Előfizetés

Fantasztikus!

Olvasom az index.hu-n, hogy gyanús, eltűnt cégek alapításában vett részt Seszták Miklós, az Orbán-kormány új fejlesztési minisztere. Évekig volt részese olyan vállalkozások alapításának, amelyek szinte kivétel nélkül cégtemetőkben végezték működésüket. A vip klienseihez tartoztak Kisvárdán az orosz és ukrán "üzletemberek"és alig néhány kisvárdai címen több, mint 700 betéti társaságot jegyeztek be Seszták Miklós meg jogász kollégái. Értjük jól, hogy ezek mind kamucégek voltak, azt is értjük, hogy Seszták ezen az "üzleten" rengeteget keresett. Kisvárdán mindenki nagyon jól tudja, hogy a Gagarin utca 22., a Litki út 18 és Somogyi Rezső utca 1-ben működtek ezek a "cégek". Azt természetesen nem értem, hogy hová tűnt el a Fidesz legnagyobb harcosa az ilyen törvénybe ütköző dolgokkal, Selmeczi Gabriella szenátor-asszony, aki most hallgat, mint a sír a cégtemetőben. Mindenki hallgat, csak egy ember ébren van. És ez, nem más, mint Semjén Zsolt KDNP elnök, miniszterelnök-helyettes, aki a párttársáról, Sesztákról a következőket nyilatkozta a napokban: "Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter saját erejéből ért el Kelet-Magyarországon sikereket a gazdasági életben és a pápai szociális enciklikák alapján, gazdaság-etikai felfogásban hozhat pluszt. Akár a sehová nem vezető neoliberális felfogásoktól, akár más tévedésektől óvni fog". Kérem Semjént, hogy minisztere és párttársa ne óvjon senkit semmitől! És mint istenhívő keresztény ember, arra kérem a pártelnököt, hogy ne beszéljen Seszták esetében a pápai enciklikákról, mert szégyen hozz ezzel az egész katolikus egyházra.

Erdogan bejelenti indulását

R.T.
Publikálás dátuma
2014.07.01. 07:32
Recep Tayyip Erdogan biztos győzelemre számíthat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN
Törökország fontos bejelentésre vár. Ma hirdethetik ki Recep Tayyip Erdogan kormányfő indulását az augusztus 10-én esedékes elnökválasztáson. Indulása biztosra vehető már csak azért is, mert a hivatalban lévő Abdullah Gül azt közölte, nem kíván államfő maradni.

A miniszterelnök nemcsak hazájában, külföldön is kiterjedt kampányt folytatott, az utóbbi hetekben beszédet mondott a kölni és a bécsi török kisebbség tagjai előtt is, nyilvánvalóan kampánycélzattal. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy a törökök közvetlenül dönthetnek az államfő személyéről, s több nyugat-európai országban a bevándorlók megőrizték török állampolgárságukat is, így ők is voksolhatnak.

Ausztriában a statisztikák szerint 115 ezer török állampolgár él, akik közül nyilván sokan élnek majd szavazati jogukkal az elnökválasztáson is. Németországban ennél természetesen jóval nagyobbra, 1,4 millióra teszik a török közösség lélekszámát. 

Az esseni központú Török Tanulmányok Integrációs Kutatóintézetének (ZFTI) vezetője, Haci-Halil Uslucan a Deutsche Wellének elmondta, ha Erdogan valóban minden török elnöke kíván lenni, feltétlenül szüksége van a külföldön élő törökök szavazataira is.

Mint mondja, a felmérések szerint a németországi törökök több mint hatvan százaléka az AKP kormánypárt szavazója. Ez mintegy százezer szavazatot jelenthet Erdogan számára. A német közösség erejét mutatja, hogy körülbelül annyi voksot lehet összegyűjteni innen, mint az ötödik legnagyobb török városból, Adanából.  

Erdogan a kurd kisebbségnek is udvarolni kezdett. Múlt héten bejelentették, olyan törvényjavaslatot készült, amely megkönnyíti a visszatérést Törökországba a Kurd Munkáspárt (PKK) már nem harcoló tagjai számára.

Meg is hosszabbították a parlament ülésszakát, hogy még az elnökválasztásig szavazzanak a törvénycsomagról: Erdogan számára igen fontos a legalább tízmilliós kurd kisebbség szavazata. Az ankarai kabinet 2012 decembere óta tárgyal a PKK tagjaival, köztük börtönben őrzött vezetőjével, Abdullah Öcalannal a megbékélésről. A konfliktusban több mint negyvenezren vesztették életüket az elmúlt harminc év alatt. Egy éve tűzszünet van érvényben.

Ha Erdogan indul, s efelől nem lehet kétségünk, akkor biztos, hogy meg is nyerheti a voksolást. A miniszterelnök szinte bármit is csinál, akármilyen korrupciós ügyekbe keverednek kormánya tagjai, népszerűségét valahogy megőrzi a döntő többség – kivált a konzervatívok - körében. Hiába a Gezi parki tüntetések, a korrupciós botrányok, a feltételezhető csalás a májusi önkormányzati választáson, Erdogannak nincs igazi kihívója. Akár már az első fordulóban abszolút többséget szerezhet.

A Genar kutatóintézet felmérése szerint 55,2 százalékos szavazatarányra számíthat. Kihívója, a két nagy ellenzéki tömörülés, a Republikánus Néppárt (CHP) és a Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) által támogatott Ekmeleddin Ihsanoglu csak 35,8 százalékot kaphat. Bár az ellenzéki jelölt, aki a tavalyi évig az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) elnöki tisztségét látta el, népszerű hazájában, Erdogannal szemben neki sem lehet esélye.

Egy másik felmérés szintén a miniszterelnök döntő fölényét mutatja. A MAK Consultancy szerint 56,1 százalékpt kaphat, kihívója csak 34,2 százalékot. Mindkét felmérés szerint tehát már az első fordulót követően elnökké választhatják Recep Tayyip Erdogant. Végső célja az lehet, hogy a jövő évi parlamenti választás után módosítsák az alkotmányt, s elnöki köztársasággá tegyék meg Törökországot. Ezzel végérvényesen hazája teljhatalmú ura, vagy ahogy sok török emlegeti, szultánja lehet.

Erdogan bejelenti indulását

R.T.
Publikálás dátuma
2014.07.01. 07:32
Recep Tayyip Erdogan biztos győzelemre számíthat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN
Törökország fontos bejelentésre vár. Ma hirdethetik ki Recep Tayyip Erdogan kormányfő indulását az augusztus 10-én esedékes elnökválasztáson. Indulása biztosra vehető már csak azért is, mert a hivatalban lévő Abdullah Gül azt közölte, nem kíván államfő maradni.

A miniszterelnök nemcsak hazájában, külföldön is kiterjedt kampányt folytatott, az utóbbi hetekben beszédet mondott a kölni és a bécsi török kisebbség tagjai előtt is, nyilvánvalóan kampánycélzattal. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy a törökök közvetlenül dönthetnek az államfő személyéről, s több nyugat-európai országban a bevándorlók megőrizték török állampolgárságukat is, így ők is voksolhatnak.

Ausztriában a statisztikák szerint 115 ezer török állampolgár él, akik közül nyilván sokan élnek majd szavazati jogukkal az elnökválasztáson is. Németországban ennél természetesen jóval nagyobbra, 1,4 millióra teszik a török közösség lélekszámát. 

Az esseni központú Török Tanulmányok Integrációs Kutatóintézetének (ZFTI) vezetője, Haci-Halil Uslucan a Deutsche Wellének elmondta, ha Erdogan valóban minden török elnöke kíván lenni, feltétlenül szüksége van a külföldön élő törökök szavazataira is.

Mint mondja, a felmérések szerint a németországi törökök több mint hatvan százaléka az AKP kormánypárt szavazója. Ez mintegy százezer szavazatot jelenthet Erdogan számára. A német közösség erejét mutatja, hogy körülbelül annyi voksot lehet összegyűjteni innen, mint az ötödik legnagyobb török városból, Adanából.  

Erdogan a kurd kisebbségnek is udvarolni kezdett. Múlt héten bejelentették, olyan törvényjavaslatot készült, amely megkönnyíti a visszatérést Törökországba a Kurd Munkáspárt (PKK) már nem harcoló tagjai számára.

Meg is hosszabbították a parlament ülésszakát, hogy még az elnökválasztásig szavazzanak a törvénycsomagról: Erdogan számára igen fontos a legalább tízmilliós kurd kisebbség szavazata. Az ankarai kabinet 2012 decembere óta tárgyal a PKK tagjaival, köztük börtönben őrzött vezetőjével, Abdullah Öcalannal a megbékélésről. A konfliktusban több mint negyvenezren vesztették életüket az elmúlt harminc év alatt. Egy éve tűzszünet van érvényben.

Ha Erdogan indul, s efelől nem lehet kétségünk, akkor biztos, hogy meg is nyerheti a voksolást. A miniszterelnök szinte bármit is csinál, akármilyen korrupciós ügyekbe keverednek kormánya tagjai, népszerűségét valahogy megőrzi a döntő többség – kivált a konzervatívok - körében. Hiába a Gezi parki tüntetések, a korrupciós botrányok, a feltételezhető csalás a májusi önkormányzati választáson, Erdogannak nincs igazi kihívója. Akár már az első fordulóban abszolút többséget szerezhet.

A Genar kutatóintézet felmérése szerint 55,2 százalékos szavazatarányra számíthat. Kihívója, a két nagy ellenzéki tömörülés, a Republikánus Néppárt (CHP) és a Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) által támogatott Ekmeleddin Ihsanoglu csak 35,8 százalékot kaphat. Bár az ellenzéki jelölt, aki a tavalyi évig az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) elnöki tisztségét látta el, népszerű hazájában, Erdogannal szemben neki sem lehet esélye.

Egy másik felmérés szintén a miniszterelnök döntő fölényét mutatja. A MAK Consultancy szerint 56,1 százalékpt kaphat, kihívója csak 34,2 százalékot. Mindkét felmérés szerint tehát már az első fordulót követően elnökké választhatják Recep Tayyip Erdogant. Végső célja az lehet, hogy a jövő évi parlamenti választás után módosítsák az alkotmányt, s elnöki köztársasággá tegyék meg Törökországot. Ezzel végérvényesen hazája teljhatalmú ura, vagy ahogy sok török emlegeti, szultánja lehet.