Újraválasztotta Martin Schulzot az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2014.07.01. 13:06
Fotó: Facebook
A május végi választásokat követően megalakult kedd délelőtt a közvetlen választások bevezetése óta nyolcadik Európai Parlament (EP), amely első ülésnapján megerősítette elnöki tisztségében Martin Schulzot.

 Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egy ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátumról, a többi között Magyarország is.

A strasbourgi parlament képviselői újraválasztották a német szociáldemokrata politikust.  A 751 EP-képviselő közül 723 adta le szavazatát, amelyek közül 111 érvénytelen volt. Martin Schulz a 612 érvényes szavazatból 409-et kapott. Megválasztásához minimum 307 szavazatra volt szükség. A radikális baloldal jelöltjére, Pablo Iglesiasra 51 képviselő szavazott, és ugyanennyien adták voksukat Ulrike Lunacekre, a zöldek jelöltjére is. Sajjad Karim, az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltje 101 EP-képviselő támogatását nyerte el.

Megválasztását követő rövid beszédében Schulz az európai demokrácia szívének nevezte az Európai Parlamentet, s mint mondta: annak ugyanaz a feladata, mint a tagállami parlamenteknek: elszámoltatni a végrehajtó hatalmat, hogy az érvényt szerezzen a jogszabályoknak.

Schulz külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira. Említést tett az egyes tagállamokban továbbra is magas ifjúsági munkanélküliségről, amely szerinte elkeseredettséget és reménytelenséget okoz Európában. Martin Schulz szerint az EU a nemek közötti egyenlőség megteremtése terén sem "ülhet a babérjain". A politikus arra is kitért, hogy nehéz tárgyalások várnak az EU-ra az Egyesült Államokkkal kötendő szabadkereskedelmi és befektetési megállapodásról, az úgynevezett Kereskedelmi és Befektetési Transzatlanti Partnerséggel összefüggésben. A politikus arról is beszélt, hogy meg kell akadályozni a Földközi-tengeren Európába igyekvőket érő, rengeteg halálos áldozatot követelő szerencsétlenségeket.

Megválasztását követő sajtótájékoztatóján a német politikus arról beszélt, hogy a legrosszabb az, ha az emberek azt gondolják, hogy az EU vezetői "elefántcsonttoronyban élnek", elszigetelten. Azt hangoztatta, hogy a válságnak még nincs vége, továbbra is nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek és az eltérések a tagállamok között.

A két hét múlva esedékes szavazással, Jean-Claude Junckernek, az Európai Tanács jelöltjének az Európai Bizottság élére történő megválasztásával kapcsolatban Schulz reményének adott hangot, hogy az őt támogató erők, a szociáldemokrata és a néppárti EP-képviselők majd a luxemburgi politikust is támogatásukról biztosítják. Schulz közölte: azt szeretné, ha Juncker elnökként előre egyeztetne a parlamenttel,

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz listavezetője még az alakuló ülés előtt magyar újságíróknak kifejtette: a következő ciklus a legfontosabb öt évet jelenti az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy az unió megerősödjön, javuljon a versenyképesség, növekedjen a foglalkoztatás, miközben egyik nemzetállam versenyképessége sem szenved csorbát. Arra a kérdésre, hogy számít-e "magyar ügyekre", a fideszes politikus úgy válaszolt, hogy ha egy tagállam olyan jogszabályt hoz, amely nincs összhangban az uniós szabályokkal, akkor az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, és ez szerinte így is van rendjén.

Az MTI kérdésére, támogatják-e majd a Fidesz politikusai, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Tanács jelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke, Pelczné azt mondta, a Fidesz nem tudja támogatni Junckert, mert más az elképzelése Európáról, de ez nem a személyről, hanem a programról és az elvekről szól.

Nyilatkozott a magyar sajtónak az alakuló ülés előtt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője is, a zöld frakció egyik magyar tagja. Jávor véleménye is az volt, hogy a következő öt év meghatározó lesz az EU számára, s alapvető változásokra van szükség. Mint mondta, Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy sikeresebb legyen a válságkezelés, erőteljesebben megjelenjenek a térség érdekei, nyomatékosabb és egységesebb legyen az uniós külpolitika. Jávor szerint alapvető és forradalmi változásra van szükség az energiapolitikában, amelyben egységes fellépést szorgalmaz és elmozdulást sürget a megújuló energiaforrások irányába.

Az MTI kérdésére a politikus megerősítette, hogy napirenden óhajtja tartani a paksi bővítés kérdését, ezért írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a brüsszeli testület vizsgálja meg, tartalmaz-e tiltott állami támogatást a projekt. Jávor véleménye az, hogy igen, ráadásul növeli Magyarország és az EU függését az orosz energiától, továbbá biztonságpolitikai kockázatot is jelent.

Szanyi Tibor, a magyar szociáldemokrata küldöttség vezetője az EP megalakulását követően rámutatott, hogy ők támogatják Junckert, de nem feltételek nélkül, ezek közül pedig első helyen szerepel a munkahelyteremtés és a megélhetési körülmények javítása.

Arra a kérdésre, hogy milyen téren tartja elképzelhetőnek az együttműködést a más pártok színeiben bejutott magyar képviselőkkel, Szanyi azt mondta: minden olyan területen, amely munkahelyeket teremt Magyarországon. Szanyi Tibor úgy fogalmazott: minden kérdést annak alapján ítélnek majd meg, hogy az jó-e a dolgozó embereknek. A politikus kiemelte: elsőként a gyermekéhezés ellen akarja majd felvenni a küzdelmet, célja pedig az, hogy az élelmiszereket ne adóztassák az uniós tagállamok, ami szerinte minden rászorulón segítene. Szanyi is olyan ügynek tartja Paksot, amely napirendre kerülhet európai szinten, és "kőkemény téma lesz". Az MSZP-s politikus szerint a beruházás az emberek feje fölött zajló "mutyi", amelyben Orbán Viktor számára az egyetlen szempont az, hogy "Simicska Lajos dögre kereshesse magát".

Szerző
Frissítve: 2014.07.01. 15:54

Évente félmillióan halnak meg a túlzásba vitt munka miatt

A becslések szerint évente mintegy 600 ezren halnak meg Kínában a túlzásba vitt munka következményeként, ami "járványszerű" jelenség az országban - adta hírül a kínai média. A témával az elmúlt időszakban több kínai lap is foglalkozott, a rádió pedig azt számolta ki, hogy a túlórák miatt naponta átlagosan 1600 ember halálozik el idő előtt. 

A jelenség a híradások szerint olyan elterjedt az országban, hogy már külön kifejezés is létezik rá a kínai nyelvben, az agyondolgoztatottak halálát "kuolaoszé"-nek nevezik.

A halálesetek hátterében leggyakrabban keringési rendellenesség, stressz, kóros és hosszabb időn át való alvásmegvonás, végkimerültség szerepel. A nagy bajt előrejelző leggyakoribb tünet az álmatlanság, hasi fájdalmak, kóros étvágytalanság, és a problémát még tetézi az, hogy a betegek a legritkább esetben fordulnak orvoshoz.

A Global Times című napilap által az ország hét nagyvárosában készített korábbi felmérés rámutatott, hogy a szellemi munkát végzők kétharmada rossz egészségi állapotban van.

A legtöbben úgy fogalmaztak, fárasztja őket a munkahelyi nyomás, annak hiányában ugyanakkor szintén rosszul érzik magukat és szoronganak. Az egészségtelen mértékű túlórázást a magas árak, növekvő megélhetési kiadások jelentette létbizonytalanság miatt, valamint munkahelyük elvesztésétől való félelmükben vállalják el.

A kínai sajtóban az elmúlt években több huszonéves fiatalokat érintő, túlórázás miatti eset is bekerült. Így 2012-ben a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég egy 25 éves munkatársa, idén az Ogilvy & Mather's nemzetközi médiacég egy 24 éves alkalmazottja halt meg valószínűleg túl hosszú munkaidejének tulajdoníthatóan.

Április végén a kínai banki szabályozó hatóság keltett megdöbbenést, amikor közleményben tudatta egy 48 éves munkatársának halálhírét, aki egy jelentés elkészítése miatt maradt fenn napokon át.

Szerző

Évente félmillióan halnak meg a túlzásba vitt munka miatt

A becslések szerint évente mintegy 600 ezren halnak meg Kínában a túlzásba vitt munka következményeként, ami "járványszerű" jelenség az országban - adta hírül a kínai média. A témával az elmúlt időszakban több kínai lap is foglalkozott, a rádió pedig azt számolta ki, hogy a túlórák miatt naponta átlagosan 1600 ember halálozik el idő előtt. 

A jelenség a híradások szerint olyan elterjedt az országban, hogy már külön kifejezés is létezik rá a kínai nyelvben, az agyondolgoztatottak halálát "kuolaoszé"-nek nevezik.

A halálesetek hátterében leggyakrabban keringési rendellenesség, stressz, kóros és hosszabb időn át való alvásmegvonás, végkimerültség szerepel. A nagy bajt előrejelző leggyakoribb tünet az álmatlanság, hasi fájdalmak, kóros étvágytalanság, és a problémát még tetézi az, hogy a betegek a legritkább esetben fordulnak orvoshoz.

A Global Times című napilap által az ország hét nagyvárosában készített korábbi felmérés rámutatott, hogy a szellemi munkát végzők kétharmada rossz egészségi állapotban van.

A legtöbben úgy fogalmaztak, fárasztja őket a munkahelyi nyomás, annak hiányában ugyanakkor szintén rosszul érzik magukat és szoronganak. Az egészségtelen mértékű túlórázást a magas árak, növekvő megélhetési kiadások jelentette létbizonytalanság miatt, valamint munkahelyük elvesztésétől való félelmükben vállalják el.

A kínai sajtóban az elmúlt években több huszonéves fiatalokat érintő, túlórázás miatti eset is bekerült. Így 2012-ben a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég egy 25 éves munkatársa, idén az Ogilvy & Mather's nemzetközi médiacég egy 24 éves alkalmazottja halt meg valószínűleg túl hosszú munkaidejének tulajdoníthatóan.

Április végén a kínai banki szabályozó hatóság keltett megdöbbenést, amikor közleményben tudatta egy 48 éves munkatársának halálhírét, aki egy jelentés elkészítése miatt maradt fenn napokon át.

Szerző