"Szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják és még inkább az RTL-re szabják" - kommentálta a friss beadványt az RTL Magyarország. A társaság szerint ez nyílt beismerése annak is, hogy a különadónak semmi köze az arányos közteherviseléshez, amellyel eddig következetesen indokolták a reklámadót a kormánypárti politikusok. A csatorna nem hagyja annyiban, és régiós vezetőjük jelezte: nemzetközi bírósághoz fordulnak.
"Tanulmányozzuk az államfő által hitelesített törvényt, kiszámoljuk, hogy pontosan mekkora adót szabnak ki ránk, mert a pontos összeget még nem is tudjuk. De utána lépünk" - jelezte Andreas Rudas, a német RTL-csoport Délkelet-Európárt felelős regionális igazgatója a hvg.hu-n, hozzátéve: biztos abban, hogy a nemzetközi bíróság nekik ad majd igazat, még ha az ügy évekig is húzódhat, "végig kell csináljuk". Fideszes politikusok kitartóan céloznak arra, hogy a csatorna mindenféle számviteli trükkökkel két évig nem fizetett társasági adót - Varga Mihály gazdasági miniszter az adóhatóságot is rájuk küldte ezen felbuzdulva -, de Rudas kizárta, hogy ilyesmi történhet. Azt mondta, semmiféle törvényt nem játszottak ki, nem vetettek be illegális adózási cselt, ugyanis bármilyen üzleti műveletet hajtottak is végre, annak adóvonzatáról mindig konzultáltak az adóhatósággal, "annak jóváhagyása nélkül sosem" léptek. Ez egybecseng Kolosi Péter programigazgató múlt heti kijelentésével, ami szerint a NAV-nak már gyakorlatilag saját irodája van náluk, olyan gyakran ellenőriznek.
A régiós igazgató egyébként a Marketing & Media portálnak is hasonlóan nyilatkozott, ám ott kitért arra is, hogy azért is megéri beleállniuk az ügybe, mert ha nyernek a nemzetközi bíróságnál, visszakapják a pénzt, amit most elveszítenek - ugyanis a törvényt be fogják tartani, és nem tudja elképzelni, hogy ne fizetnék be a reklámadót, bármennyi is legyen az. Bár szóba került, hogy az RTL mögött álló Bertelsmann tulajdonosa gazdag és befolyásos, és még Angela Merkel német kancellárral is jóban van, ám nem valószínű, hogy politikai segítséget kérnének: mint mondta, "mi magunk próbálunk megoldást találni".
Kitartásuk alapját vélhetően a magyar RTL piacvezető, és sok éven át nyereséges pozíciója is adhatja, hiszen a német anyacég "el tud nézni" néhány veszteséges, reklámadó sújtotta évet. Rudas is kiemelte, amikor egy cég profitja normális esetben 10 százaléka az árbevételnek, akkor az árbevételre kivetett 40 százalékos különadó miatt "csak veszteség" következhet.
L. Simon azonban nem pusztán az RTL-re kíván sújtani - amelyet eleve azzal indokolt, hogy az adókötelezettség-teljesítés "elmaradásának megakadályozása" miatt szükséges -, mert a módosító adókötelessé tenné a reklámügynökségeknek adott kedvezményeket, vagy a nekik visszajuttatott úgynevezett bónuszokat is, mint arra már a reklámadó-törvény benyújtásakor is utalt a képviselő. Ráadásul már a Google és a Facebook megadóztatását is érintené majd a hatályba lépő törvény: ugyanis az adóalanynak nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség a reklámok közzétételéért őt terheli, de ha ezt elmulasztja, úgy a reklám közzétevője lesz az adóalany. Így ha a két gigacég nem jelentkezik be önként reklámadót fizetni, a náluk hirdetőknek kell helyettük fizetni.