Pirlo, ha kell, tovább szolgál

Alig 24 óra telt el azóta, hogy Andrea Pirlo bejelentette a balszerencsés Uruguay elleni meccs után, hogy befejezi válogatottbeli pályafutását, az azzurrik 35 éves karmestere közölte: ha szükség van rá, továbbra is a mindenkori szövetségi kapitány rendelkezésére áll.

A Juventus irányítójára „hajlott kora” ellenére feltehetően szükség lesz még, és a vb csoportköréből kiesett, joggal agyonbírált olaszok közül egyike volt azoknak, akinek nem érhette szó a háza elejét, sem hozzáállásban, sem teljesítményben. Még az utolsó meccsen is egyedül az ő szabadrúgása jelentett komoly veszélyt Muslera kapujára. Mondhatják rá, hogy lassú, hogy már nem fut olyan sokat, mint régen, viszont úgy osztogatni, indítani ma sem tud senki az olasz mezőnyben, mint a barázdált arcú, szakállával még öregebbnek látszó Pirlo. Bár Itáliában már régóta beszélnek a „Pirlo utáni” csapatról, nem tolonganak a trónkövetelők.

A Maestrót a La Repubblica szerint az olasz szövetség jelenlegi alelnöke, a tisztség fő várományosa, Demetrio Albertini beszélte rá, hogy ne zárja le 112 szereplésével azzurro karrierjét. A probléma csak akkor kezdődik, ha esetleg Massimiliano Allegri lesz a szövetségi kapitány. Allegri volt ugyanis az, aki úgy vélte három évvel ezelőtt, hogy Pirlo már kiégett, elfáradt és gyakorlatilag elzavarta az AC Milantól. Csakhogy Andrea csakazértis összeszedte magát és ma is nélkülözhetetlen a Zebráknál – is.

Azért ezt a szolgálatkészséget Pirlo némi „záradékkal” értelmezi: ha hívják a válogatottba, akkor ott ő lesz az első számú dirigens. Azt nem tudja elképzelni, hogy – mintegy „megmentőként” – 15-20 percekre küldjék pályára. Ilyen múlttal - és jelennel - még ezt a kikötést is megengedheti magának.