Tovább nyomoznak a Biszku-ügyben

Újabb két hónappal meghosszabbították a nyomozást a háborús bűnök miatt nemrég már elítélt állampárti vezető, Biszku Béla elleni feljelentések nyomán indult, elkülönített eljárásban - értesült a Magyar Hírlap a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől. Bagoly Bettina közölte, az ügyészség felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogva tartás és a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés miatt nyomoz, de jelenleg ismeretlen tettes ellen. A szóvivő szerint az ügyészek jelenleg a levéltári iratok feldolgozását és értékelését végzik.

Mint megírtuk, idén májusban felbujtóként több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett, bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, valamint kommunista bűnök tagadása miatt is bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a 92 éves Biszku Bélát. Az egykori belügyminisztert első fokon öt és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az ügyész eredetileg életfogytiglani büntetést kért a volt kommunista politikusra.

Biszku alig beszélt az egész eljárás során, rövid írásbeli vallomása is arról szólt, hogy a karhatalom létrehozásában nem vett részt, 1956 november-decemberében részükre nem adott utasítást, és nem vett részt békés tüntetések feloszlatásában. A vád arról szólt, hogy Biszkunak, az MSZMP központi irányító testülete, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjaként része volt a forradalmat követő megtorlások elrendelésében, a civil lakosság elleni sortüzekben, illetve a kínzásokban.

A perben eleve csak az áldozatok leszármazottait tudták tanúként meghallgatni, akik a pufajkások kínzási módszereiről tudtak beszélni. Biszku ügyvédje záróbeszédében úgy fogalmazott, mind a kormány, mind a Jobbik "politikai hecckampányra" használta fel az ügyet, és az ügyészség politikai akaratot teljesített. A bíróság ugyanakkor tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és Biszkunak még 350 ezer forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.

Szerző

Célegyenesben az MSZP tisztújítása

Holnap választja meg a párt új fővárosi elnökét az MSZP budapesti küldöttgyűlése. A posztra két nő: Kunhalmi Ágnes és Tüttő Kata pályázik. Kunhalmit hétfőn kórházba kellett szállítani, de tegnap Facebook oldalán tudatta, hogy már otthon van. Egy magas hokedliről írt és arról, hogy ha már egyszer leesett róla az ember, akkor azt "legalább komolyan kell venni, és azonnal orvoshoz menni". Lapunknak szocialista politikusok a kórházba szállítást követően arról beszéltek, hogy a fiatal politikus kimerült, később az MSZP közölte, hogy a képviselő állapota kielégítő és javul, ezért munkáját hamarosan folytatja.

A szocialista pártban javában tart a tisztújítás. A megyei szervezetek élére eddig több újonc is került, de van, ahol a régi vezetők újrázhatnak. Baranyában a jövőben is Puch László, korábbi pártpénztárnok irányítja a szocialisták munkáját, Somogy megyében ismét bizalmat kapott Harangozó Gábor, az országos választmány elnökhelyettese, Szabolcsban újraválasztották Veres János volt pénzügyminisztert, Fejér megyében Horváth Andrást, aki az előző ciklusban az MSZP országgyűlési képviselője volt, Győr-Sopron megyében pedig a szintén korábbi parlamenti képviselő Kránitz László újrázhat, míg Bács-Kiskun megyében Király József, Zalában pedig Fodor Csaba vezetheti tovább a területi szövetséget.

Borsodban Varga László váltotta Gúr Nándort. Varga tavasszal Miskolcon egyéni mandátumot szerzett és jelenleg a szocialista párt elnökségi tagja. Gúrt a megyei küldöttgyűlés egyhangúlag jelölte a párt országos elnökhelyettesi, illetve alelnöki tisztségére, a politikus sorsáról a jelölőbizottság, illetve az MSZP július 19-i tisztújító kongresszusa dönt. Komárom-Esztergom megyében Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes utóda Ujházy Emil lett. Lukács a helyi szervezet küldöttgyűlésén azt mondta, párttisztségei, valamint parlamenti munkája miatt döntött úgy, hogy nem indul újra a megyei elnöki tisztségért. A politikusról két hete a civilhetes.net. azt írta, hogy a párt "sokszor furcsa hírű ifjúsági szervezetein keresztül nőtte ki magát - Keleti Györgyön átlépve - megyei elnökké. Régi, de kevéssé ismert szereplője a megye közéletének, igazi háttérben matató, alkukat kötögető, kamarilla politikus, akinek feszült viszonya van a helyi médiával".

A szocialisták Hajdú-Bihar megyei szervezetét új elnök, Huszka Imre vezeti a következő két évben. A következő napokban a többi megyében szintén megválasztják az MSZP helyi vezetőit. Várhatóan helyén marad Gőgös Zoltán agrárpolitikus, a párt Veszprém megyei elnöke is, aki a szocialisták elnökhelyettesi, valamint alelnöki posztjára is pályázik.

Szerző

BKV-per: pontosítani kell a vádiratot

Publikálás dátuma
2014.07.02. 07:11
Hagyó Miklós és az eljárás ismét Kecskeméten FOTÓ: MTI/ÚJVÁRI SÁNDOR
A már eddig is többször módosított vádirat pontosítására, véglegesítésére szólította fel az ügyészséget a Kecskeméti Törvényszék a BKV-perként ismert Hagyó Miklós elleni büntetőeljárásban, amelyet tegnap kezdett újratárgyalni a büntetőtanács.

A per formailag teljesen elölről kezdődött, mintha a 2012. június 13-i első tárgyalás óta megtartott csaknem ötven tárgyalási nap és a legalább ennyi tanú meghallgatása meg sem történt volna. Viszont változatlan helyszínen és - szintén változatlanul - az ügyet eddig is tárgyaló tanácsvezető bíró, Hadnagy Ibolya előtt zajlik a tárgyalás. Mindennek előzménye a büntetőpernek a helyileg illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezése volt 2012 elején, ám ezt az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az ügyáthelyezés intézményét.

Vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 január elsején az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élén hivatalba lépett Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - első intézkedései közt a budapesti bírák leterheltségére hivatkozva az ügyet Kecskemétre helyezte át. Az Ab döntése alapján a vidéki bíróságok nyolc eljárást - köztük a Hagyó- és a Sukoró-pert is - "visszadobták" a Fővárosi Törvényszéknek, amely azonban szintén nem tartotta magát illetékesnek, így a végső szót a Kúria mondta ki: visszahelyezte az ügyeket a vidéki törvényszékekre. Ám közben hónapok teltek el, az idő múlásának pedig nagy jelentősége van. Mivel a Hagyó-per kiemelt jelentőségű ügy, két tárgyalás között nem telhet el több mint három hónap, különben az eljárást elölről kell kezdeni. Márpedig itt öt hónap is eltelt.

Az újrakezdett eljárásban a vádlottakat, illetve a tanúkat nem hallgatják meg újra, a vallomásaikat csupán felolvassa a tanácselnök. Erre 2-3 tárgyalási napot szán a bíróság, így a nyári ítélkezési szünet után, szeptemberben befejeződhet az iratismertetés, és érdemben folytatódhat a tárgyalás. Tegnap ismertették a már elhangzott vallomások legfontosabb elemeit, köztük Hagyó 2012 őszi vallomását, amikor is a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes kijelentette: nem követett el bűncselekményt.

Korábban Hagyó ügyvédje, Kádár András lapunknak elmondta: tudomásul veszik a Kúria ügyet visszahelyező döntését, de a lépés törvényességét nem ismerik el. Kádár szerint emiatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak. Eközben a perben a vád nem áll jól. Az állítólag szükségtelen BKV-s szerződések közül egyre több kerül ki a vádiratból, amivel csökken az elkövetési érték is. A perben sok szereplő visszavonta a Hagyóra nézve terhelő vallomását, így kipukkadt az elhíresült Nokia-dobozos pénzátadás vádja is.

Szerző