Tavasszal ismét szégyenpadra ülünk?

Költségvetési kiigazításra van szükség, különben jövő év tavaszán ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerül Magyarország - derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott közleményéből. A brüsszeli szakértők június 24-27-e között jártak hazánkban, hogy a 2008-as EU-IMF hitelhez tartozó felülvizsgálatot elvégezzék. Az EB üdvözli, hogy az export és a belföldi fogyasztás bővülése ösztönzi a gazdasági növekedést, ugyanakkor szerinte a jövő évben ez jelentősen le fog lassulni, a mostani alacsony szintről. Emellett a magasnak tartják külső államadósságot és a refinanszírozási arányt.

Abban Brüsszel is egyetért, hogy tartható az idei és jövő évi három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. A stabilitási paktum azonban nem csak ezt, hanem az államadósság csökkentését is előírja. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése azt mutatja, hogy az államadósság ismét emelkedni fog. Ennek elkerülése érdekében további fiskális konszolidációs lépések szükségesek - írja az EB, amely szerint tehát elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás. Ha erre nem kerül sor, újraindulhat a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen.

Az EB ajánlásokat is megfogalmaz a kormánynak arra, hogyan kellene a strukturális reformokat végrehajtani: ezek egybeesnek az idei országspecifikus ajánlásokban foglalt javaslatokkal. Ebben az Európai Bizottság szintén felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a strukturális hiány és az államadósság lényegesen eltér attól a pályától, amelyet a kabinet a konvergenciaprogramban felvázolt. A költségvetési kiigazítási kitételről állította néhány hete a kormány, hogy a végleges szövegből sikerült kivennie, így abban már nem lesz benne, amit az Európai Tanács megszavaz.

A brüsszeli szakértők hangsúlyozzák, hogy a társaságiadó-rendszert kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni: ebbe beletartozik a torzító hatású adók, vagyis a különadók kivezetése is. Emellett az EB az egykulcsos adót sem nézi jó szemmel: szerintük a foglalkoztatás ösztönzése érdekében csökkenteni kellene az alacsonyabb jövedelműek adóterhelését. A szakértők szerint segíteni kell a bankszektor portfóliójának tisztítását, ennek fényében üdvözlik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rossz bank koncepcióját. Figyelmeztetnek azonban, hogy ennek végrehajtásakor figyelembe kell venni az állami támogatás tilalmára vonatkozó uniós szabályokat. A devizahitelekkel kapcsolatos újabb mentőcsomaggal kapcsolatban az EB az érintettekkel való konzultációt és a tehermegosztást tartja a legfontosabbnak.

Szerző

Indul a görögdinnyeszezon, csökken az ár

Publikálás dátuma
2014.07.01. 20:49
Fotó: Vladimir Rys/Getty Images
Indul a görögdinnyeszezon Magyarországon a hétvégén, a szántóföldi gyümölcs folyamatosan érik, néhány napon belül tömegesen jelenik meg a hazai gyümölcspiacon - tájékoztatta a Dinnyetermelők Országos Szövetségének elnöke kedden az MTI-t.

Oravecz Tamás elmondta: az idei dinnyeszezon a kedvező tavasz miatt két héttel korábban indul. A hosszabb betakarítási időszak következtében jók a terméskilátások, az előzetes becslések szerint a hatezer hektár termőterületről összesen 220-230 ezer tonna dinnyét takaríthatnak be Magyarországon.

Az elnök ugyanakkor elmondta: a magyar termelők azt jelezték a szövetségnek, hogy a nagy áruházláncok közül többen a magyar dinnyepiac első hetében tervezik akciózni az import görögdinnyét, a kilogrammonkénti fogyasztói árat 150-160 forintról 90-100 forintra csökkentik. Oravecz Tamás rámutatott: a termelők joggal félnek attól, hogy az import áru akciózása lehúzza a minőségi, friss magyar dinnye reális előszezoni fogyasztói árát, és emiatt veszteséges évet zárnak a termelők. Az akcióra készülő áruházláncok felboríthatják az egyébként is sérülékeny magyar dinnyepiacot, ahol 2500 magyar termelő biztosítja a kiváló árualapot - jelentette ki. Hozzátette: a szövetség jelezte a termelők észrevételeit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának.
Mártonffy Béla, a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, a FruitVeb elnöke szakmailag indokolatlan nevezte az áruházláncok tervezett akcióját. A termelők észrevétele jogos - jelentette ki az MTI megkeresésére. Az import görögdinnye fogyasztói árának csökkentése tönkreteszi a kiváló minőségű, friss szántóföldi gyümölcs magyarországi fogyasztói árát, veszélyezteti a dinnyepiaci szereplők között az elmúlt években sikeresen kialakított együttműködést - mutatott rá.

Hangsúlyozta: nem kerülhetnek ugyanabba a zsákutcába mint korábban, amikor az alacsony előszezoni árak miatt drasztikusan csökkent a termelés, és sok termelő felhagyott a dinnyetermeléssel.

Szerző

A cégvezetők több mint fele támogatja az otthoni munkavégzést

A cégvezetők 57 százaléka támogatja az otthoni munkavégzést - derül ki a Profession.hu ügyfelei körében végzett, nem reprezentatív felméréséből.

Az állásportál közleménye szerint bár sokan nyitottak a távmunkára, a gyakorlatban csak minden negyedik vállalatnál létezik ilyen pozíció. Azon döntéshozók közül azonban, akik már maguk is dolgoztak így, 10-ből 8 kiáll az otthoni munkavégzés mellett.
A megkérdezettek kétharmada szerint a távmunka könnyen vezethet a munka és a magánélet határainak összemosódásához; a munkáltatók tartanak az alkalmazottak feletti kontroll elvesztésétől is. Visszatérő probléma a válaszadóknál, hogy sok esetben nem adottak a technikai feltételek a hatékony otthoni munkavégzéshez.

Ezzel szemben ott, ahol már bevezették a távmunkát, túlnyomóan pozitív tapasztalatokról számoltak be a válaszadók: a munkavállalók hatékonyabban és motiváltabban dolgoznak, elkötelezettebbek a cég felé. A távmunka csökkenti a közlekedéssel járó kiadásokat és az iroda rezsiköltségeit is.
A kutatás adatai szerint leginkább az informatikai munkakörök, az újságírás és a marketingkommunikációs feladatok végezhetők távmunkában, míg a menedzseri, vezetői, könyveléssel, pénzüggyel és ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatok már kevésbé.
A felmérést 416 cég- és személyügyi vezető részvételével végezte a Profession.hu.

Szerző