bíróság;MOL;leleplezés;lehallgatás;Hernádi Zsolt;kamuper;

2014-06-26 07:00:00

Hernádi "önleleplezése"

Súlyos következményei lehetnének annak, ha bebizonyosodna, hogy Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt elnök-vezérigazgatója "kamuperben" próbálja tisztázni magát a korrupciós és egyéb vádak alól. Jogi szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy a cégvezető megkockáztatná a hatóság félrevezetését. A Hernádi ellen a volt beosztottja által kezdeményezett pótmagánvádas per várhatóan ősszel folytatódik. A Mol-vezér egyik lengyel lapban kiszivárogtatott állítólagos "önleleplezését" a jogi szakemberek szerint szinte lehetetlen bizonyítani.

Feltételezések szerint "kamupert" indíttatott maga ellen volt alkalmazottjával Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A pótmagánvádas eljárás során pedig azon vádak alól szándékozik tisztázni magát, amelyekkel korábban a horvát hatóságok illették.

A horvátok korrupcióval gyanúsították meg Hernádit, azt állítva, hogy a cégvezető 2009-ben megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, aki tíz millió euróért cserében átengedte a Mol-nak az irányítási jogokat a horvát INA elnevezésű olajvállalatban, amelyben a Mol kisebbségi tulajdonos. Az eljárás keretében a horvátok nemzetközi elfogató parancsot adtak ki a magyar cégvezető ellen, amely ma is érvényben van.

Jogi szakértők szerint súlyos következményei lehetnének annak, ha bebizonyosodna, hogy Hernádi szándékosan jogi trükköket vetett be önmaga tisztázása érdekében, megtévesztve a hatóságokat. A hatóság férevezetéséért ugyanis két éves börtönbüntetés szabható ki, az úgynevezett hamis vád alkalmazásáért pedig 3-5 évet kaphatnak az elkövetők.

Lapunknak név nélkül nyilatkozó jogász úgy véli, Hernádi önleleplezése során kiderült, hogy a cégvezető szándékosan megtévesztette a hatóságokat és az ügy szereplői (vádlók és védők) bűnpártolást követtek el. A jogász a lengyel hangfelvételt perdöntő bizonyítéknak tekinti, és szerinte ez alapján a nyomozó hatóságnak meg kellene indítania az eljárást.

A Hernádival kapcsolatos találgatásokat az erősítette fel, hogy a Wprost lengyel hetilap hétfőn közölt egy varsói étteremben korábban illegálisan rögzített beszélgetést, amely Jacek Krawiec, a lengyel kőolajipari vállalat, a PKN Orlen elnöke és Wlodzimierz Karpinski kincstárügyi miniszter, valamint annak helyettese között zajlott le. Krawiec a tavaly decemberi budapesti látogatásáról beszélt asztaltársaságának.

Elmondta, hogy találkozott Hernádi Zsolttal, a Mol elnök - vezérigazgatójával, aki - Krawiec szavai szerint - állítólag elmesélte neki, hogy a jogászai kitaláltak valamit, aminek köszönhetően hamarosan szabadon utazhat Európában.

Krawiec titokban rögzített beszámolója szerint Hernádi arról beszélt, hogy ha valakit egy ellene indított ügyben felment a bíróság, a felmentő ítéletet az unió valamennyi országában el kell ismerni.

Fotó: Vajda József/Népszava

Fotó: Vajda József/Népszava

Vagyis a trükk lényege az, hogy abban az esetben, ha a magyar bíróság felmenti Hernádit az ellene felhozott vádak alól, akkor ugyanezekkel a vádakkal már nem kell más bíróság elé állnia. Így a magyar hatóságok kérhetik a horvát közigazgatást, hogy állítsa le a Mol-vezér elleni pereket, s emiatt megszűnik a Hernádi elleni nemzetközi körözés is, ami jelenleg akadályozza őt az utazásban.

Hernádi Krawiec beszámolója szerint a beszélgetésük során a mellette ülő Galácz Ábelre, a Mol csoportszintű értékesítési igazgatójára mutatott, s megkérte, mondja meg, hogy ki lesz Magyarországon a vádlója. Mire Galácz csak ennyit mondott: a feleségem...

A Budapesten tavaly december közepén lezajlott beszélgetés valóságtartalmát, illetve egyáltalán a megtörténtét jogi szakértők szerint nehezen lehetne bizonyítani.

Szollár Domonkos, a Mol Nyrt. nemzetközi kommunikációs és társasági marketing vezetője lapunknak elmondta: a lengyel cégvezető erősen kiszínezte a történet, és összekeverte az ügy részvevőinek a szerepét. Bánhegyi Ilona, a Mol egykori jogi igazgatója, Galácz Ábel felesége ugyanis az ügyben pótmagánvádló és nem ügyész, emellett Galácz a Mol-nál kereskedelmi és nem jogi vezető, amint azt Krawiec tévesen állította. Azt pedig a Mol nem titkolta, hogy a Hernádi ellen pótmagánvádas pert indító Bánhegyi és Galácz házastársak.

Ugyanakkor az is közismert - jegyzete meg a kommunikációs vezető -, hogy Bánhegyi a Hernádi Zsoltot első fokon felmentő májusi bírósági döntés után azonnal, helyben fellebbezett az ítélet ellen. Így per várhatóan ősszel folytatódik. Vagyis egyáltalán nincs lezárva az ügy.

Szollár Domonkos úgy véli: életszerűtlen, hogy Magyarországon egy cégvezető a volt alkalmazottja bevonásával önmaga ellen büntetőpert kezdeményezzen, mint ahogyan azt Krawiec sugallta, mert az ilyen eljárások során bármilyen ítélet születhet, aminek a kockázatát nem érdemes vállalni. Még akkor sem, ha Hernádi Zsolt biztos az ártatlanságában - tette hozzá Szollár Domonkos.

Magyar György ügyvéd kérdésünkre elmondta: a rendelkezésre álló információk rendkívül hiányosak. Feltételezésekre nem lehet jogi szakvéleményt alapítani. Az ügytől teljesen elvonatkoztatva, azonban általánosságban elmondható, hogy ha a lengyel lapban leírtak megfelelnének a valóságnak, akkor azt a másodfokú eljárás során értékelni fogja a bíróság.

Magyar György szintén úgy véli: nem valószínű ugyanakkor, hogy valaki úgy indít pótmagánvádas eljárást, vagy nyújt be jogorvoslatot, hogy közben önmaga hamis vádat, vagy hatóság félrevezetését vállalná megvalósítani. Bűnpártolásról pedig ebben az esetben semmiféleképpen nem beszélhetünk.

Szürreálisnak tűnik az a feltételezés is, hogy valaki ilyen pótmagánvádas eljárásra önmaga bíróság elé állításával felbujtsa a pótmagánvádlót, de mint tudjuk az emberi fantázia határai végtelenek - fűzte hozzá a jogi szakértő.