A többség Juncker mellett, délután döntés

Publikálás dátuma
2014.06.27 12:38
Angela Merkel és Jean-Claude Juncker Fotó: Getty Images
David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő továbbra is úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő nem a megfelelő személy az Európai Bizottság elnöki tisztségére, de úgy tűnik, ezzel kisebbségben maradnak  a brüsszeli csúcson.

Cameron péntek délelőtt Brüsszelben nyilatkozott újságíróknak, amikor megérkezett az EU-országok állam-, illetve kormányfői tanácskozásának második munkanapjára. A brit miniszterelnök  már este, a nyugat-belgiumi Ypres-ben rendezett vacsorán - nevük mellőzését kérő források szerint - nagyon egyértelműen a többiek tudomására hozta, hogy a kérdésben nem változtatta meg álláspontját.   A brit kormányfő számos korábbi megnyilatkozása szerint azért ellenzi, hogy Juncker kerüljön az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének élére, mert túlságosan "föderalistának" tartja a korábbi luxemburgi miniszterelnököt.    A britek azt szeretnék elérni, ha az uniós intézményektől a tagállamok úgymond "visszakapnának" számos olyan hatáskört, amelyet korábban Brüsszelre ruháztak, és meglátásuk szerint ebben a törekvésükben gátat jelent a minél szorosabb európai integráció híveként ismert Juncker, aki a májusi európai parlamenti választásokat megnyerő, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt jelöltje a bizottsági elnöki posztra. 

A Brüsszelből a Kossuth Rádiónak interjút adó Orbán Viktor miniszterelnök szintén jelezte: bár a luxemburgi Jean-Claude Junckert valószínűleg nagy fölénnyel megválasztják majd az Európai Bizottság új elnökének, ő ezt a döntést nem fogja támogatni. Hozzátette: elvi kérdésről van szó, "szavamat adtam (...) a magyar választóknak, hogy mit fogok képviselni", ettől nem lehet eltérni. Jelezte ugyanakkor, hogy szerinte ennek ellenére meg fogják találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.

Helle Thorning-Schmidt baloldali dán miniszterelnök - szintén az EU-csúcs pénteki ülésére érkezve - tapasztalt politikusként méltatta Junckert, aki szerinte a megfelelő ember a tisztség betöltésére.   Fredrik Reinfeldt néppárti svéd kormányfő ugyan nem ért egyet azzal, hogy az európai pártcsaládok mintegy elragadják a jelölés jogát a tagországok állam-, illetve kormányfői testületétől, de önmagában Juncker személyében nem látja a megválaszthatóság akadályát. 

Elio Di Rupo szocialista párti belga miniszterelnök azt mondta, meg lehet érteni a brit álláspontot, de ez nem jelenti azt, hogy London megakadályozhatná "a többi 26 vagy 27 ország" közös döntését. Werner Faymann szociáldemokrata pártállású osztrák kancellár szerint az uniós csúcsvezetőknek gyorsan döntést kell hozniuk, és Juncker mellett kell letenniük a garast.  Alexander Stubb, Finnország konzervatív miniszterelnöke szerint nem kell attól tartani, hogy Juncker megválasztása esetén Nagy-Britannia közelebb kerülne az EU-ból való kilépéshez.

Angela Merkel német kancellár az előző nap, a néppárti vezetők kortrijki találkozóján úgy vélte, "nem dráma", ha nem teljes egyöntetűséggel választják meg Junckert az bizottsági elnöki poszt várományosának. A Lisszaboni Szerződés e tekintetben minősített többséget ír elő. A tagállami vezetők jelöltjéről az Európai Parlamentnek kell majd véglegesen döntenie, ott már elég az egyszerű többség.

Délutánra kiderülhet, ki lesz a jelölt
Délelőtt elkezdődött  Brüsszelben az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése, amelynek legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja, hogy a testület várhatóan a délután folyamán megnevezi, kit jelöl az Európai Bizottság élére. Az elnököt a Lisszaboni Szerződés értelmében aztán immár az Európai Parlament feladata megválasztani. Diplomaták a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmaztak, hogy nagy meglepetés lenne, ha az állam- vagy kormányfők végül nem Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt neveznék meg jelöltként.

Szerző

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.

Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:58

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Európában is félnek a kínai befolyás növekedésétől, de mikor nemzeti érdekekre terelődik a szó, mindenki saját pecsenyéjét sütögeti.
„Az együttműködés határozza meg a kínai-európai kapcsolatokat, és ha vannak is nézeteltérések és versengés, ez egy jótékony versengés” - udvariaskodott Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt európai útja záróakkordjaként. Úgy tűnik, mostanában mégis a versengésből jutott több, az európai hármas ugyanis igyekezett egységet mutatni a távol-keleti óriással szemben. Kezdik most már Európában is megelégelni, hogy miközben az 1,4 milliárd lakosú Kína csak résnyire nyitja ki piacának kapuit, addig kontinensünkre csak úgy öntik a távol-keleti árut. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kereskedelmi mérlege Kínával szemben évek óta masszívan negatív: 2017-es adatok szerint 374,8 milliárd eurós importra csupán 198,2 milliárd euró export jutott. Hasonló az arány egyébként Magyarországon is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 631 milliárd forint kivitelhez 1715,8 milliárd forint behozatal társult. Ráadásul Peking a közép-kelet-európai államokkal közösen életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezéssel, valamint az Egy övezet egy út kereskedelem – és infrastruktúra-fejlesztési programmal még növelné is amúgy sem elhanyagolható befolyását.
„Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi is tiszteljük Kínát, és természetesen azt várjuk el nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Uniós egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is”
- fogalmazott virágnyelven a francia elnök.
A német kancellár Junckerrel egyetértésben ennél konkrétabban már azt hangsúlyozta, hogy ugyan Európa szeretne részt vállalni a kínai kezdeményezésben, de a kereskedelemnek a viszonosságon kell alapulnia. Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca. A kérdés az, hogy a konfliktust Donald Trump amerikai elnök „asztalborogatós” stílusában egy kereskedelmi háborúval, vagy inkább párbeszéddel próbálják rendezni. A keddi négyoldalú megbeszélés derűlátó hangneme és az április kilencedikére tervezett Európai Unió – Kína csúcs arra utal, hogy a második forgatókönyv valósul meg. A békülékenység jele lehet az is, hogy kedden kiderült, az Európai Bizottság nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az európai ötödik generációs távközlési hálózatok (5G) kiépítéséből, amely kapcsán korábban biztonsági aggályok merültek fel. Csakhogy a francia elnök bármennyire szeretné is, azért az Európai Unió sem teljesen egységes a kérdésben. Mikor a nemzeti érdekek előkerülnek, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. 
„Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred, hogy többé már nem független”
- figyelmeztetett a kínai elnök látogatósának margóján Heiko Maas német külügyminiszter.
Miközben a közép-kelet-európai államokra a lassan egyébként kifulladó 16+1 kezdeményezés miatt rásütötték, hogy trójai falóként beengedik a kínaiakat, most Olaszország is csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez. Sőt, Párizsban sem mondtak nemet a zsíros kínai üzletekre. Hszi Csin-ping mostani franciaországi látogatása során becslések szerint körülbelül 40 milliárd eurónyi üzletre került aláírás, az Airbus például 300 repülőgépet ad el Kínának. Ilyenkor háttérbe szorulnak az emberi jogi aggályok is. Egyik európai vezető sem érezte fontosnak, hogy felemlegesse az átnevelőtáborokba zárt muszlim ujgur kisebbség ügyét, és hiába kért segítséget Meng Hung-vej felesége is, akinek férje, az Interpol korábbi igazgatója nyomtalanul eltűnt, miután hónapokkal ezelőtt Kínában korrupciós vádakkal letartóztatták.