paksi bővítés;

2014-06-28 07:19:00

Titkok a paksi tervek körül

Közérdekű adatigényléssel fordultam Seszták Miklóshoz, a fejlesztési tárca vezetőjéhez és azt kértem, tőle hogy adja ki a paksi atomerőmű bővítését megalapozó konkrét, illetve friss hatástanulmányokat, ha vannak ilyenek - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint azonban nem léteznek olyan előzetes hatásvizsgálatok, amelyek konkrétan a megépíteni tervezett két új orosz 1200 megawattos erőműblokkra vonatkoznak.

Szél Bernadett saját tapasztalatai mellett arra alapozza a kétkedését, hogy már a bíróság is kimondta: nincsenek előtanulmányok a beruházásra. Az ellenzéki politikus elmondta: maga is igyekezett közérdekű adatigénylés keretében hozzájutni az atomerőmű építésre vonatkozó hatásvizsgálatokhoz. A kormány és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., valamint leányvállalata, a paksi beruházást irányító projektcég azonban csak egymásra mutogattak, illetve ködösítettek. Azok az iratok pedig, amelyeket végül különböző jogi eljárások után megkapott, nem a megépíteni tervezett két új 1200 megawattos orosz reaktorra vonatkoztak, hanem korábbi keletű, általános jellegű megállapításokat tartalmaztak.

Mások más oldalról próbálták színvallásra kényszeríteni a fejlesztési tárcát. A vs.hu internetes portál azt akarta megtudni, mennyibe kerültek eddig a bővítést megalapozó tanulmányok. "Nincs összesített adat arról, hogy eddig mennyibe kerültek a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről készített tanulmányok, ám milliárdos nagyságrendről lehet szó" - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a hírportált. A finanszírozást megalapozó elemzéseket amúgy sem ismerhetjük meg, mert a „tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt".

Az internetes hírportál szerette volna megtudni az NFM-től azt is, hogy kik és hány tanulmányt készítettek. Válaszukban azt írták, hogy a szakértői elemzéseket, vizsgálatokat az energetikáért felelős minisztérium, az MVM Zrt. és leányvállalatai, más kormányzati és ágazati szereplők, szakhatóságok vagy megbízottjaik dolgozták ki, illetve végezték el. A tárca tájékoztatása szerint a számos különböző szervezetnél más-más forrásokból elkészített anyagok költségeiről sem áll rendelkezésre adat.

Emlékezetes: Seszták Miklós fejlesztési miniszter a napokban az egyik kereskedelmi televízió műsorában közölte, hogy léteznek a Paks II.-re vonatkozó elemzések, s azok közül néhányat közzé is tették, amelyek nyilvánosságra hozatala nem sérti a közérdeket. A tárcavezető azonban állítását nem támasztotta alá, például azzal, hogy felsorolta volna a dokumentumokat.
A bővítést megalapozó hatástanulmányok, dokumentumok kérdése azután került megint a figyelem központjában, hogy a Fővárosi Törvényszék az Társaság a Szabadságjogokért és az Energiaklub adatigénylési perében a napokban kimondta: a paksi beruházással kapcsolatban a civil szervezetek által kért hatásvizsgálatok nem készültek el.

A tárca közleményében a bírói döntés ellenére kitart amellett, hogy igenis léteznek ezek a tanulmányok. Mint írják, "az atomenergia-kapacitás fönntartását célzó projekt megvalósításáról ma is szabadon, bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag".

Nyilvánosan elérhető anyagok egyebek között a Nemzeti Energiastratégia és megalapozó dokumentumai, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS-2) tervezete, az MVM csoport által készített és készíttetett tanulmányok, vagy a Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, 2013 című vizsgálati dokumentum. A minisztérium hivatkozik az úgynevezett megvalósítási megállapodásra, amelyről hamarosan elkezdődnek és fél-egy évig tartanak majd az egyeztetések az oroszokkal, és emiatt a "tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt".

Szakértők szerint azonban a minisztérium által felsorolt dokumentumok egyike sem az új 1200 megawattos blokkokra vonatkozik, hanem általános jellegű energetikai kérdésekkel foglalkozik. Arról nem is beszélve, hogy ezek a tanulmányok évekkel ezelőtt születtek, amikor még szó sem volt a mostani konkrét kapacitás-növelő beruházásról.

Kölcsönből veszünk gázt
Százmilliárd forint kölcsönt vesz fel a tulajdonosától, a Nemzeti Vagyonkezelőtől Zrt.-től az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., hogy ebből az elérhető legtöbb földgázt vásárolja meg és tárolja be - erről döntött mai közgyűlésén az MVM Csoport. A közlemény szerint az ország ellátásbiztonságát jelentősen növelő lépéssel az MVM saját földgázkészletei megközelítik majd a 2 milliárd köbmétert.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön arról számolt be, hogy a stratégiai gázkészlet feltöltése folyamatos, Ukrajnából szerződésszerűen érkezik a földgáz. Az MMBF Földgáztároló Zrt. június 30-ra törvényi kötelezettségeinek eleget tud tenni, addigra betárolják a 915 millió köbméter stratégiai gázkészletet. Ezen kívül 500 millió köbméter kereskedelmi készlet is található a Szőreg-1 biztonsági földgáztárolóban.
"Nincs gáz, mert van gáz" - mondta Seszták, hozzátéve: a jelenleg betárolt több mint 2 milliárd köbméter gáz akár a téli időszakban is több hónapra elegendő az ellátás biztosításához.
A miniszter szerint egy esetleges konfliktus esetén a keleti határon keresztül érkező gázszállítás leállása esetén a gáztárolók, a hazai termelés, a nyugati irányból érkező gázszállítás és a rövidesen üzembeálló szlovákiai gázvezeték együttesen napi akár 70 millió köbméteres fogyasztást is képes fedezni, így semmilyen probléma nem lehet ezen a télen.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint viszont lehet gáz a gázzal egy elhúzódó konfliktus esetén. A tárcavezető a Szlovákiából érkező gázra hiába számítana, mert az a vezeték is Ukrajnán keresztül kapja majd a földgázt. Az ausztriai Baumgarten pedig adott esetben szűk keresztmetszet lehet, mert legfeljebb valamivel több mint 3 milliárd köbméter gáz érkezhet onnan évente. A hazai kitermelés egyelőre folyamatosan csökken, jelenleg nagyjából évi 1 milliárd köbméter.
Magyarország jelenleg évi 10 milliárd köbméter gázt használ föl, s a tartalékokkal, az osztrák behozatallal és a hazai kitermeléssel talán 7 milliárd köbméter földgázra lehet számítani, ha Oroszország elzárja a gázcsapot.