A többség Juncker mellett, délután döntés

Publikálás dátuma
2014.06.27. 12:38
Angela Merkel és Jean-Claude Juncker Fotó: Getty Images
David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő továbbra is úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő nem a megfelelő személy az Európai Bizottság elnöki tisztségére, de úgy tűnik, ezzel kisebbségben maradnak  a brüsszeli csúcson.

Cameron péntek délelőtt Brüsszelben nyilatkozott újságíróknak, amikor megérkezett az EU-országok állam-, illetve kormányfői tanácskozásának második munkanapjára. A brit miniszterelnök  már este, a nyugat-belgiumi Ypres-ben rendezett vacsorán - nevük mellőzését kérő források szerint - nagyon egyértelműen a többiek tudomására hozta, hogy a kérdésben nem változtatta meg álláspontját.   A brit kormányfő számos korábbi megnyilatkozása szerint azért ellenzi, hogy Juncker kerüljön az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének élére, mert túlságosan "föderalistának" tartja a korábbi luxemburgi miniszterelnököt.    A britek azt szeretnék elérni, ha az uniós intézményektől a tagállamok úgymond "visszakapnának" számos olyan hatáskört, amelyet korábban Brüsszelre ruháztak, és meglátásuk szerint ebben a törekvésükben gátat jelent a minél szorosabb európai integráció híveként ismert Juncker, aki a májusi európai parlamenti választásokat megnyerő, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt jelöltje a bizottsági elnöki posztra. 

A Brüsszelből a Kossuth Rádiónak interjút adó Orbán Viktor miniszterelnök szintén jelezte: bár a luxemburgi Jean-Claude Junckert valószínűleg nagy fölénnyel megválasztják majd az Európai Bizottság új elnökének, ő ezt a döntést nem fogja támogatni. Hozzátette: elvi kérdésről van szó, "szavamat adtam (...) a magyar választóknak, hogy mit fogok képviselni", ettől nem lehet eltérni. Jelezte ugyanakkor, hogy szerinte ennek ellenére meg fogják találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.

Helle Thorning-Schmidt baloldali dán miniszterelnök - szintén az EU-csúcs pénteki ülésére érkezve - tapasztalt politikusként méltatta Junckert, aki szerinte a megfelelő ember a tisztség betöltésére.   Fredrik Reinfeldt néppárti svéd kormányfő ugyan nem ért egyet azzal, hogy az európai pártcsaládok mintegy elragadják a jelölés jogát a tagországok állam-, illetve kormányfői testületétől, de önmagában Juncker személyében nem látja a megválaszthatóság akadályát. 

Elio Di Rupo szocialista párti belga miniszterelnök azt mondta, meg lehet érteni a brit álláspontot, de ez nem jelenti azt, hogy London megakadályozhatná "a többi 26 vagy 27 ország" közös döntését. Werner Faymann szociáldemokrata pártállású osztrák kancellár szerint az uniós csúcsvezetőknek gyorsan döntést kell hozniuk, és Juncker mellett kell letenniük a garast.  Alexander Stubb, Finnország konzervatív miniszterelnöke szerint nem kell attól tartani, hogy Juncker megválasztása esetén Nagy-Britannia közelebb kerülne az EU-ból való kilépéshez.

Angela Merkel német kancellár az előző nap, a néppárti vezetők kortrijki találkozóján úgy vélte, "nem dráma", ha nem teljes egyöntetűséggel választják meg Junckert az bizottsági elnöki poszt várományosának. A Lisszaboni Szerződés e tekintetben minősített többséget ír elő. A tagállami vezetők jelöltjéről az Európai Parlamentnek kell majd véglegesen döntenie, ott már elég az egyszerű többség.

Délutánra kiderülhet, ki lesz a jelölt
Délelőtt elkezdődött  Brüsszelben az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése, amelynek legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja, hogy a testület várhatóan a délután folyamán megnevezi, kit jelöl az Európai Bizottság élére. Az elnököt a Lisszaboni Szerződés értelmében aztán immár az Európai Parlament feladata megválasztani. Diplomaták a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmaztak, hogy nagy meglepetés lenne, ha az állam- vagy kormányfők végül nem Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt neveznék meg jelöltként.

Szerző

Porosenko elégedett - Társulási megállapodások az EU csúcson

Aláírták délelőtt Brüsszelben az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét.

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba. A május végén megválasztott ukrán elnök közölte: azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmében fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tudatta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyezményt, és bízik abban, hogy ezt az uniós tagállamok is mielőbb megteszik.

"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Garibasvili szerint Grúzia megbízható híd szerepét tölti be, dinamikusan fejlődő piac és folyosó Európa energiabiztonsága szempontjából, valamint az európai biztonsághoz is hozzájárul. A grúz miniszterelnök kiemelte: országa számára az európai integráció nem csak politikai választás kérdése. "Értékeink és világnézetünk emberemlékezet óta közös, Grúzia mindig is az európai civilizáció részének tekintette magát, sosem veszítette el kapcsolatait az európai eszmékkel" - hangsúlyozta Garibasvili, aki szerint az európai integráció folyamata Grúzia számára visszafordíthatatlan.

Iurie Leanca, Moldova miniszterelnöke egyetlen szóval jellemezte a megállapodást: ez maga a jövő. Emlékeztetett rá, hogy tisztában van azzal, milyen és mekkora feladatokat kell még országának leküzdenie. Mint mondta: vannak még problémák, de a dolgok "gyorsan és jó irányba" változnak. Moldova választása végleges - húzta alá Leanca. Az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács a nap folyamán később külön is találkozik az ukrán államfővel, és megvitatják a válság legutóbbi fejleményeit.

Szerző
Frissítve: 2014.06.27. 12:59

Észak-koreai rakétakísérlet

Phenjan saját közlése szerint sikeres kísérletet hajtott végre egy távirányítású rakétával. A tesztet „mérföldkőnek” nevezte a hivatalos KCNA hírügynökség „a hadsereg számára”. A rakétakísérlet nyomán ismét feszültebbé válhat Észak- és Dél-Korea viszonya.

Phenjan előző nap egy dél-koreai hadgyakorlat kapcsán „megsemmisítő ellentámadással” fenyegetőzött.

A két ország között formálisan ma is hadiállapot van érvényben. Az 1950-1953 közötti koreai háborút ugyanis csak fegyverszünet zárta le, békemegállapodást nem kötöttek egymással.

Szerző