást, hogy állítsa le a Mol-vezér elleni pereket, s emiatt megszűnik a Hernádi elleni nemzetközi körözés is, ami jelenleg akadályozza őt az utazásban.

Az ügyet jól ismerő informátorunk szerint Hernádi Zsolt 2013 decemberében valóban találkozott Jacek Krawiec-cel egy étteremben, itt ettek-ittak, a sok fős vacsorán azonban nem látszik életszerűnek, hogy az idézett beszélgetés ebben a formában elhangzott volna. Az emberek ilyen alkalmakkor, ennyire bizalmas információkat nem szoktak elmesélni. (Mivel ellenkező példákat is ismerünk, lásd Matolcsy esetét a Goldmann Sachs bankáraival az IMF behívásáról, kizárni sem lehet. a szerk.)

A Mol kommunikációs osztálya azt közölte lapunkkal: "Az elmúlt években számos pletyka és spekuláció jelent meg különböző helyi médiában a Mol-lal kapcsolatban, amelyek mindegyikéről kiderült, hogy téves. A Mol soha nem kommentálta ezeket a pletykákat, így most sem szándékozik ezt tenni.”

Szerző

Robbanás előtt a lakásfelújítási piac?

Öt éven belül akár milliós nagyságrendben költenénk otthonunk felújítására - derült ki a Lindab friss kutatásából. A magyar lakosság optimistán nyilatkozott a lakása vagy a családi háza felújításáról, bővítéséről, de a tervek többsége a háztartások kétharmadánál még a jövő zenéje. 

Egy éven belül ugyan a lakosság alig ötöde lát esélyt átfogó renoválásra, ám a következő években már többen terveznek nagyszabású munkálatokat: 21 százalék a tető- és csatornarendszer felújításában, 29 százalék az otthon szigetelésében is gondolkodik. Mindezekre a válaszadók csaknem fele mintegy 300 ezer forintot költene, de 17 százalékuk akár 1 millió forintot is fordítana otthona renoválására.

A 18-59 éves korosztály lakókörülményei a felmérés szerint érdemben nem változtak az utolsó adatfelvétel óta eltelt egy évben: a lakosság 54 százaléka családi házban él, 84 százalék saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésében a lakosság 4 százaléka gondolkodik. A magyarok 29 százaléka tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, ám az elmúlt 12 hónapban az érintett háztartások kétharmada mégsem vágott bele tervei megvalósításába. Mindenesetre az elmúlt évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), amelyeket a kültéri felújítások - tető, szigetelés - követtek.

Mivel a felújítás leginkább pénzkérdés, az adatfelvétel során erre is rákérdeztek. A válaszokból kiderült, hogy hitelre továbbra is csak másodlagos megoldásként tekintenek a magyarok, 55 százalékuk elsősorban a saját megtakarításait fordítaná felújításokra.

Szerző