A balkáni néplélekre némiképp jellemző, hogy éppen egy súlyos természeti katasztrófa hozta kicsit közelebb egymáshoz Bosznia nemzetiségeit: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. A májusi áradások idején, amely legalább egymilliárd eurós kárt okozott az országnak, ha egy időre is, de az ország polgárai elfelejtették a nemzetiségi különbségeket. Több méteres víz alatt állt egy sor település, főleg a boszniai szerb területeken, de az újjáépítésben mindenki segített mindenkit.
Igaz, a politikusok igyekeztek tőkét kovácsolni még a természeti katasztrófából is. Egyesek összeesküvés elméleteket gyártottak arról, miért a másik nemzetiség tehet a tragédiáról. Ez is csak annak a jele, hogy a nemzetiségek viaskodását mindig felülről szították. A Habsburg trónörökös meggyilkolásának centenáriuma még jobban feltépheti a régi sebeket. A mai szarajevói megemlékezésen csak bosnyák és horvát politikusok lesznek jelen, Milorad Dodik boszniai szerb elnök, valamint a háromtagú elnökség szerb tagja, Nebojsa Radmanovic távolmaradásával tüntet, de Tomislav Nikolic szerb elnök, és Aleksandar Vucic kormányfő sem lesz jelen.
Megemlékezést a szerb politikai élet képviselői is tartanak, csak éppen nem Szarajevóban, hanem a kelet-boszniai Visegrad közelében fekvő, az irodalmi Nobel-díjas Ivo Andricról elnevezett Andricgradban. Az ünnepség főszereplője a Ferenc Ferdinándra gyilkos lövéseket leadott Gavrilo Princip lesz. Egy képet lepleznek le, amelyen Princip és a Mlada Bosna (Ifjú Bosznia) nevű ifjúsági szervezet más aktivistái láthatóak.
Ezt követően bemutatják a világhírű rendező, Emir Kusturica színdarabját, amelyben a Mlada Bosna tagjai elleni bírósági eljárást elevenítik fel. (Principet és társait a merényletet követően letartóztatták. A bírósági eljárás alatt jugoszláv nacionalistának mondta magát. "Nem számít, milyen államforma legyen, de meg kell szabadítani a jugoszlávokat Ausztriától" - mondta perében. Három évvel és tíz hónappal a merénylet után, Terezínben, 1918. április 28-án halt meg TBC-ben.)
Gavrilo Princip a szerb történelemben szabadsághős, aki Bosznia Osztrák-Magyar Monarchia megszállása ellen harcolt. A szerb történelemkönyvekben hosszasan, húsz oldalon keresztül számolnak be Princip "érdemeiről". Belgrádban nem osztják azt az állítást, mely szerint a gyilkos lövésekkel idézte elő az első világháborút. Szerintük a monarchia a trónörökös megölését csak ürügyként használta fel arra, hogy háborút indíthasson Szerbia ellen. Ezt a történelemszemléletet képviselte Joszip Broz Tito is.
A bosnyákok és a horvátok ezzel szemben teljesen másként ítélik meg nemcsak Gavrilo Princip, hanem a Habsburgok történelmi szerepét is.
Úgy vélik, a monarchia sok jót hozott a térségnek, számos infrastrukturális beruházás valósulhatott meg Ferenc Józsefnek köszönhetően, s az osztrákok alatt vallásszabadság volt. Számukra Princip a szerb expanzionizmus megtestesítője, így nem hősként, terroristaként tekintenek rá. A történelemkönyvekben röviden említik meg kiemelve, hogy egy "terrorista szervezet" tagja volt.
Princip példája is csak azt mutatja, mennyire mély gyökerei vannak a szerbek, a bosnyákok és a horvátok nemzetiségi ellentéteinek. Kevés dolog köti össze őket, így nehéz elképzelni azt, hogy Bosznia-Hercegovina akár sok évtized múlva működőképes multikulturális állammá váljon.