Szél Bernadett saját tapasztalatai mellett arra alapozza a kétkedését, hogy már a bíróság is kimondta: nincsenek előtanulmányok a beruházásra. Az ellenzéki politikus elmondta: maga is igyekezett közérdekű adatigénylés keretében hozzájutni az atomerőmű építésre vonatkozó hatásvizsgálatokhoz. A kormány és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., valamint leányvállalata, a paksi beruházást irányító projektcég azonban csak egymásra mutogattak, illetve ködösítettek. Azok az iratok pedig, amelyeket végül különböző jogi eljárások után megkapott, nem a megépíteni tervezett két új 1200 megawattos orosz reaktorra vonatkoztak, hanem korábbi keletű, általános jellegű megállapításokat tartalmaztak.
Mások más oldalról próbálták színvallásra kényszeríteni a fejlesztési tárcát. A vs.hu internetes portál azt akarta megtudni, mennyibe kerültek eddig a bővítést megalapozó tanulmányok. "Nincs összesített adat arról, hogy eddig mennyibe kerültek a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről készített tanulmányok, ám milliárdos nagyságrendről lehet szó" - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a hírportált. A finanszírozást megalapozó elemzéseket amúgy sem ismerhetjük meg, mert a „tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt".
Az internetes hírportál szerette volna megtudni az NFM-től azt is, hogy kik és hány tanulmányt készítettek. Válaszukban azt írták, hogy a szakértői elemzéseket, vizsgálatokat az energetikáért felelős minisztérium, az MVM Zrt. és leányvállalatai, más kormányzati és ágazati szereplők, szakhatóságok vagy megbízottjaik dolgozták ki, illetve végezték el. A tárca tájékoztatása szerint a számos különböző szervezetnél más-más forrásokból elkészített anyagok költségeiről sem áll rendelkezésre adat.
Emlékezetes: Seszták Miklós fejlesztési miniszter a napokban az egyik kereskedelmi televízió műsorában közölte, hogy léteznek a Paks II.-re vonatkozó elemzések, s azok közül néhányat közzé is tették, amelyek nyilvánosságra hozatala nem sérti a közérdeket. A tárcavezető azonban állítását nem támasztotta alá, például azzal, hogy felsorolta volna a dokumentumokat.
A bővítést megalapozó hatástanulmányok, dokumentumok kérdése azután került megint a figyelem központjában, hogy a Fővárosi Törvényszék az Társaság a Szabadságjogokért és az Energiaklub adatigénylési perében a napokban kimondta: a paksi beruházással kapcsolatban a civil szervezetek által kért hatásvizsgálatok nem készültek el.
A tárca közleményében a bírói döntés ellenére kitart amellett, hogy igenis léteznek ezek a tanulmányok. Mint írják, "az atomenergia-kapacitás fönntartását célzó projekt megvalósításáról ma is szabadon, bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag".
Nyilvánosan elérhető anyagok egyebek között a Nemzeti Energiastratégia és megalapozó dokumentumai, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS-2) tervezete, az MVM csoport által készített és készíttetett tanulmányok, vagy a Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, 2013 című vizsgálati dokumentum. A minisztérium hivatkozik az úgynevezett megvalósítási megállapodásra, amelyről hamarosan elkezdődnek és fél-egy évig tartanak majd az egyeztetések az oroszokkal, és emiatt a "tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt".
Szakértők szerint azonban a minisztérium által felsorolt dokumentumok egyike sem az új 1200 megawattos blokkokra vonatkozik, hanem általános jellegű energetikai kérdésekkel foglalkozik. Arról nem is beszélve, hogy ezek a tanulmányok évekkel ezelőtt születtek, amikor még szó sem volt a mostani konkrét kapacitás-növelő beruházásról.
