Végleg szabad az elítélt nő?

Ismét szabad az a szudáni nő, Meriam Jahja Ibrahim Ishag, akit azért ítéltek halálra, mert az iszlámról a keresztény hitre tért át. Az asszony jelenleg az Egyesült Államok kartúmi nagykövetségén tartózkodik – mondta ügyvédje, Mohaned Mustafa al-Nur a dpa hírügynökségnek.

Az amerikai külügyminisztérium ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy Ishag és családja, férje, valamint két gyermeke, biztonságban vannak. Óvadék ellenében engedték szabadon a nőt.

Ishagot kedden, egy nappal a börtönből való kiengedése után, a kartúmi repülőtéren tartóztatták le azzal vádolva, hamis útlevéllel akarja elhagyni az országot.

Szerző

Elengedték az EBESZ megfigyelőit

A kelet-ukrajnai enyhülés jele lehet, hogy röviddel a tűzszünet lejárta előtt az oroszbarát szeparatisták szabadon engedték az EBESZ négy megfigyelőjét. A szervezet tagjait még májusban ejtették túszul. 

A szakadárok önjelölt miniszterelnöke azt közölte, a szabadon bocsátott megfigyelők a Donyeck Hotelben éjszakázhattak. A „miniszterelnök” láthatóan nem teljesen volt tisztában azzal, kiket engedtek el. „Volt köztük egy dán, egy török, egy svájci és ha nem tévedek, egy észt”. Az elengedett túszok „kicsit kimerültek, de jó állapotban vannak” – közölte az EBESZ kijevi irodája. A szervezet ugyan megkönnyebbülésének adott hangot, de kifejtette,nagyon aggódik a négy másik megfigyelő sorsa miatt, akiket Luhanszkban fogtak el a szakadárok.

A túszok elengedésének híre előtt közölték azt a hírt, amely szerint közvetlen tárgyalások kezdődtek a kijevi kormányzat és a szeparatisták között, amelyen a fegyverszünet esetleges meghosszabbításáról tárgyaltak. A fegyvernyugvás a Petro Porosenko ukrán elnök 15 pontból álló béketervének egyik központi eleme. Az államfő a CNN-nek elmondta, lehetségesnek tartja békeszerződés megkötését Moszkvával.

Szerző

Gavrilo Princip: hős, vagy gonosztevő?

Publikálás dátuma
2014.06.27. 10:30
Gavrilo Princip-graffiti Belgrádban - Fotó: Facebook
„Gavrilo Princip és a többiek terroristák voltak” – mondja Salih Mehmedovics a szarajevói Latin Bridge helyszínén állva, ahol a boszniai szerb diák lelőtte Habsburg Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófia hercegnőt 100 évvel ezelőtt, 1914. június 28-án.

A bosnyák Mehmedovics szerint, akit a Guardian szólaltatott meg, nincs kétség a tekintetben, hogy a háborúért Szerbia volt a felelős. „Ők csak azt tették, amit Szerbia parancsolt nekik”

 Minthogy a balkáni országok ezen a nyáron szintén megemlékeznek az első világháború kitöréséről, mindegyikük más értelmezést ad a fiatal nemzedékeknek a konfliktust kiváltó gyilkosságról. „Amíg Jugoszlávia létezett, általában ugyanazt a magyarázatot használták az I. világháborúra”- nyilatkozta a londoni lapnak Nenad Sebek, a Centre for Democracy and Reconciliation igazgatója, aki elemezte a régió tankönyveit. „Jugoszlávia eltűnésével eltűnt a magyarázat is, mivel a korábbi Jugoszláviából létrejött államok különböző módokon vélekednek a múltról. Jelenleg a múltat hozzáigazítják bármilyen értelmezéshez, amelyet ezeknek az országoknak a vezető elitje pillanatnyilag akar.”

Az etnikailag megosztott Bosznia-Hercegovinában nincs közös álláspont sem Principet, sem a világháború okait illetően. A boszniai szerb gyerekeknek mást tanítottak, mint a bosnyákoknak és a horvátoknak, akik számára Princip egy Belgrád hátterű politikai gyilkos volt. A boszniai szerbek szerint azonban a gyilkosság csupán ürügy volt Ausztria-Magyarország és Németország számára ahhoz, hogy megtámadják Szerbiát

A megosztás tükröződik a rivális megemlékezésekben is, amelyeket Boszniában tartanak. Egy sor esemény tartanak Szarajevóban, beleértve kiállításokat, koncerteket, és a világ minden részéből érkező, fiatal békeaktivisták találkozóját is. A boszniai szerbek megemlékezéseire Visegrad keleti városrészében kerül sor Emir Kusturica filmrendező szervezésében., míg Szarajevó szerb-lakta keleti részében szobrot állítanak Principnek.

Főleg bosnyák területeken, a tankönyvek szerint Princip csoportját az „Ifju Boszniát szerb titkosszolgálatok támogatták”. A zenicai tankönyv pedig „terrorista csoportnak” minősíti őket. Zeljko Vujadinovics boszniai szerb történész azt állítja, hogy „amit Boszniában ma tapasztalunk, az a jelenlegi politikai mentalitás átplántálása a multba” Zihad Sejic szarajevói történész professzor egyetért azzal, hogy a Bosznia és Hercegovina között 1992-95 kirobbant konfliktus hatásaként átírták a múltat,

Csak Jugoszlávia szétesése után lett Princip szerb hős, akinek Belgrádban is szobrot állítanak. A szerb gyerekek azt tanulták, hogy igaz ügyért harcolt. Időközben a szerb ortodox egyház is nemzeti hősnek nyilvánította a merénylőt

Az I. világháború kirobbanásának okozóját a belgrádi Gavrilo Princip utcán megkérdezettek többsége nem Szerbiában látja, mivel a két Balkán-háború után meggyengült Szerbiának nem állt érdekében ismét háborúzni. „A háborúért Ausztria-Magyarország a felelős és az a birodalmi törekvés, hogy az egész Balkánt bekebelezzék”- mondja egy elárusítónő. 

A szerb iskolai tankönyvek fenntartják, hogy „a világháború fő oka a nagyhatalmak küzdelme volt a gazdasági hatalomért és az Európa feletti uralomért.” A hetedik osztályos olvasókönyv szerint az osztrák-magyar monarchia számára csak ürügy volt Ferenc Ferdinánd meggyilkolása arra, hogy a „régóta vágyott „háborút megindítsák Szerbia ellen, noha a szerb kormány nem volt felelős a merényletért”

Egy másik fejezet nagy teret szentel Szerbia és Montenegró hősies harcának és megemlíti, hogy a támadók háborús bűntetteket követtek el a szerbek ellen. „A tankönyv szerint az osztrák hadsereg  „tömegével  tartóztatott le civil polgárokat, felégetett falvakat, megkínzott civileket, betiltották a szerb nemzeti szimbólumokat és a cirill írást”.

A horvát iskolákban azt tanítják, hogy Szerbia egyike azon országoknak, amelyek felelősek a háború kirobbantásáért. Ezt azzal indokolják, hogy Szerbia területének kiterjesztésére törekedett és támogatta a terroristákat. A gimnázium IV. osztályának történelemkönyve azt állítja, hogy „Szerbia területi expanzióra törekedett, a balkáni háborúkig oszmán kormányzás alatt álló területeket illetően, és megzavarta Bosznia-Hercegovina annektálása az Osztrák-Magyar Monarchia által, amely területekre Szerbia is igényt tartott. Az „Ifjú Bosznia” csoportot „illegális terroristáknak” tartják, akik támogatták a „a Nagy-Szerbia” gondolatát.

Martin Previsic történész azt állítja, hogy a Nagy-Szerbia megteremtésének gondolata a 19. századtól kezdve végigvonul a horvát tankönyvekben és belenyúlik a két világháború és a volt Jugoszlávia történetébe. Egyes zágrábi szülők azonban nem biztosak abban, hogy a háborúért Szerbia lenne a felelős. „Az osztrák- magyar birodalom alóli felszabadítás gondolata jogos volt, bár még nehéz Gavrilo Principet hősnek látni”- mondta Drazenka Kosic.

Az albán többségű Koszovó fővárosának, Pristinának lakói, emlékezve Belgrád közelmúlti erőszakos elnyomó politikájára,, határozottan kijelentették, hogy a szerb agresszió volt az I világháború kirobbanásának döntő tényezője. Ajvaz Abazi helyi lakos szerint” az egész világ szenvedett Szerbia miatt”

A koszovói iskolás gyerekek azonban jelenleg a történelemnek azt a változatát tanulják, amely még mindig erősen hasonlatos a volt jugoszláv tankönyvekhez, amelyben Szerbiát viszonylag rokonszenvesnek állítják be, mert arra törekedett, hogy elkerüljön egy háborút. Arben Arifi, a koszovói Történelmi Intézet igazgatója szerint ennek az az oka, hogy „a szerzők, akik az iskolai történelemkönyveket írták, a függetlenség előtt és után, többé-kevésbé ugyanazok” Egy mások politológus történész, Shkelzen Gashi szerint azonban a koszovói iskolakönyvek” tele vannak „pontatlanságokkal, hazugságokkal és hamisításokkal, amelyek növelik az iskolások között a gyanakvást Szerbia iránt”.

A macedón tankönyvek úgy írják le a konfliktust, „mint az első imperialista háborút”, de inkább Macedónia később bekövetkezett területi felosztására koncentrálnak. A macedónok ezért Bulgáriát és nem Szerbiát hibáztatják.

A macedón felfogás Ausztriát, Olaszországot és Németországot tartják a felbujtóknak, akik csak ürügyül használták a merényletet. Bulgáriát viszont azzal vádolják, hogy expanzionista politikát folytatott, és arra törekedett, hogy a háborút kihasználva elcsatolja egész Macedóniát.

Szarajevóban az embereket nem érdekli, hogy az iskolások mit tanulnak az I világháborúról „Annyira távol van, hogy el kellene már felejteni” mondja Adnan Tepic. Atija Masic viszont azzal érvel, hogy „a gyerekeknek csak a tényeket kell tanítani, minden előítélet nélkül”.

Csekély a remény hogy a Balkán különböző etnikumai és politikai csoportjai megtalálják a közös nézőpontot, nyilatkozta Zijad Sehic történész professzor „Ebben a témában soha nem fogunk egyetértésre jutni, mivel az álláspontok túlságosan messze vannak egymástól. Soha nem lesz közös igazság”.

 

Szerző
Frissítve: 2014.06.25. 12:29