Jogerős ítélet öt év után

Publikálás dátuma
2014.07.01. 21:21
Hunvald György a tárgyaláson – büntetését egy év szabadságvesztésre mérsékelték FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Öt év után a Kúria jogerős döntésével került pont az erzsébetvárosi "ingatlanpanamaként" elhíresült ügyre, amelyben Hunvald Györgyöt 2009 tavaszán őrizetbe vették. Az alapüggyel, az ingatlanok vitatott értékesítésével összefüggő "maffiavádakban" nem találták bűnösnek Hunvaldot, egyébként büntetését egy év szabadságvesztésre enyhítették, ám a közügyektől eltiltás miatt politikai szerepet nem vállalhat. Vádlott-társának, Gál Györgynek még több mint egy évre börtönbe kell vonulnia.

Enyhített a korábbi ítéleteken Hunvald György esetében jogerős ítéletében a Kúria, és a volt erzsébetvárosi polgármester börtönbüntetését másfélről egy évre mérsékelte. Ugyanakkor a másodrendű vádlott Hunvald esetében a korábbi nem jogerős verdiktekhez képest egy további esetben mondott ki kedden a Belegi József vezette tanács hivatali visszaélést. Akárhogy is, Hunvaldnak nem kell börtönbe vonulnia, mert csaknem két és fél évet már előzetesben töltött. Az alapügyben, az erzsébetvárosi ingatlanok vitatott értékesítésében a Kúria helybenhagyta a korábbi ítéleteket, és felmentette Hunvaldot a "maffiavádak" alól.

A volt polgármester az ítélethirdetés után újságíróknak azt mondta, a kerületi lakáskiutalásokkal kapcsolatban mondta ki a Kúria jogerősen, hogy "az nem volt illendő". "Örülök, hogy öt év után lezárult ez a nehéz időszak" - mondta Hunvald, aki szerint érdemes végiggondolni, hogy 32 hónapot ült börtönben, és most azért ítélték el, mert "egy szobával nagyobb lakást kapott valaki" a lakáskérelmére. Emlékezetes, Hunvaldot 2009 februárjában, még hivatalban lévő polgármesterként vették őrizetbe majd helyezték előzetesbe. A pere évek óta húzódik: a Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdődött eljárásban 2012. február 24-én hirdették ki az elsőfokú ítéletet. Csak másfél évvel később folytatódott a per másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán, ahol 2013. október 10-én hirdettek ítéletet.

A Kúrián hozott jogerős ítélet után Hunvald György lemondott az MSZP erzsébetvárosi szervezetének elnöki posztjáról, amelyre alig két hete választották meg. Ősszel pedig nem indulhat a polgármesteri posztért újra a VII. kerületben, mert a Kúria két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A polgármester-jelöltségről kerületi elnökké választásakor Hunvald lapunknak azt mondta, jövőbeni politikai szerepvállalásával egyelőre nem foglalkozik - addig biztosan nem, amíg az ellene folyó büntetőperben a Kúria jogerős ítéletet nem hoz. Kedden viszont lemondott, és bejelentette azt is, hogy nem indul az őszi választáson.

Az elsőrendű vádlott Gál György volt kerületi bizottsági elnököt a Kúria a korábbi ítéletekhez képest négy további esetben találta bűnösnek hivatali visszaélésben, a rá kiszabott nyolc és fél év börtönbüntetés nem változott. Ez azt is jelenti, hogy - számolva az előzetesben és házi őrizetben töltött idővel, valamint a lehetséges kedvezményekkel - még egy év négy hónapot kell börtönben töltenie; néhány héten belül megkaphatja a behívóját. Gállal szemben - akinek tavasszal a strasbourgi emberi jogi bíróság kártérítést is megítélt, amiért indokolatlanul hosszú ideig tartották előzetesben -, ráadásul súlyos eljárásjogi hibát követtek el a hatóságok: kétszer is a börtönben "felejtették", kihagyva a félévente esedékes felülvizsgálatot.

Az eredetileg mintegy kéttucat vádlottat felvonultató büntetőügyben a Kúria már csak hat vádlottról mondott ítéletet, köztük Szabó Zoltán volt parlamenti képviselőről is. Őt első fokon még elmarasztalták, amiért a kerületi jegyzővel levetette szabálytalan helyen parkoló autójáról a kerékbilincset, másodfokon viszont ebben felmentették. A Szegedi Ítélőtábla viszont bűnösnek találta azért, mert az önkormányzat mobiltelefont adott neki és fizette a számláját, és ezért egy év felfüggesztett börtönnel sújtotta. Ezt viszont most a Kúria változtatta meg, és a korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést négy hónapra mérsékelte.

                                                          Elkülönített ügyek

A Kúria Hunvald György védőjének indítványára bizonyos vádpontokat elkülönített az ügytől és azokban nem hozott ítéletet. Sebes Péter ügyvéd közlése szerint az elkülönítés a hűtlen kezelés vádjával kapcsolatos eseteket - döntően tanácsadói szerződéseket - érint, és logikus a lépés, miután az ügyészség ugyanezekben az ügyekben párhuzamosan egy másik bíróságon is eljárást indított. Ezt a zuglói tanácsadó szerződésekként ismerheti a közvélemény.

Az elkülönítés után ezeket a hűtlen kezeléses eseteket összevonják azzal az eljárással, amelyben tavaly októberben Hunvaldot - és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert - első fokon bűncselekmény hiányában felmentették. Az ítélet érdekessége volt, hogy a bíró kifejtette: az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé. A bíróság többször felhívta a figyelmet az "alapvetően hibás" ügyészi logikára és arra, hogy a két önkormányzatnál kifizetett, összesen csaknem 50 milliós tanácsadói díj nem volt sem túlzó, sem jogszerűtlen. A bíróság azt is jelezte: a vádlottak a megbízásokkal nem lépték át a törvény adta kereteket, amikor pedig ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, amely alapján most is számos önkormányzat alkalmaz tanácsadókat. Akkor Hunvald lapunknak úgy fogalmazott: kiderült, hogy a tanácsadás teljesítése nem csak írásban, szóban is jogszerű, máskülönben Hegedűs Zsuszanna szociológus által a kormányfőnek adott társadalmi célú - havi csaknem egymillió forintba kerülő - szóbeli javaslatok is "színlelt" megbízásnak minősülnének.

                                             A Fidesz félreértette az ítéletet

A Fidesz szerint bebizonyosodott, hogy Hunvald György "meglopta a kerületet (...), hogy saját zsebét és párttársaiét tömje" - közölte a kormánypárt erzsébetvárosi választókerületi elnöke. Csakhogy az ítélethirdetéskor nem hangzott el semmi olyan, amely alapján Rónaszékiné Keresztes Monika közleményének fenti három állítása igaz lehetne. A közlemény felháborítónak nevezte továbbá, hogy a baloldalon egyáltalán felmerülhetett Hunvald polgármesteri jelölése. Ettől azonban nem kell tartania a Fidesznek, hiszen a jogerős ítélet két év közügyektől eltiltásról is szólt, ami miatt Hunvald nem indulhat a választáson.

Rónaszékiné vetélytárstól való félelme amúgy is indokolatlan. Megírtuk: bár a helyi pártszervezet "elődöntőjében" indult polgármester-jelölt aspiránsként, de 32:8 arányban alulmaradt a mai polgármester Vattamány Zsolttal szemben. Rónaszékiné választókerületi elnökként ugyan megvétózta a döntést, ám a jelek szerint a Fideszben úgy léptek át a problémán, hogy se Vattamányt, se Rónaszékinét nem indítják, hanem egy új, harmadik jelöltet húztak elő.

Szerző

Ne hagyd magad, munkavállaló!

Publikálás dátuma
2014.07.01. 21:14
Fotó: Thinkstock, Getty Images.
Jogellenesen végzett munkahelyi ellenőrzés miatt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a jogsértés súlyától függően - hívja fel a figyelmet a Deloitte Legal.

A jogi szolgáltató cég hírlevelében tájékoztat: a munkáltatónak széleskörű jogosultsága van a munkavállaló ellenőrzésére, azonban nem korlátlan és nem sértheti a munkavállaló személyes jogait és emberi méltóságát. Gyakori hiba, hogy elhagyják a munkáltatók az ellenőrzésre vonatkozó tájékoztatást, vagy indokolt esetben a hozzájárulás beszerzését. Továbbá előfordul, hogy az adott célnak nem megfelelő technológiai megoldást alkalmaznak.

A munkáltató a munkahelyi megfigyeléssel tudja ellenőrizni, hogy az alkalmazottak bizalmasan kezelik-e a működéssel kapcsolatos információkat, illetve tényleges munkavégzési idejük mértékét. A felülvizsgálathoz a munkavállaló hozzájárulására nincs szükség, kivétel például a magántulajdonban lévő eszköz (okostelefon, tablet) nyomon követésénél. Az alkalmazottat megkérdezni nem, de minden esetben tájékoztatni kell az ellenőrző intézkedésekről és eszközökről.

A munkáltató áttekintheti a munkavégzésre kibocsátott kommunikációs eszközökön folytatott diskurzusokat, a belső munkahelyi levelezést, amennyiben a munkavállalókat előzetesen megfelelően tájékoztatta a használatra vonatkozó feltételekről és az ellenőrzési jogosultságról.

Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózatának ügyvédje, a közleményben felhívja a figyelmet: a munkahelyi ellenőrzés csupán az alkalmazott munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat, tehát például hozzájárulás nélkül a munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállaló személyes leveleit. Még akkor sem, ha a postafiók kizárólag munkavégzési célokat szolgál.
Az alkalmazottak kamerás megfigyelése is lehetséges, azonban az ellenőrzés nem irányulhat a tényleges munkavégzés mértékének ellenőrzésére. Kivétel a veszélyesnek minősülő munkahelyeken - mint például egy veszélyes gépsor mellett -, ahol indokolt és gyakran munkáltatói kötelesség a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása, a dolgozók személyes biztonságának megőrzése érdekében.

A GPS nyomkövető vagy GSM rendszerek alkalmazhatók, amennyiben a munkakör miatt fokozott ellenőrzésre van szükség, például futárok és sofőrök esetében. Munkaidőn kívül ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem ellenőrizhet, mert nincs meg hozzá sem a törvényi jogalapja, sem a megfelelő adatkezelési cél.

Jogszerűtlen adatkezelési eljárás esetén a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat és igényérvényesítéssel a NAIH-hoz fordulhat.

Szerző

"A család nevében" is ott lesz a Budapest Pride-on

Publikálás dátuma
2014.07.01. 21:02
Forrás: Facebook
A Budapest Pride rendezvénysorozat egyik programját a hagyományos felvonulást, valamint "A család nevében" Facebook-csoport rendezvényét (részben) egy helyszínen és egy időben - szombat délután - tarthatják meg, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának keddi, az MTI-nek küldött tájékoztatása szerint.

Az MTI azt követően kereste meg az ORFK-t, hogy a Facebook-csoport azt közölte, a Fővárosi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi betiltó határozatát, és így az eredeti terveiknek megfelelően július 5-én délután a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkánál rendezvényt tarthatnak. A család intézményének népszerűsítésére létrejött Facebook-csoport a Budapest Pride felvonulásával egy időre és egy helyszínre jelentette be rendezvényét.

Az ORFK az MTI-nek küldött válaszában azt írta, a bíróság döntése egyértelmű, és az hatályon kívül helyezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tiltó határozatát. "Ebből következően - tekintettel egy már korábban tudomásul vett rendezvényre - ugyanott, ugyanabban az időben két rendezvény tartható meg" - közölték, jelezve ugyanakkor azt is, hogy a rendőrség a két rendezvény bejelentőivel egyeztetni fog.

A Facebook-csoport oldalán, a bírósági határozat ismertetése után egyebek mellett az olvasható, hogy rendezvényüket "a rendőrség felháborító vádaskodásával szemben nemhogy a közrend vagy bármiféle közösség ellen, hanem éppen ellenkezőleg, a közerkölcs-, a család hagyományos értékei-, a gyermekek jogainak védelmében, a család ellen irányuló törekvésekkel szembeni társadalmi immunitás kibontakoztatása érdekében" szervezik.

Véleményük szerint "a közrend és köznyugalom megzavarására elsősorban a Budapest Pride, másodsorban pedig az a rendőrség alkalmas, mely a homoszexuális lobbi által a hazai közélet szereplőire kifejtett nyomás miatt gyakorlatilag nem képes a munkáját elfogultság nélkül, a törvények által meghatározott elvek mentén végezni".

A Budapest Pride rendezvénysorozatot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány szóvivője, Milanovich Dominika június 25-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt közölte, az idei fesztivállal azt akarják üzenni, hogy az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) emberek egyenjogúságának ünnepe nem korlátozódhat egy napra. Azt mondta, küzdeni akarnak a közösséget fojtogató sztereotípiák ellen, annak érdekében, hogy az LMBTQ emberek az év minden napján felvállalhassák szexuális orientációjukat.

Szerző