Szakíthat az Együtt a Szolidaritással

Publikálás dátuma
2014.06.24. 18:45
Kónya Péter a baloldali listán, az Együtt-PM politikusaként szerzett parlamenti mandátumot áprilisban. Fotó: K2 Press/Népszava
Kónya Péter nyilatkozata miatt az Együtt - a Korszakváltók Pártja felfüggesztette az együttműködést a Szolidaritás Mozgalommal. Erről a párt újonnan megválasztott elnöksége döntött kora délután. Kónyát arra szólították, hogy az általa vezetett mozgalom és ő maga tisztázza viszonyát az Együtthöz, amíg ezt nem teszik meg, nincs együttműködés.

A mozgalom vezetője, aki a baloldali listán, az Együtt-PM politikusaként szerzett parlamenti mandátumot hétfőn az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kijelentette: "Én pártot akarok a Szolidaritásból, de ezt a tagságnak is meg kell szavazni". A Szolidaritás elnöke azt mondta, több törésvonal is keletkezett közte és az Együtt között.

Az egyik ilyen egy bizalomvesztés volt, azért, mert januárban leült tárgyalni Gyurcsány Ferenccel. Aztán - tette hozzá - sokkal kevesebb pozíciót kaptak, mint, ami az erejük alapján járt volna. Annak semmi alapja, hogy be akarja vinni a Szolidaritást a DK- ba, ez csak akkor fordulhat elő, ha a tagság úgy akarja, de minden demokratikus párttal keresik az együttműködés lehetőségét, így a DK-t sem lehet kizárni, mint lehetséges partnert - fogalmazott a műsorban Kónya.

Az Együtt elnöksége saját bevallásuk szerint megdöbbenéssel értesült arról, hogy a párt egyik tagja, korábbi társelnöke új pártot akar alapítani és ezt az egyik televízióban jelentette be. Az interjú után állítólag sokan tiltakoztak, a vezetés ezért döntött úgy, hogy a helyzet megnyugtató tisztázásáig nem működnek együtt a Szolidaritással. Forrásaink szerint Kónya nyilatkozatát a mozgalom tagjai sem fogadták jól, sőt többen elhatárolódtak attól.

"A közös munkánkba nem fér bele az, hogy a szervezet vezetője önálló párt alapításáról beszél nyilvánosan, miközben a Szolidaritásból pártunkban dolgozók minderről másként vélekednek. Emellett természetesnek tekintjük, hogy folytatjuk az együttműködést mindazon párttagjainkkal, akik a Szolidaritásból jöttek, és akikkel az elmúlt hetekben is közösen dolgoztunk az önkormányzati választási felkészülés részeként a közös sikerekért, így Orbán Viktor mihamarabbi leváltásáért" - fogalmazott kora délutáni közleményében az Együtt.

Hozzátették, a felmerült kérdések tisztázása után döntenek majd arról, felkérik-e Kónyát parlamenti mandátuma átadására. 

A Szolidaritás helyzete az elmúlt hetekben folyamatosan téma az Együtt és a PM által alkotott pártszövetségben. Kónya pár hete az ATV-ben már nyilatkozott arról, hogy amennyiben a Szolidaritás nem tud markánsan politizálni, akkor szervezetük elhagyhatja az Együttet.

Időközben új társelnököket választott az Együtt, a pozícióért nem szállt versenybe Kónya, helyette Székely Sándor, a Szolidaritás egyik alapítója került be a vezérkarba.

Lapunk korábban megírta, hogy Kónya támogatottsága megroppant a mozgalomban, ezért álláspontja nem feltétlenül tükrözi a tagság véleményét. Forrásaink szerint a Szolidaritás elnöke arról is tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, hogy esetleg csatlakozik a DK-s országgyűlési képviselőkhöz, így azok már öten lesznek és végre önálló frakciót alakíthatnak.

Szerző

Liberálisok: megszűnt a jogállam!

A lengyelországi szivárogtatás igazán botrányos eleme, hogy kiderült: Magyarországon 2014-ben Hernádi Zsolt előre tudja egy bírósági tárgyalás eredményét saját büntetőügyében. Ennyire nyíltan még sosem derült fény arra, hogy Magyarországon lényegében megszűnt a jogállam - írják közleményükben a Liberálisok.

A közlemény így folytatódik: az ügy megkérdőjelezi a teljes magyar igazságszolgáltatás hitelét, a bírói rendszerbe vetett bizalmat, és elemi erővel jelzi, egyesek megtehetnek feltételezhetően súlyos bűncselekményeket anélkül, hogy következményei lennének. A Liberálisok szerint példa nélküli, hogy egy részben állami cég vezetője egy folyamatban lévő per ítéletét előre tudja, az pedig alkalmatlanságának teljes bizonyítéka, hogy ezzel ráadásul tárgyalópartnereinek dicsekszik is.

Lengyelországban egy kormány bukik meg egy olyan botrány miatt (a kormány és a nemzeti bank összejátszása a pénzügyminiszter elmozdítására és tevékenységük összehangolása), ami a Nemzeti Együttműködés rendszerében mindennapos gyakorlat.

A Liberálisok írásbeli kérdésekkel fordulnak Polt Péter Legfőbb Ügyészhez, Handó Tündéhez, az OBH vezetőjéhez, Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterhez, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez.

Polt Pétertől azt kérdezzük, milyen független intézmény az, amelynél léteznek védett személyek, nem tartja-e utólag problémásnak, hogy nem emelt vádat Hernádi Zsolt ügyében – hiszen most kiderült, a pótmagánvádlóként indított per kirakatper lesz, előre lejátszott eredménnyel.

A Handó Tündének eljuttatott kérdésben a magyar bíróság függetlenségét firtatjuk: hogyan értékeli, hogy egy tárgyalás eredménye előre lefutott a kiszivárgott beszélgetés szerint – legalábbis a vádlott ezt gondolja. Hasonló kérdést teszünk fel Trócsányi László igazságügyi miniszternek is.

Seszták Miklóstól, a MNV Zrt-n keresztül a MOL-ban tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium vezetőjétől azt kérdezzük, hogyan értékeli, hogy a MOL Interpol által körözött igazgatója meg sem született felmentő ítéletével dicsekszik tárgyalópartnerei előtt, és tesznek-e lépéseket Hernádival szemben.

Navracsics Tibortól azt kérdezzük, hogy Magyarország külföldi tárgyalópartnerek előtti hitelességét nem rombolja-e egy ilyen ügy?

Hernádi Zsoltot pedig arra szólítjuk fel, ha tudja, tisztázza magát a vádak alól, és MOL hitelességének helyreállítása érdekében azonnali hatállyal mondjon le.

A lehallgatás és szivárogtatás felveti az orosz titkosszolgálat szerepét az ügyben. Mindez elemi erővel jelzi, milyen veszélyei vannak, annak a döntésnek, hogy Magyarország tegnap a paksi hitellel elkötelezte magát Oroszország mellett.

Szerző

A nyilvánosságnak elszámolunk, a KEHI-nek nem!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai támadásnak tartja, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott programokat ellenőrizni próbálja - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.

A TASZ ezért úgy döntött, hogy hitelességének megőrzése miatt a nyilvánosság számára közzéteszi a vizsgált projektek teljes dokumentációját, a hivatallal azonban nem kíván együttműködni.

Emlékeztetnek: a KEHI pár nappal ezelőtt felszólította a TASZ-t és sok másik szervezetet, hogy bocsássa rendelkezésére számos szervezeti dokumentum mellett a norvég alapból finanszírozott két programjának teljes dokumentációját.

Azt írták: kormányzati tisztségviselők korábban egyértelművé tették, hogy az ellenőrzésre azért kerül sor, mert szerintük a norvég civil pénzek baloldali pártokhoz köthető szervezetekhez kerültek. Ilyen körülmények között a TASZ-nak nincs kétsége afelől, hogy a vizsgálat célja a hatalom maradék ellensúlyát jelentő erő megfélemlítése, a kormánykritikus civil szervezetek elnémítása - fogalmaztak.

Álláspontjuk szerint a KEHI nem jogosult a konkrét ellenőrzésre. Kifogásolják azt is, hogy a transzparenciát hirdető KEHI mindeddig nem közölte: ki utasította őket erre az eljárásra, valamint hány közpénzből fizetett munkatárs végzi a munkát.

"Az emberek joggal teszik fel a kérdést: Lázár János akciója pontosan mennyibe kerül nekik?" - vélekedtek.

Szerző