választás;EP-elnök;

2014-07-01 20:08:00

Újraválasztották EP-elnöknek Martin Schulzot

Bár az előzetes napirend óvatosságból négy fordulót írt ki, az Európai Parlament már az első fordulóban, elegáns többséggel megválasztotta elnökének a szocialista frakció jelöltjét, Martin Schulz német EP-képviselőt. A leadott és érvényes 612 szavazatból 409-et kapott, vagyis a szocialistákon és a néppártiakon túl feltehetően sok liberális is rá szavazott. 

Schulz 2011 óta tölti be ezt a posztot, és semleges megfigyelők is elismerik, hogy valódi politikai súlyt harcolt ki hivatalának. Húsz éve tagja az EP-nek, ismeri annak minden műhelytitkát, a német mellett kiválóan beszél angolul és franciául is. Kiváló taktikus, ért a kompromisszumokhoz, de ha indokoltnak látja, tud harcosan kemény is lenni.

A nyugati politikusok között az elsők között ismerte ki Orbán Viktort, nevezetes mondása szerint „Orbán okos ember, de az európaiak sem hülyék”. Ennek szellemében az Orbánnal eleinte vitába szálló nyugati politikusok mostanában már meg sem hívják a magyar miniszterelnököt az olyan bizalmas egyeztetésekre, mint például az Európai Bizottság elnökének jelölése. Martin Schulz korrekt viszonyt ápol Angela Merkellel, s a CDU-CSU támogatása eleve biztosította számára parlamenti elnöki újraválasztását.

Martin Schulz mellett három jelölt pályázott az elnöki posztra, nem annyira a siker, hanem frakciójuk politikai karakterének megmutatása érdekében. A Konzervatívok és Reformerek csoportja a pakisztáni származású brit Sajjad Karim képviselőt jelölte. Ő 101 szavazatot kapott a titkos voksoláson, valószínűleg a mérsékelt euroszkeptikusok mind rá szavaztak. Magyar szemmel talán érdekességnek nevezhető, hogy a csoport vezetője, a szintén brit konzervatív Syed Kamall pedig Guyanáról származik. Az euroszkeptikusok feltehetően ezzel is jelezni akarják, hogy az európai integráció elmélyítésével szembeni ellenérzésüknek semmi köze sincs idegenellenes, rasszista tendenciákhoz.

A Zöldek az osztrák Ulrike Lunaceket jelölték, aki 51 szavazatot szerzett. Lunacek jól ismeri a magyar viszonyokat. Gyakran bírálja az Orbán-rezsim jogsértéseit, amiért a magyar jobboldali sajtó gyűlölködve fröcsögő hangnemben szokott írni róla. Mivel kritikájával az osztrák szocialisták és sok esetben a néppártiak is egyetértenek, ez láthatóan nem árt politikusi pályájának.
A negyedik jelöltet a baloldali frakció állította, ő is 51 voksot gyűjtött be. A spanyol Pablo Iglesias ifjúkommunistaként kezdte politikai szereplését, majd politológus professzor és ismert tévészereplő lett. Bekapcsolódott a gazdasági kilátástalanság és a nagytőke ellen tiltakozó indignados mozgalomba, s az abból kinőtt Podemos párt színeiben idén választották meg EP-képviselőnek. Példaképének a görög Alekszisz Cipraszt tartja, aki a Szirizában sikeresen vonta össze a különböző kommunista és egyéb szélsőbaloldali pártokat, csoportokat. Az egykori kommunista EP-frakcióban egyre több az új utat kereső, a régi dogmákkal szakító, fiatalos és lendületes szocialista-újkommunista képviselő.

A Népszava – más hazai orgánumokkal szemben – egy pillanatig sem hitte el, hogy Orbán Viktornak bármilyen esélye lenne megakadályoznia akár Jean-Claude Juncker bizottsági elnöki jelölését, akár Martin Schulz EP-elnöki megválasztását. Kommentárjaink mindig abban a szellemben születtek, hogy a szocialisták és a Néppárt józan kompromisszumát sem Londonból, sem Budapestről nem lehet megtorpedózni.