Csoda a Margitszigeten! - Már nem létező építmények elevenednek meg

Publikálás dátuma
2014.06.27. 15:23
Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
Különböző felületeken és technikákkal elevenítik meg Ybl Miklós egykori, mára elpusztult margitszigeti építményeit vasárnap az Ybl-emlékév keretében szervezett építészeti programon a Holdudvarban. Az Ybl Egyesület programja délelőtt kezdődik a Hoppart Társulat előadásával, akik Ferenc József császár és Sissi királynő alakját, valamint udvartartásukat idézik meg a Margitsziget hajóállomásán.

Ezt követően Szeneczey Balázs, Budapest főpolgármester-helyettese nyitja meg az egész napos ünnepséget, amelynek keretében óriáskivetítőn, háromdimenziós vetítéssel mutatják be Ybl Miklós egykori épületeit - közölte az egyesület az MTI-vel. A vetítést több előadás követi: Kelecsényi Kristóf művészettörténész a szigetről és Ybl épületeiről tart prezentációt, később A királyné glóriája címmel Ferencz Marcell Ybl-díjas építész előadását hallgathatják meg az érdeklődők, Szentes Tamás főpolgármester-helyettes pedig a korabeli higiénés szokásokról és a fürdőorvosi szolgáltatásokról beszél. 

Korabeli koncertekkel szórakoztatja majd a közönséget a Művészetekkel a Jövő Emberéért Egyesület 45 tagú ifjúsági zenekara, a Seventeen Big Band, a korabeli gyerekjátékokat pedig Kalmár Ágnes művészettörténész és Berhidai Magdolna múzeumpedagógus mutatja be a gyerekeknek. A programot a Momentán Társulat interaktív művészi produkciója zárja, akik az egykori Margitszigetet elevenítik meg.

A korábban Palatinus nevet viselő szigeten József főherceg megbízásából Zsigmondy Vilmos bányamérnök artézi kút fúrásába kezdett és az 1867-es eredményes fúrás után 1868-ban Ybl Miklós kapott megbízást egy fürdőépület megtervezésére. Ybl margitszigeti épületeinek túlnyomó része - a Nagyszálló, a Kisszálló, a Kisvendéglő, a mosó- és gépház, valamint a villák - elpusztultak a II. világháborúban. A Margit-fürdőt 1958-ban lebontották, egyetlen megmaradt épülete a Kaszinó, a ma Holdudvar néven ismert hajdani Nagyvendéglő, amely a szombati esemény központi helyszíne lesz.

Szerző

"Veszettek" - Hatalom és manipuláció

Veszettek címmel forgat játékfilmet hat év után újra Goda Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező, a forgatókönyvet ezúttal is Divinyi Rékával közösen írta. A rendező, a távirati irodának elmondta, hogy a történetben elsősorban a hatalom emberekre gyakorolt hatása és a manipuláció mikéntje érdekelte.

A Kazincbarcikán folyó forgatás szünetében a rendező elmondta, hogy az elmúlt három hétben minden nap 2-3 jelenetet vettek fel, köztük több akciót.  A forgatási helyszínek között van még Budapest, illetve Várpalota, ahol három hetet tölt majd el a stáb. A helyszínválasztásról Goda Krisztina elmondta, hogy a film egy munkanélküliséggel küszködő kisvárosban játszódik, amihez a két vidéki település is ideálisnak bizonyult.

A film egy testvérpárról szól, amelynek idősebb tagja igazi kallódó vagány, míg öccse ki akar törni társadalmi helyzetéből. A filmbeli kisvárosba új rendőrfőnök érkezik, aki meglátja a két fiúban a lehetőséget, először segít nekik elkerülni a börtönt, majd egyfajta polgárőrséget szervez velük a bűnözés visszaszorítására - fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy többet nem szeretne elárulni.

Goda Krisztina hangsúlyozta, hogy bár a történetet nem lehet elvonatkoztatni az aktuálpolitikai vonatkozásoktól, a filmben ábrázoltak nem kizárólag Magyarországra jellemzőek. Mint fogalmazott, őt leginkább a hatalom mechanizmusa érdekelte, az például, hogy mit művel akár egy kis hatalom is a személyiséggel. De ugyanilyen mértékben foglalkoztatja a csoportmanipuláció természete is.

A Veszettek Czető Bernát László dramaturg és forgatókönyvíró Kakukk című kisregényén alapul, a fiúk szerepében ifj. Vidnyánszky Attila és Klem Viktor lesz látható, a rendőrfőnököt Fenyő Iván alakítja. A további fontos szerepekben Györgyi Anna, Molnár Piroska, Nyári Oszkár, Törőcsik Franciska, Bán Bálint, Béli Ádám és Fritz Attila is látható lesz.

A film  producere Kálomista Gábor, az operatőre Babos Tamás. Goda Krisztinától utoljára a 2008-os Kaméleon című filmjét láthatták a nézők.

Szerző

Múzeumról múzeumra

Publikálás dátuma
2014.06.27. 07:52
Sátoraljaújhely Forrás: Rákóczi Múzeum
Nyártól már látogatható az az Európában páratlan kultúrtörténeti, ipartörténeti múzeumi komplexum Sárospatakon, illetve Sárazsadányban, amely hat év régészeti és kutatómunka eredményeként jött létre pályázati támogatásból.

Sárospatak és az itt található vár világörökségi helyszín, itt és a közeli Sárazsadányban különleges múzeumi látványosság készült el: a két helyszín között hajók hozzák-viszik a kultúrakedvelőket, akik érdeklődnek I. Rákóczi György korhűen helyreállított műhelye és egy múzeumi skanzenszerű néprajzi gyűjtemény iránt.

I. Rákóczi György a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon: 1631-től tizenhét éven át több tucat bronzágyú és tíz harang készült a sárospataki ágyúöntő műhelyben, míg 1672-ben az épületet tűzvész sújtotta. A feltárás során nagy mennyiségben kerültek elő az ágyúöntés rekonstruálásához szükséges leletek, öntőminták, formák, öntőedények.

Ráadásul a régészek szinte teljesen épen találtak meg egy nagyméretű bronzolvasztó lángkemencét a hozzá tartozó tüzelőtérrel és öntőaknával együtt. Mindezt a szakemberek korhűen helyreállították. Európában pillanatnyilag ez az első ilyen feltárt műhely és bemutatóhely, amelyet a nyáron már láthat a közönség. A sárospataki kiállítótérben interaktív módon megismerhető a korabeli ágyúöntők élete és az ágyúöntés technológiája.

Az 500 millió forintos fejlesztésből nem csupán a sárospataki múzeum bővült új látványossággal, hanem a Sárospataktól kilenc kilométerre fekvő Sárazsadány három parasztházát és környezetét is átalakították, hogy helyet adjon a múzeum eddig raktárakban tárolt néprajzi gyűjteményének. A látványosságokat a Bodrog köti össze, amelyen hajókázva látható az egész új múzeumi komplexum.

Szerző
Frissítve: 2014.06.26. 22:06