Budapest: se pénz, se üzlet!

Eltűntek a színvonalas belvárosi boltok Budapesten. A körúton egymást érik a "biztosra menő" keleti gyorsbüfék, a Rákóczi úton turkálók és pénzváltók garmada üzemel az egykor patinás könyváruházak, márkás ruha- és cipőboltok helyén. A kerületi önkormányzatok évek óta próbálják becsalogatni a nívósabb bérlőket – kevés sikerrel. Hiába akad egy-egy jó ötlet az áldatlan állapotok megszüntetésére, egyelőre nem látszik, kik és miből akarnának vállalkozni a romos, bedeszkázott belvárosi üzlethelyiségekben. A főváros és a Kortárs Építészeti Központ programot indított, amelyben egy hónapon át lehetőséget ajánl üres utcai helyiségek üzemeltetésére. A vállalkozó szellemű szervezetek, intézmények próbálhatják ki magukat olyan tevékenységeket mutatva be a nagyközönségnek, amelyek tartósan értéket tudnak teremteni a helyi közösség és a város számára.

Belváros-Lipótváros: ingyen nem megy

"Az üres kirakatok és üzletek problémája sajnos az V. kerületet is érinti" – mondta el a Népszava megkeresésére Zalka Szilvia sajtóreferens. Belváros-Lipótvárosban úgy hiszik, hogy a rendszerváltozás óta létező jelenség legfőbb oka a gazdasági válság.

Az önkormányzat továbbra is piaci alapon szeretne bérlőt találni ezeknek az üzlethelyiségeknek, ezért évente többször is pályáztatja azokat.

2012-ben, két alkalommal, összesen 148 albetétet hirdettek meg, ebből mindössze 11 szerződéskötés történt; 2013-ban három alkalommal, összesen 78 helyiségre vártak pályázatokat, ezek közül eddig 16-ra kötötték meg a bérleti szerződést.

További problémát jelent az V. kerületben, hogy az önkormányzati tulajdonú helyiségek egy része nehezen hasznosítható, udvari- vagy pincehelyiség, ezekre sokkal nehezebb bérlőt találni, hiába könnyítik a feltételeket.

Kreatív megoldás van, de csak ideig-óráig működik

Zalka Szilvia hangsúlyozta, hogy a sok, régóta üresen álló helyiséget átmenetileg "társadalmi érdekű vállalkozásoknak" és civil szervezeteknek adnak ki kedvezményesen. A kezdeményezés lényege, hogy alulról induló ötletek felkarolásával az elhagyatott helyiségeket határozott időre, kedvezményes feltétekkel, kreatív és/vagy társadalmi érdekű vállalkozások, civil szervezetek részére adja bérbe az önkormányzat, a piaci hasznosításig.

Az ötletet először a nemzetközi gyakorlatban már bevált "Design hét" programban próbálták ki, „Design a kirakatban” elnevezéssel. Jó eredménynek számít, hogy a pályázaton szereplő helyiségek fele gazdára is talált.

De ugyancsak támogatottak lehetnek még a művészek, szociális vállalkozások, társadalmi problémákra reagáló szervezetek, iskolák, non profit vagy karitatív szervezetek, start up cégek is.

Az ilyen együttműködésben jóformán csak a rezsit kell kifizetnie a pályázónak, az önkormányzat előzőleg vállalja a sokszor romos állapotban lévő helyiség rendbe hozatalát.

Zalka Szilvia példaként említette, hogy a Katona József Színház – eddig egyedülálló módon – „A borbély” című darabot a Kossuth Lajos utca egyik üres üzletében mutatta be.

Rögtön jövök! Vagy egy kicsit később...

A fővárosi kezdeményezéssel megvalósuló, "Rögtön jövök! nevet viselő projekt ugyancsak köztes használatra pályáztatott. Egy máshol már megvalósított ötlet átvételével gyakorlatilag eltakarták az elhanyagolt, üres kirakatokat a frekventált helyeken.

Míg az eredeti elképzelésben régi városképi elemeket jelenítettek meg a takaróelemeken, a nyertes pályázat itt hazai cégek, fiatal vállalkozások sikertörténetét mutatja be, ezzel láthatóvá téve az adott üzlet kiadó státuszát.

Nem ad felhőtlen optimizmusra okot, hogy ez a pályázat 2013 tavaszán zajlott le, vagyis a városközpont-szerte ma is látható vállalkozói sikertörténetek most már leginkább annak kudarcát hirdetik, hogy ezekre a helyiségekre több mint egy éve nem sikerül bérlőt találni.

A Rögtön jövök! program eleve nem is aratott osztatlan sikert. Az V. kerületi önkormányzat például aggályosnak tartotta, hogy a romos kirakatok eltakarása "pusztán városképi szempontból orvosolja a problémát."

A köztes használat előnyei

a tulajdonos számára: jelentősen csökken a fenntartási költség, az ingatlannak napi szinten felelősséget vállaló gazdája lesz, ami hozzájárul az állagmegóváshoz, üzlethelyiség esetén a portál és környékének tisztán tartásához az ingatlan ingatlanpiacra való visszavezetéséhez
a bérlő, használó számára: a kedvezményes bérleti konstrukcióval csökken az üzleti kockázat mértéke a vállalkozásfejlesztés első időszakában
a város számára: vállalkozó kedv növekedése, ingatlanok értéknövekedése, kiadás csökkenés közterületek visszakapcsolása a városi szövetbe, adott környék biztonságának növekedése, helyi közösségek erősödése, s ingatlantulajdonosként a fenti előnyök mindegyike
Forrás: rogtonjovok.hu

Terézváros: a plázák mindent visznek

A VI. kerületben az utcai megközelítésű önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek hasznosítása nem jelent különösebb gondot, ezek száma amúgy elenyésző - mondta el lapunk kérdésére Őri András sajtóreferens.

Itt főleg a nagy alapterületű, kedvezőtlen műszaki állapotú pincehelyiségek hasznosítása igényel több energiát.

Terézvárosban úgy vélik, hogy az üres, vagy sűrűn profilt változtató üzletek problémájának hátterében a bevásárlóközpontokat kell keresni.

Nyitott üzletek fesztiválja

A főváros és a Kortárs Építészeti Központ által indított fesztivál célja, hogy elköteleződés nélkül próbálhassák ki a vállalkozások ötleteiket, üzleti stratégiájukat, így hasznosuljanak az üresen álló üzletek, és persze az sem baj, ha hosszú távú bérlőkre találnak. Az egy hónapra megnyíló üres utcai helyiségekben szervezetek, projektek és intézmények próbálhatják ki magukat egy-egy hétig vagy akár egy teljes hónapig, olyan tevékenységeket mutatva be a nagyközönségnek, amelyek tartósan értéket tudnak teremteni a helyi közösség és a város számára. A helykereső kezdeményezések így jelentős elköteleződés nélkül próbálhatják ki elképzeléseiket, üzleti stratégiájukat, növelhetik meg közönségüket. Ez lehetőséget ad az üzlettulajdonosoknak is, hogy megismerkedjenek olyan inspiráló kezdeményezésekkel, amelyek akár hosszútávon is bérlőikké válhatnak, illetve, hogy láthatóvá tegyék régóta kiadatlan ingatlanjukat. Az eredetileg tegnap lejárt határidőt a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították a szervezők: projekteket július 2-ig, helyiség felajánlásokat július 11-ig várják.

Mint írják, a piac önszerveződése mellett az Önkormányzatnak igen csekély szervező, összefogó tevékenység áll csak rendelkezésére a vásárlóerő visszacsábítására az ilyen jellegű üzletekbe.

Erzsébetváros: túl a nehezén

A VII. kerületben a 2008-as gazdasági válság kirobbanása után adták vissza a bérlők legtöbb önkormányzati üzlethelyiséget. Hajdu Kitti sajtóreferens elmondta: leginkább a kerület külső negyedeiben nehéz új bérlőt találni, de a frekventáltabb részeken elhelyezkedő önkormányzati üzlethelyiségek bérbeadása folyamatosan növekszik.

Erzsébetváros ugyancsak részt vesz a Fővárosi Önkormányzat Rögtön jövök! kezdeményezésében, amelytől a régóta üresen álló üzlethelyiségeik kiadását remélik.

Józsefváros köszöni, jól van

Lapunk a VIII. kerületi önkormányzathoz is eljuttatta kérdéseit. Az üresen álló önkormányzati épületek, üzlethelyiségek számáról, a kerület terveiről szerettünk volna bővebbet megtudni. Telefonon ígéretet is kaptunk a válaszra, amelyet aztán meg is kaptunk, eképpen: "Köszönjük a megkeresést, de nem élünk a válaszadás lehetőségével."

Magántulajdonú helyiségek - teljes tehetetlenség

A válaszoló önkormányzatok egy kérdésben teljesen megegyeztek: szinte semmilyen eszközük nincs arra, hogy a kiadatlan és bedeszkázott magántulajdonú üzlethelyiségek újrahasznosítását elérjék.

A VI. kerületben az önkormányzat a kezelésében lévő utak és járdák tisztán tartásával támogatják az üzlethelyiségek működtetését.

Az V. kerületben gyakorlat, hogy a hatóságok településrendezési kötelezés keretében bírságot és helyrehozatali kötelezettséget írnak elő az elhanyagolt kirakatok tulajdonosainak, de az önkormányzat - például a társasházakra szabott felújítási pályázatokkal - humánusabb módon is igyekszik ösztönözni a lerobbant üzlethelyiségek felújítását.

A VII. kerületi városvezetést ugyanakkor eddig egyetlen magánszemély sem kereste meg, hogy segítséget kérjen a tulajdonában lévő üzlethelyiség kiadására vagy hasznosítására.

"Díszletesedik a város"

Lublóy Zoltán porcelántervező, dizájner, egyetemi adjunktus (MOME). Fotó: Népszava

Népszava: Az ön arcképe is feltűnik egy régen szebb napokat látott belvárosi üzlethelyiségen. Jónak tartja-e ezt a kezdeményezést?

Lublóy Zoltán: Abból a szempontból mindenképpen, hogy a dolog provokál. A Design Terminál - amely abból a célból alakult, hogy a magyar dizájnt feltámassza a romjaiból - beállt az ötlet mögé, hogy legyen valami, amivel fel lehet rázni az embereket, hogy vállalkozzanak és nyissák ki ezeket a befóliázott üzleteket. Ez amúgy nem új dolog, működik máshol is. A "kirohadások" pedig jellemzőek szinte minden európai fővárosra, a dizájn - ideig-óráig - meg tudja tölteni tartalommal ezeket az üres épületeket, boltokat.

NSZ: Mi lehet az oka ezeknek a "városi kirohadásoknak"?

L. Z.: Egy város szerkezete folyamatosan változik. Az emberek kiköltöznek onnan, csak dolgozni járnak be, ezzel pedig létrejön az a holttér, ami sajátos módon mindig a város közepén jelenik meg. Lisszabon is ilyen: a belvárosban nem laknak emberek, csak hostelek vannak meg bárok. Díszletesedik a város. Ahol nem laknak emberek, ott nem kell a szatócsbolt meg újságos, a kisboltokban működő vállalkozások elveszítik a fogyasztóikat.

NSZ: Az a megoldás tehát, hogy dizájnerek és feltalálók sikereivel tömjük be az így keletkezett holttereket?

L. Z.: Nem, ez csak afféle figyelemfelkeltésre jó. Talán nincs is erre megoldás. Látni kell, hogy nagyon nehéz újraszervezni a közösségi tereket. Elég csak ránézni a 70-es években imádott művelődési házakra, ahol ma kínai boltok működnek. Teljesen megváltozott az emberek kulturális érdeklődése, az érdeklődés tárgya és iránya. Ma inkább kulturális központ egy pláza, vagyis máshol és mással töltik el az emberek a szabadidejüket, mint azokban az időkben, amikor művházakat tervezték.

NSZ: Ha valóban az történik, hogy gazdát cserélnek ezek a terek, mit kellene csinálni például a Rákóczi út üresen álló üzlethelyiségeivel?

L. Z.: Ezek továbbra is frekventált területek, tehát valami olyasmit, amivel az erre járó sokaság és a turizmus is tud mit kezdeni. Ha nem lehet üzleti alapon funkciót találni nekik, akkor nem üzleti alapon is tudni kell gondolkodni. Lehet, hogy szolgáltatásokat kell nyújtani ezeken a helyeken, de egy biztos: átmeneti tartalmakkal hamarabb fel lehet tölteni őket, mint hosszú távúakkal. Pár helyen megfordultam már, de Budapest egy hihetetlenül pezsgő város, nagyon különleges atmoszférával. Olyan sok okos ember él itt, annyi kreatív helyet találni, csak az a baj, hogy mi, akik itt lakunk, nem vesszük ezt észre. Jó lenne tudatosítani, hogy jó helyen élünk és bár elég viharvert körülöttünk minden, alapvetően a "hardverral" nincs sok gond.