Ködösítés az áramárról

Trükközik a kormány a paksi atomerőmű bővítését megalapozó hatástanulmányokkal, ha vannak egyáltalán. Emellett a kormányzat továbbra is azt állítja, hogy olcsón termelnek majd áramot az új paksi reaktorok. Az eddig közzétett számítások szinte mindegyike minimum a jelenlegi árak megduplázódását vetíti előre, amit a hazai fogyasztók lesznek kénytelenek megfizetni, mert az Európai Unió vélhetően nem engedi majd "szétporlasztani" a költségeket.

A kormány álllításával szemben drágábban termelik majd az elektromos energiát az új paksi reaktorok a mostaniaknál. Több szakmai és civil szervezet is elkészítette a leendő termelői árra vonatkozó számításait a paksi beruházásra kötött orosz hitelszerződés összegének megismerése után. A Regionális Energia Kutató Központ kilowattóránként 30 forint körüli árat számított ki, ami a jelenlegi paksi 12 forint körüli paksi termelői ár több mint duplája. Miközben Németh Lászlóné a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere tavaly decemberben 13 százalékos árcsökkenést vetített előre.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint az új reaktorok kilowattóránként 25-26 forintos áron termelnek majd. Ám csak akkor, ha beruházási költségek megállnak a beígért 3600 milliárd forintos szinten, és nem növekednek a járulékos kiadásokkal együtt 6000 milliárd forint körüli összegre, amit legtöbb szakember már egyre inkább elképzelhetőnek tart. Az ellenzéki politikai pártok - az LMP, az Együtt-PM, és az MSZP - is számolgattak, és mindegyikük 30 forint körüli, illetve annál magasabb árral állt elő.

Nem különböznek a többitől érdemben a leendő, paksi beruházást felügyelő kormánybiztos, Aszódi Attila számításai sem. Az atomenergetikai szakember Magyar Energetika című lap májusi számában a két társszerzőjével, Boros Ildikóval, és Kovács Arnolddal közösen közzétett számításai szerint az építkezésre felvett hitel 21 éves törlesztési időszaka alatt az új reaktorokban a termelési egység költsége 28,89 forint lesz kilowattóránként.

Szakértők szerint már a második Orbán-kormány is tisztában lehetett azzal, hogy az új paksi blokkokban termelt áram nem alacsonyabb, hanem magasabb lesz a mostaninál. Egy, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. számára 2012-ben készített tanulmány ugyanis már azt taglalja, hogy miként lehetne "szétporlasztani" az árakat a társadalomra. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. és a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda által összeállított dokumentum szerint a reaktorépítés költségeit kétféleképpen szokták ráterhelni a fogyasztókra, illetve az adófizetőkre: az egyik lehetőség a kiemelt garantált átvételi ár, a másik pedig egy speciális tarifaelem beépítése az áramárba.

Az uniós versenyjog szempontjából azonban mindkét változat tiltott állami támogatásnak minősül. Így a hozzáértők szerint kevés játéktere marad a kormányzatnak arra, hogy trükközzön az árakkal, ami viszont azt vetíti előre, hogy a hazai áramfogyasztók fizetik majd meg, az Európában aligha versenyképes áramárakat.

Nem meglepő, hogy továbbra is ködösít a kormány a paksi atomerőmű bővítését megalapozó dokumentumokról. Normális esetben legalább az országgyűlés képviselőknek meg kellett volna ismerniük a beruházással kapcsolatos információkat, még az előtt, hogy szavaztak volna a parlamentben az építkezésről, illetve az ahhoz nyújtott tíz milliárd eurós ( mintegy 3000 milliárd forint) orosz hitel felvételéről - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint a társadalomnak is joga van megtudnia, hogy milyen számítások, előzetes tanulmányok alapozzák meg az óriás beruházást, s egyáltalán szükséges-e ilyen nagy terhet a családok nyakába rakni.

Az ellenzéki politikus közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a hatásvizsgálatokat a fejlesztési tárcától, miután Seszták Miklós, a minisztérium új vezetője megerősítette, léteznek ilyen dokumentumok. Emellett a miniszter azt is állította, hogy az új paksi reaktorok "nem fognak drágán termelni", sőt a kimutatások szerint paksi blokkokban előállított áram az egyik legolcsóbb áramforrás lesz.

Szél Bernadett úgy véli: nem léteznek olyan tanulmányok, amelyek konkrétan a megépíteni tervezett két új 1200 megawattos orosz reaktorra vonatkoznak, az eddig nyilvánosságra hozott korábbi elemzések pedig csak általános megállapításokat tartalmaznak. A politikus hozzátette: az pedig a rosszabb forgatókönyv lenne, ha lennének ilyen anyagok, de azok nem az építkezés szükségességét és gazdaságosságát támasztják alá, hanem az ellenkezőjét.

Bokros: másra költik a paksi hitelt

A tízmilliárd eurós hitelfelvételnek semmi köze a paksi atomerőműhöz. Ezt nem azért veszik föl. Valamiből azonban ki kell fizetni azokat a veszteségeket, amelyeket a kormány más populista intézkedéseivel termel - mondta Bokros Lajos, az ATV egyenes beszéd című műsorában. A közgazdász szerint összefüggés van a devizahitelezés és a tízmilliárd eurós hitelügylet között. Bokros szerint ez a kölcsön alkalmas lehet arra, hogy tartani lehessen a három százalékos hiánycélt, vagy arra, hogy a devizahitelesek megsegítésének az árát ki lehessen fizetni.

Az egy külön kérdés, hogy lesz-e a hitelből atomerőmű vagy sem - tette hozzá. A volt pénzügyminiszter szerint semmi értelme atomerőművet építeni, mert 20 év múlva nem tudjuk, hogy milyen energia lesz a legolcsóbb, a leghatékonyabb, és a legkevésbé szennyező. Könnyen lehet, hogy a fejlődés addigra rég túllép az atomenergián.

Brüsszellel egyeztetnek a Paksról

Több hónapos bemelegítés után kezdenek érdemi szakaszba fordulni az egyeztetések Brüsszellel a paksi atomerőmű bővítéséről. Az Európai Bizottság leginkább a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok kapcsán köphet bele a magyar-orosz levesbe - írja a Figyelő.

Szijjártó Péter vezetésével magyar kormánydelegáció tárgyalt június elején Brüsszelben a paksi atomerőmű bővítésének különböző uniós vonatkozásairól. Bár részletek nem ismeretesek, mégis alapos okkal feltételezhető, hogy a konzultációt követően intenzívebbé válnak az egyeztetések a tervezett beruházásról az Európai Bizottság és Budapest között.

Az EU-nak legalább négy oka van arra, hogy a magyar és az orosz kormány által tavaly decemberben aláírt keret-megállapodás alapján megvalósuló nukleáris beruházással behatóan foglalkozzon. Először is utána kell járnia annak, hogy a projekt megfelel-e az Euratom szerződés atomenergia békés célú felhasználásáról szóló cikkének. Az energiapolitikai főigazgatóságnak a piaci szereplők szempontjából is vizsgálnia kell majd a beruházásról aláírt szerződéseket.

A bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának lesz a feladata megbizonyosodni arról, hogy a két új atomerőmű blokk építésekor tiszteletben tartják-e a vonatkozó uniós előírásokat. Ugyanakkor a tervezett beruházásnak az uniós közbeszerzési és versenyjogi szabályoknak is meg kell felelnie. Az Energiaklub és a Greenpeace néhány napja beadvánnyal fordult e két utóbbi témában az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságához, kérve az ügy kivizsgálását.

Titkosak az előkészítő anyagok?

Az atomerőmű-projekt megvalósítása során több lépcsőben, egymást követő és egymásra épülő döntéseket kell hozni, a döntéshozatali eljárás védelmében a megtérülési számítások, elemzések, rizikóvizsgálatok idő előtti megismertetése az úgynevezett információs törvény rendelkezéseivel összhangban korlátozható - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A kivitelezés részletezéséről szóló, úgynevezett megvalósítási megállapodásról most kezdődnek a tárgyalások. A tárca szerint ez egy összetett dokumentum lesz, a friss nemzetközi példák alapján a tárgyalások legalább fél-egy évig tartanak majd. A rendkívül bonyolult és sokszereplős folyamatban az engedélyezésekkel kapcsolatos elvárásokra tekintettel folyamatosan egyeztetni kell a magyar és európai uniós hatóságokkal.

Súlyosan rontaná a magyar fél érdekérvényesítő képességét, ha az előkészítő dokumentumokat a tárgyalópartnerek is idő előtt megismerhetnék - hangoztatja a minisztérium. Igaz, korábban az előkészítő tanulmányokkal ki nem adásával kapcsolatban nem hangzottak el ilyen érvek.