Előfizetés

Seszták furcsa szerepe

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.06.28. 07:07
A fejlesztési miniszter távozását követeli az ellenzék, de Seszták a botrány ellenére marad FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Nem etikátlan, de furcsa és elgondolkodtató az ügyvédi kamara etikai bizottságának elnöke szerint Seszták Miklós - még ügyvédi tevékenysége során folytatott - tömeges cégalapítási gyakorlata. A fejlesztési minisztert eközben egy MLM-értékesítő védte meg az MTI-ben, aki a felszámolt vállalkozások külföldi tagjait képviselte.

Meghökkentő és elgondolkodtató, ha egy ügyvéd ilyen sok cég alapításában vesz részt, amelyek többségét azután felszámolták, de ez nem ütközik a szakma etikai szabályaiba, ilyen ügyben még nem indult etikai eljárás - mondta lapunknak a Budapesti Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságának elnöke azzal kapcsolatban, hogy az Index kiderítette: a nemzeti fejlesztési miniszterré kinevezett Seszták Miklós a 2000-es évek elején, még kisvárdai ügyvédként mintegy 700 betéti társaság alapításában működött közre, amelyek mindegyike három kisvárdai címre volt bejelentve, és négyötödüket 2009-re - köztartozások és egyéb okok miatt - felszámolták.

Galli István szerint azonban, ha egy ügyvéd tisztességesen jár el a cégalapítás során, akkor önmagában nem számít, hogy hány vállalkozást alapított, és azoknak mi lett a sorsa. Ha esetleg ezen cégek működtetésében is részt vesz, még az sem sérelmezhető, az etikai szabályok csak azt tiltják, hogy az ügyvéd ügyvezetőként dolgozzon a vállalkozásokban - tette hozzá az Etikai Bizottság elnöke.

Váratlan helyről védték meg Seszták cégalapítási gyakorlatát: az állami hírügynökségnek egy direkt értékesítéssel foglalkozó MLM-hálózatépítő úgy fogalmazott, a Seszták Miklós ügyvédi közreműködésével alapított cégek egy része ma is sikeresen működik, és kárt azok sem okoztak az országnak, amelyek végelszámolással fejezték be meg sem kezdett tevékenységüket. Kovács Erzsébet saját bevallása szerint egy MLM-rendszer tagjaként a 2000-es évek elején részben magyar nemzetiségű, kárpátaljai ukrán és orosz állampolgárok szervezésével bővítette hálózatát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és ennek keretében jöttek létre az érintett válallkozások, ő maga pedig a külföldiek kézbesítési megbízottjaként járt el.

Mivel a hálózatépítő szerint Magyarországon működő MLM rendszerbe csak magyar állampolgár vagy magyar jogi személyiség léphetett be, így a hálózatba magyar betéti társaságok tagjaként kerülhettek be a leendő külföldi MLM-tagok. Kovács Erzsébet azzal magyarázta, hogy a Seszták közreműködésével létrehozott betéti társaságok nagy része nem is kezdte meg a tényleges tevékenységét, hogy 2004-ben hazánk Oroszországgal és Ukrajnával szemben vízumkényszert vezetett be, így a megnövekedett költségek miatt sokak számára lehetetlenné vált a Magyarországra való beutazás és meggondolták magukat. A vállalkozások törvényesen szűntek meg, és bár "egyetlen percig sem működtek, értelemszerűen forgalmuk sem volt, tehát kárt sem okoztak az országnak" - tette hozzá Kovács Erzsébet.

A magyarázatok ellenére az ellenzék továbbra is a fejlesztési miniszter távozását követeli, arra hivatkozva, hogy a Seszták által létrehozott cégek hatalmas károkat okoztak az állami költségvetésnek meg nem fizetett köztartozásaikkal.

Mi az MLM?

Az MLM (multi-level marketing) egy értékesítési vállalkozás-forma, amelyben a termékértékesítés nem kereskedők, hanem a gyártó vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik, az ismerősök felé történő ajánlás által.

Az értékesítő jutalékot kap, és minél több ember vásárol tőle a termékből, illetve a vásárlói minél több embert vonnak be maguk alá piramis-szerűen az értékesítésbe (a csatlakozóknak vásárolniuk kell és belépési díjat kell fizetniük), egy idő után a piramis felsőbb szintjein lévő értékesítők már csak az alárendeltségükbe tartozó értékesítők jutalékaiból jelentős jövedelemre tudnak szert tenni.

Emiatt azonban az MLM sokszor a csalás melegágya lehet, könnyen pilótajátékká alakulhat, ahol valódi termékforgalom nincs, az alsóbb szinteken befizetett belépési díjakat a csúcsvezetők pusztán "lenyelik".

Összeomlik Pompeji?

Publikálás dátuma
2014.06.27. 23:02
A pompeji ásatások 66 hektárt fednek le. Fotó: Franco Origlia/Getty Images
Szponzorok segítségét sürgette Pompeji restaurálásához Dario Franceschini olasz kulturális miniszter pénteken, aki azután látogatott az ókori ásatásokra, hogy újabb épület, ezúttal egy üzlethelyiség falai omlottak le. Massimo Osanna, a pompeji régészeti felügyelőség vezetője enyhe kárról beszélt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a közel kétezer éves ásatásokon "minden lehulló kő figyelmeztető jelzésnek számít". 

A csütörtökön történt omlások másnapján tett látogatást Pompejiben Dario Franceschini. A kulturális miniszter számos olasz és külföldi televízió kameráinak kíséretében ment az ásatásokra annak bemutatására, hogy "Pompeji gyönyörű hely és nincsen pusztulásra ítélve".

Franceschini elmondta, hogy Pompejinek magánbefektetőkre van szüksége. Az olasz kulturális tárca vezetője megjegyezte, hogy az Európai Uniótól kapott 105 millió eurós támogatás, amelyet Olaszországnak 2015 végéig kell felhasználnia a régészeti terület helyreállítására, csak első lépésnek számít, és további támogatást kell találni az ókori város megőrzésére.  

A pompeji ásatások 66 hektárt fednek le. Ekkora területen folyamatos munkára van szükség, Pompejiben örökös szabad ég alatti restaurálást kell végezni - fogalmazott Franceschini.

A miniszter bejelentette, hogy a következő hetekben 33 új őrt vesznek fel az ásatásokra a gyakori lopások elkerülésére.

A Pompejiben dolgozó régészek és őrök szakszervezetei másképp látják a helyzetet, szerintük a gazda nélküli Pompeji teljesen magára van hagyva. A miniszter válaszában elítélte a Pompejiben gyakori szakszervezeti sztrájkokat, amelyek miatt az egész világból érkező turisták nem tudnak bejutni az ásatásokra.

Stratégiát vált az EU

Stratégia tennivalók az unió számára változó időkben címmel fogadta el pénteken az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács az Európai Unió következő években megvalósítandó programját.

A dokumentum öt olyan nagyobb célt jelöl meg, amelyen belül további pontokat határoz meg. Az öt stratégiai cél, hogy az EU gazdasága erősebb és versenyképesebb legyen, miközben a munkahelyek száma növekedjen, valamint képes legyen megvédeni polgárait és jogaikat, elinduljon az energiaunió megteremtése előretekintő klímaprogrammal párosítva, erősödjön a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás, végül pedig, hogy az EU mostaninál nagyobb súllyal legyen jelen a világban.

A gazdaság területén a stratégia szerint tiszteletben kell tartani a növekedési és stabilitási paktumot, vagyis az uniós államháztartási és költségvetési szabályokat, folytatni kell a strukturális reformokat, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a paktum passzusaiban rejlő rugalmasságot.

A dokumentum az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását irányozza elő, emellett vállalkozásbarát és a munkahelyteremtést támogató üzleti környezet megteremtését, a gazdaság jövőorientált fejlesztését sürgeti, továbbá az unió vonzóbbá tételét a nemzetközi befektetések számára. A stratégia arra is kitér, hogy az eurózónát a stabilitás és a növekedés szilárdabb és ellenállóbb tényezőjévé kell tenni.

A polgárok és jogaik megvédését alapvetően szociális értelemben képzeli el a dokumentum, rámutatva, hogy támogatni kell a képességfejlesztést, a képzéseket, a tehetségek kibontakozását, szavatolni kell a méltányosságot azáltal, hogy az adócsalás és adóelkerülés elleni fellépés révén mindenki kiveszi a részét a közteherviselésből. Emellett minden társadalmat segíteni kell abban, hogy megfelelő szociális hálót hozhasson létre a változások enyhítése vagy az egyenlőtlenségek visszafordítása érdekében.

Az energiaunió megteremtésével az EU célja a biztos, megfizethető és fenntartható energiaellátás garantálása.

Kulcsfontosságú az energiahatékonyság, mert a legolcsóbb és legtisztább az az energia, amelyet nem használunk el" - áll a dokumentumban, amely a megfizethető energiát a hatékonyság növelésével, s így a kereslet mérséklésével, az egységes energiapiac megteremtésével, az EU alkupozíciójának javításával, a gázpiac átláthatóbbá tételével, a kutatás támogatásával kívánja elérni.  Az energiaellátás biztonságát pedig elsősorban a kínálat diverzifikálásával garantálná, de szerepet juttatna a saját és a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználásának is.

A "szabadság, biztonság és igazság uniója" megteremtésének stratégiai céljával az EU azt tűzi maga elé, hogy minden szempontból jobban fogja kezelni a migrációt, fellép a bűnözés, ezen belül a korrupció és a szervezett bűnözés, valamint a radikalizmus és a terrorizmus ellen, és fokozza az igazságügyi együttműködést.

Emellett az új stratégia azt is szeretné elérni, hogy növekedjen az Európai Unió súlya a világban.

"Szélesebb szomszédságunkban rekordot dönt az instabilitás. Érdekeink, értékeink és polgáraink védelme érdekében létfontosságú, hogy az Európai Unió nagyobb beleszólást kapjon a világ dolgaiba" - szögezi le a dokumentum, amely nagyobb összhangot teremtene az uniós és a tagállami külpolitika között, erős partnerré tenné az Európai Uniót a déli és keleti szomszédságban, és fejlesztené a védelmi és biztonságpolitikai együttműködést.