Kevesebb fémlopás, több ellenőrzés

A tavaly kidolgozott szabályozás nyomán csökkent a fémlopások száma, és átláthatóbb lett a fémkereskedelmi szektor - számolt be közös közleményben az NGM és a MÁV.

A tavaly november óta hatályos törvény rendelkezései alapján szigorúbbak lettek az ellenőrzések, nőtt a bírságok összege, valamint javult a hatóságok közötti együttműködés. A fémkereskedelmi engedély megszerzése is nehezebb lett.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az új fémtörvény hatálybalépése óta június közepéig 2200 fémkereskedelmi ellenőrzést hajtott végre, és 673 esetben állapított meg jogsértést. A hivatal 207,3 millió forint bírságot szabott ki.

Az ellenőrzéseknél 116 esetben derítettek fel illegális fémkereskedelmi tevékenységet, és lefoglaltak 217 ezer kilogramm engedélyköteles anyagot.

Szerző

Hosszú távú megoldás helyett bűnbakképzés

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:22
A néhány tízezer hektárt érintő zsebszerződéses ügyeknél jóval lényegesebb kérdés a vidék megtartó erejének vészes fogyása. Fotó
Tömegesen keresnek új magyar vevőt a termőföldekre a nyugati határszélen azok a külföldiek, akik korábban spekulációs céllal, zsebszerződéssel vásároltak földet - írta a Magyar Nemzet. A kormány közeli lapban Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára elmondta: a zsebszerződések megszüntetésére ez legális és jól járható út, ami minden érintett számára kedvező végeredménnyel járhat.

Az államtitkár azt is kijelentette, hogy a meghatározó tendenciák mellett, néhány esetben megpróbálkoznak úgymond azzal, hogy a törvény erejével lépjenek fel a külföldi tulajdonosokkal szemben, hogy azok "levonuljanak egy adott területről".

Ez a megjegyzés akár arra is utalhat esetleg, hogy ezeket a birtokokat már "arra érdemes" emberek kinézték maguknak, a külföldiek "levonulása" után pedig ezek a személyek hozzájuthatnak majd a kiszemelt földekhez. Korábban már voltak olyan kétes ügyletek, amikor - vélhetően bennfentes információk alapján - az agrárkamara, illetve Fidesz-közeli személyek az ország távolabbi zugából is vevőként jelentek meg.

Nagy István elmondta: információi szerint a zsebszerződésekkel kapcsolatos büntetőügyek száma alig éri el az egy tucatot. Tavasszal még ezernél is több olyan zsebszerződés gyanús ügyről beszélt az agrártárca egyik államtitkára, amelyben haszonélvezeti joggal terhelt bérleti szerződést kötött a külföldi bérlő és a hazai földtulajdonos. Ezekből lett a tucatnyi büntetőper.

Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa a Népszavának elmondta, abban nem áll távol egymástól az ellenzéki és a kormánypárt álláspontja, hogy a törvénysértő megállapodásokat meg kell szüntetni. Az viszont már nem mindegy, hogyan. Az ellenzéki politikus szerint a vevőnek 30 hektáronként egy foglalkoztatottat kellene vállalnia.

Az agrárszakember szerint az nem járja, hogy a majdnem 6 millió hektár mezőgazdasági terület mindössze 100 ezer foglalkoztatottat tart el. Nem biztos, hogy most a néhány tízezer hektárt érintő zsebszerződéses ügyek a legfontosabb kérdései a magyar agráriumnak, ennél lényegesebb a vidék megtartó erejének vészes fogyása - jegyezte meg Gőgös Zoltán.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg éppen azoktól a nagy állattartó gazdaságoktól vonna el jelentős uniós támogatási forrásokat, amelyek a legjelentősebb foglalkoztatók. Ösztönözni kellene a helyi feldolgozóipart, szolgáltatást. A Lázár János javasolta elvonás óvatos becslés szerint is több tízezer vidéki munkahely megszűnésével járhat - közölte Gőgös Zoltán. A rendelkezésre álló forrásokból viszont kiemelten kellene támogatni minden olyan agrárszereplőt, aki hajlandó nagyobb részt vállalni a vidéki foglalkoztatásban.

Nem megfojtani, hanem segíteni kell az élőmunka-igényes állattartást vállaló termelőket - vélte a szocialista politikus.

Az agrártárca vezetői által emlegetett spekuláns kifejezéssel viszont csínján kellene bánni, mert az "osztrák vircsaft" orbáni kifejezése a bűnbakképzést szolgálja, miközben azok a magyar földtulajdonosok is tulajdonképpen spekulánsok, akik csak az uniós területalapú támogatást szeretnének.

Számos osztrák gazda annyiban számíthat spekulánsnak, hogy az olcsóbb magyar termőföldre "spekulált", viszont gazdálkodik rajta.

Szerző

Parkolás: Fürsték profitját államosítják?

Publikálás dátuma
2014.06.25. 07:21
Kell a bevétel: Orbánék most a parkolási piacot akarják lenyúlni. Fotó: Bielik István/Népszava
Évi több milliárd forint árbevételre és akár több százmilliós nyereségre "teheti rá a kezét" az állam azzal, hogy júliustól "einstandolja" az országos mobiltelefonos parkolási rendszert üzemeltető Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató (EME) Zrt. piacát.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy az elmúlt napokban éles nyilatkozatháború alakult ki az állami szereplők és az EME Zrt. között arról, van-e joga a piac "lenyúlásához" az államnak. Ismert, július elsején élesedik a 2011-ben, az Orbán-kormány idején elfogadott új mobilfizetési szabályozás, amely - más területek után - a mobil fizetésben is a központosításra törekszik.

Létrehozták a Nemzeti Mobilfizetési Rendszert és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t, júliustól pedig csak az utóbbival szerződött partnerek működtethetnek mobil fizetést az országban - legalábbis szerintük és a fejlesztési tárca szerint. Álláspontjuk szerint a jogszabály alapján automatikusan megszűnnek azok a kontraktusok, amelyeket a parkolási cégek, az azokat fenntartó önkormányzatok kötöttek szolgáltatókkal, az EME-vel pedig nem kötöttek új partneri szerződést.

Az EME azonban ezt vitatja. A cég szerint továbbra is lehet náluk mobillal parkolást fizetni, mert a társaság mobilparkolási és e-matrica értékesítési szolgáltatásait nem érinti az új rendszer, mert viszonteladói, mobilkereskedelmi tevékenységükre nem vonatkozik sem a törvény, sem annak végrehajtási rendelete.

Az EME-ről egyébként tudni érdemes, hogy Magyarországon elsőként 2006. július elsején indította el országos mobiltelefonos parkolási rendszerét, jelenleg több mint 100 ezer ügyfele van. Igazgatóságában pedig ott ül Fürst György egykori terézvárosi MSZP-s alpolgármester, aki a 2000-es évek második felében a főváros akkor még meghatározó parkolás-üzemeltető cége, a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője is volt, nemrég pedig a Simon-Welsz üggyel is összefüggésbe hoztak a sajtóban.

Papíron ennyi köze van az EME Zrt.-hez, de meg nem erősített piaci információk szerint tulajdonrésze is van a vállalkozásban. Ezt nehéz bizonyítani, lévén, hogy az EME tulajdonosi háttere nem teljesen átlátható.

A cég tulajdonosa 2006-2010 között a Centrum Parkoló Kft. volt, majd 2011-2013 között a Trust Holding Kft. - utóbbinak az EME Holding Zrt., illetve - 2013 elejéig - az idén tavasszal a Sanoma-csoportot felvásárló Central Fund Kockázati Tőkealap Zrt. volt a tulajdonosa.

Ma már egyedüli tulajdonos az EME Holding, amely mögött tulajdonosként három, a Dominikai Köztársaságban bejegyzett cég - Shearsmith Corp., Longthorne Ltd., Shanghnessy Ltd. -, valamint a Panamai Köztársaságban székelő Gardner Partners Inc. nevű vállalkozás áll.

Szerző