Az egyetem diákszövetsége figyelemmel kísérte a klub működését, miután a magát “ hagyományos művészeti és filozófiai körnek tartó szervezet Nietzsche-től, Benoist-tól, Heideggertől és Evolától vett ihlettel posztereket kezdett elhelyezni “ az egyenlőség hamis istene ellen.”
A híres egyetem, amely elsőként vette fel soraiba a különböző fajokhoz, valláshoz, nemekhez, politikai áramlatokhoz tartozókat, úgy érezte, hogy így helyes lépnie, mivel a klub fasiszta elveket vall.
A College-ben, mely 21 Nobel-díjas volt tanítvánnyal dicsekedhet, a diáktanács nagy többséggel megszavazta a kitiltást, mivel az a véleménye, hogy “ nem lehet értelmezni a különbséget a szélsőjobb és a fasiszta ideológia között és a Nietzsche Clubon keresztül a fasizmus közvetlenül fenyegeti az UCL diákságát.”
A szövetség feltételezi, hogy a klubnak kapcsolata van szélesebb fasiszta mozgalmakkal és más szervezett radikális csoportokkal, mint amilyen a Traditionalist Youth Network vagy a Traditional Britain Group.
A hírről beszámoló Lettera 43 olasz honlap a fentebb említett „ihletők” közül ismertetést ad Julius Andrea Evo1áról, akit a fasiszta, ezoterista misztika ideológusának és a mált század egyik legsötétebb alakjának tart. A báró írásaival kivívta Mussolini csodálatát és túlment a nietzschei szuperember mítoszon is. „Műveiben- írja - a fajelméletet sokkal rafináltabban fejtette ki, mint a dilettáns Hitler a Mein Kampf-ban.”
A holokauszt után Evolát olvasni és tanulmányozni tabu lett sok európai iskolában és egyetemen, de ezzel együtt lefordították és publikálták az egész világon és vannak követői, például, olyan neofasiszta környezetben, mint az olasz Ordine Nuovo. Martin Heidegger náci szimpátiái köztudottak voltak és ezt megerősítették a közelmúltban előkerült naplói és feljegyzései, a francia Alain de Benoist-t pedig az "Új Jobboldal" ideológusának tekintik.
A brit Free Speech Now aktivistái, akik a „nyitott társadalom” hívei, kampányt indítottak általánosságban azok ellen az angol campusok ellen, amelyek “ abszurd módon tesznek indexre könyveket, dalokat, sőt személyeket.”
A College diákszövetsége azonban úgy döntött, hogy meg kell tiltani és meg kell előzni a Nietzsche Club további publicitását és meg kell akadályozni minden kísérletét találkozók, események szervezésére, valamint arra, hogy újabb tagokat toborozzon és megszerezze a klub hivatalos elismerését.”
Friedrich Nietzsche (1844 – 1900) írói, filozófiai munkássága hosszú idő óta vitatott, és egyes elméleteit, mindenekelőtt azokat, amelyekben az „ember feletti emberről” (Übermensch), a tömegről, a hatalomról értekezik, sokan a nácizmus előfutárának tekintik. Életműve azonban, A tragédia születésétől az Imígyen szóla Zarathustrán át az Ecce homoig ennél sokkal összetettebb és máig megfontolandó morálfilozófiai kérdéseket vet fel. A róla elnevezett klub – legalábbis a College diáktanácsa szerint – nyilván nem Nietzsche „pozitív” üzenetét tette magáévá.
