Előfizetés

Jegybanki intézkedések piacbefolyásoló ügyletek miatt

Piacfelügyeleti eljárása keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az XP-BANKTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy a Budapesti Értéktőzsdén piacbefolyásolásnak minősülő ügyleteket kötött. Az MNB által szankcionált ügyletek (wash trades) eredményeként a részvény tényleges tulajdonosa, illetve kockázatviselő személyében nem történt változás.

A jegybank gyakorlata hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmasként kezeli az ilyen típusú kereskedési technikát, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. Az ilyen tőzsdei ügyletek – természetüknél fogva – kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy részvény likviditása vagy a kereskedés volumene vonatkozásában a tőzsdei szereplők irányába hamis, félrevezető jelzéseket közvetítsenek. Ezek pedig a későbbi befektetési döntések meghozatala során bármely tőkepiaci szereplő által felhasználhatóvá válnak.

Az MNB honlapján elérhető ajánlás felhívja a tőkepiaci szereplők figyelmét, hogy az ilyen típusú ügyletkötések néhány kivétellel piacbefolyásolásnak minősülnek (5/2006. (VII. 6.) számú ajánlás). Az MNB ma közzétett határozatában így a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt egy természetes személyt 6 millió forint, az XP-BANKTECHNIKA Zrt.-t 5 millió, a PT LAND Zrt.-t pedig 500 ezer forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta.

A bírság mértékének meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a piacbefolyásolással érintett részvény a Budapesti Értéktőzsde Prémium (illetve a vizsgált időszakban „A”) kategóriájába bevezetett, a BUX és a BUMIX kosárban szereplő értékpapír, a bírsággal szankcionált személyek pedig jogsértő tevékenységüket huzamosabb időn keresztül folytatták. A természetes személynél súlyosító körülménynek számított a vizsgálat során együttműködése hiánya és rosszhiszeműsége, az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására irányuló szándéka, s azt, hogy az érintett ügyfélként tett nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állított. Így az MNB-nek már korábban lehetősége lett volna a természetes személy magatartását eljárási bírság kiszabásával szankcionálni.

A piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, így az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.

A jegybank az ügy kapcsán is hangsúlyozza: a tőkepiacról szóló törvény nem követeli meg, hogy a tőkepiaci szereplő szándéka piacbefolyásolásra irányuljon. Önmagában az a tény, hogy az ügyletek objektív alapon félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, megállapíthatóvá teszi a piacbefolyásolást. Ehhez tehát az sem szükséges, hogy a piacbefolyásolás ténylegesen eredménnyel járjon, a piaci szereplőket valóban megtévessze, s ezzel összefüggően az adott pénzügyi eszközre jellemző keresleti és kínálati viszonyok megváltozzanak, az árfolyam módosuljon.

A piacbefolyásolás akkor is megvalósulhat, ha a piaci szereplőt az adott ügyletek kötésére egyébiránt racionális gazdasági cél vezette. Abban az esetben, ha a legitim cél bármilyen más – nem piacbefolyásoló – módon elérhető, a tőkepiaci szereplőnek kötelessége az ügyletek megkötésére a piacbefolyásolást ki nem merítő módot választani, ilyen megoldás hiányában pedig – a tőkepiacról szóló törvényben írt szűk kivételtől eltekintve – tartózkodni az adott ügyletek megkötésétől.

Növeli az egyenlőtlenséget az agrártámogatások elosztása

Az LMP szerint az uniós strukturális, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok forrásaiknak elosztása során – a rossz pályázati struktúra miatt - tovább nőnek az egyenlőtlenségek.

Sallai R. Benedek,  az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke budapesti sajtótájékoztatóján  arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-2013 között 8,8 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre, és ezeknek a forrásoknak az volt a céljuk, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket és a versenyhátrányt. A hozzáférés a forrásokhoz viszont nem egyenletes, és várhatóan továbbra sem lesz az – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy ezekhez a pénzekhez legkevésbé a vidéki térségekben élők, valamint a kis- és közepes vállalkozások férnek hozzá, mert a forrásokat utófinanszírozási rendszerben kaphatnák meg, ezért már a pályázathoz is jelentős tőkére van szükség. Aki hitelt vesz fel a pályázathoz, annak egy húszmillió forintos fejlesztésnél körülbelül kétmilliós banki költséggel kell számolnia, úgy, hogy ezt a költséget később sehol sem tudja elszámolni. Emiatt tovább nőnek a különbségek, mert azok, akik nem tudnak pályázni, még inkább leszakadásra vannak ítélve, akiknek pedig van tőkéjük, azok tovább tudnak gazdagodni – hangsúlyozta az LMP-s politikus. 

A magyar szolgáltatók nem reagáltak a roaming díjak csökkentésére

Publikálás dátuma
2014.06.27. 12:15
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
A roaming díjak, illetve az adatforgalom után fizetendő összegek Európai Bizottság által kezdeményezett mértékű csökkentésének Magyarországra való kiterjesztésének egyelőre nincsenek jelei.

2014. július 1-jétől több mint felével, pontosan 55,5 százalékkal csökkentik az adatroaming maximálisan kiszabható díját az Európai Bizottság kezdeményezésére. Így egy megabyte-nyi adat forgalmazása már csak maximum 20 eurocentbe kerül a tavalyi 45 helyett. Sajnos itthon a roaming díjak csökkenése egyik szolgáltatónál sem éri el az 55,5 százalékos csökkenést, sőt az egyik szolgáltató egyáltalán nem csökkent árat. Az itthoni roaming díjak csökkenését az Internetet.hu alábbi összehasonlításában láthatja.

Egyáltalán nem mobilozunk külföldön

Az EU intézkedésének oka az volt, hogy a mobiltelefonokon lebonyolított adatforgalom mára drámaian megnövekedett. Az adatroaming mellett az SMS-küldés és a telefonálás díjai is csökkentek. Az előbbi 8-ról 6 eurocentre, az utóbbi híváskezdeményezés esetén 24-ről 19 eurocentre, hívásfogadás esetén pedig 7-ről 5 eurocentre. Így a mobiltelefonjaikat külföldi nyaralásuk vagy üzleti útjuk alkalmával is előszeretettel használó előfizetők 25, 21, illetve 28,5 százalékot spórolhatnak. A döntés azért is igen fontos, mert egy, 28 000 európai körében végzett friss felmérés szerint az előfizetők 94 százaléka a magas költségek miatt szinte egyáltalán nem használja a telefonját, amikor külföldön tartózkodik, sőt egynegyedük be sem kapcsolja telefonját.

A jövőben teljesen eltörlik a roamingdíjakat

Egy másik intézkedésnek köszönhetően az európai mobilszolgáltató cégek egyedi roamingtarifát kínálhatnak az EU egy másik tagországába utazóknak, amely akár még a fentinél kedvezőbb is lehet. Az Európai Parlament döntése alapján pedig 2015 decemberében teljesen eltörlik a roaming díjakat. A lakosság mintegy egynegyede örülhet ezeknek a híreknek, a CIB Bank bankkártya-tulajdonosok körében végzett kutatásának júniusban publikált eredményei szerint ugyanis ennyien utaznak külföldre nyaralni. A válaszadók több mint fele itthon, 20 százalékuk pedig belföldön és külföldön is üdül. A többség csak egy nyaralást tervez; azok közül pedig, akik többször is utaznak, 17 százalék megy egynél több alkalommal külföldre.

Így előzhetjük meg a milliós mobilszámlákat

Több megdöbbentő történetet hallhattunk már arról, hogy a külföldi nyaralás alatt mobilozóknak később horribilis telefonszámlával kellett szembesülniük. Az egyik egy brit tinédzserrel esett meg tavaly, akit (azaz inkább a szüleit) mintegy 6 ezer dolláros (1,4 millió forintos) mobilszámla várt otthon, pedig a szülők szerint csak "szokásos tinis dolgokra" használta a telefonját. A hasonló esetek elkerülése végett érdemes inkább egy helyi feltöltőkártyás mobilinternet csomagot vásárolnunk rögtön érkezés után, vagy utazás előtt pontosan tájékozódni a díjakról. Ha a szállásunkon van ingyenes Wi-Fi, a böngészést időzítsük akkorra, amikor ott tartózkodunk, illetve inkább VoIP (Skype, Viber, WhatsApp) szolgáltatáson keresztül tartsuk a kapcsolatot az otthoniakkal.

Ha mobilinternetet használunk beszéd helyett, inkább chateléssel kommunikáljunk.