Semmit sem kapnak automatikusan a bankjuktól a végtörlesztők és azok sem, akiknek a devizahitellel terhelt lakását az eszközkezelő vette meg, ha a parlament ma megszavazza az adósmentő törvényjavaslathoz tegnap benyújtott kormánypárti módosítót. Gulyás Gergely és a törvényalkotási bizottság azt is javasolja, hogy csak a 2004. május 1-je után felvett hitelekre vonatkozzon a törvény. A módosító indítvány egyúttal megtiltja a bankoknak, hogy a helyzet rendezéséig egyoldalúan emeljék hiteleik kamatát. Néhány napja a CIB Bankról jelentek meg olyan híradások, hogy a Kúria döntése után egyoldalúan emelte ügyfeleinek kamatát. Az esetről beszámoló hvg.hu cikkének megjelenése után azonban a pénzintézet közölte: a kamatemelésről még tavaly decemberben született döntés, az ügyfelek szeptemberben forduló hitellel rendelkeznek. A törvény szerint 90 nappal a kamatemelés előtt értesítenie kell az adósokat a pénzintézetnek, ezért júniusban kaptak levelet az ügyfelek a kamatemelésről. A törvényjavaslat, amelyet ma megszavazhat a parlament, nem csak a kamatemeléseket, hanem a folyamatban lévő pereket is felfüggeszti a helyzet rendezéséig, de legkésőbb december 31-ig.
Az adósmentő törvényjavaslat tulajdonképp a Kúria jogegységi határozatának megállapítását teszi érvényessé minden kölcsönszerződésre. A legfelsőbb bírói testület megállapította, hogy a devizahiteleknél tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása, és a bankoknak vissza kell fizetniük azt az ügyfeleknek. Emellett mind a forinthitelek, mind a devizahitelek esetében szigorú feltételeknek kell megfelelnie a bankok általános szerződési feltételeinek, hogy egyoldalúan módosíthassák a szerződéseket. Az adósmentésről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy alapesetben minden egyoldalú szerződésmódosítás semmis, és a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy az ő kitételük nem volt tisztességtelen. Ehhez a pénzintézeteknek pert kell indítaniuk a magyar állam ellen, a perhez a nyári ítélkezési szünet dacára roppant rövid határidőket szab a törvény a bankok és bíróságok számára is.
Az autóhiteleknek csaknem egyharmada visszajárhat - derül ki a Pénzcentrum.hu számításából. Sok autóhitel lejárt az öt éves elévülési periódus előtt, így ezekből nem jár vissza semmi jelen állás szerint. Az elévülés hagyományos értelmezését a törvényjavaslat úgy módosítja, hogy csak a több mint öt éve lezárult szerződések esetében évült el az adós követelése. Akinek viszont öt éven belül járt le a hitele, vagy még élő szerződése van, annak a lakáshitelesekhez hasonlóan visszajárhat pénz. Példaként egy 2007 júniusban felvett, 2 millió forintos, öt éves futamidejű, svájci frank alapú hitelt vett a portál. Számításaik szerint kétszer történt kamatemelés, egy év után, 2008 közepén, illetve két év után, 2009 közepén. Míg felvételkor 9 százalék alatt alakultak az átlagos kamatok, a válság első évében 12 százalékig kúsztak, még egy évvel később 16 százalékig szaladt a kamat. Ebből a hitelből a portál számítása szerint 601 ezer forint jár vissza a kamatemelés miatt, míg az árfolyamrés után 68 ezer forintot kaphat az adós.
Az adósmentés következő része a kormány szerint ősszel jöhet: amikor forintosítják a hiteleket. Rogán Antal szerint az árfolyamváltozás terheit meg kell osztani a bankok és az ügyfelek között, míg a bankok emlékeztettek, hogy a Kúria jogegységi határozata kimondta, hogy nem vizsgálható az árfolyamkockázat tisztességtelensége, csak akkor, ha az adós bizonyítja, hogy a bank nem tájékoztatta megfelelően.
Nem jár vissza azoknak az adósoknak a tisztességtelenül beszedett árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés, akiknek az ingatlanát megvette a Nemzeti Eszközkezelő (NET) - erről szól az a módosító indítvány, amelyet a fideszes Gulyás Gergely nyújtott be a devizahiteles mentőcsomaghoz. A "mentőcsomag" elnevezéssel már magam is asszisztálok ahhoz, hogy a kormány által nyújtott kegynek tekintsük a törvényjavaslatot, de ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy nem erről van szó. A kormány messiásként várta a Kúria jogegységi határozatát, hogy "tiszta legyen a jogi helyzet" és "megmenthesse" az adósokat, de most nem ez történik. Hanem az, hogy a Kúria kijelentette, hogy tisztességtelen az árfolyamrés, és a bankok csak szigorú feltételek mellett emelhetik egyoldalúan a kamatokat - olyan szigorú feltételek mentén, amelynek szinte egyetlen pénzintézet általános szerződési feltételei sem feleltek meg. A Kúria döntése azt jelenti, hogy ha minden adós egyesével perre menne, akkor azt megnyerné. A kormány törvényjavaslata csak annyiban "kegy", hogy nem kell egyesével perelnie az adósoknak.
A végtörlesztőket kizárja a Gulyás-féle módosító javaslat - ez erkölcsileg rendben is van, hatalmas kedvezménnyel szállhattak ki a devizahitelből, amit az állam (vagyis mi, adófizetők) és a bankok álltak, ha nagyon akarják, indítsanak pert. Ha végtörleszteni volt pénzük, jó eséllyel erre is lesz. Kiveszi azonban azokat is, akik eladták a lakásukat az eszközkezelőnek. Ezek olyan adósok, akik mindent megtettek, hogy fizethessék a hitelüket, de nem bírták, mondjuk azért, mert a család kenyérkeresője a válság óta nem kap munkát vagy a korábbi fizetése töredékéért dolgozik közmunkásként. Tőlük is elvette a bank - a Kúria döntése alapján tisztességtelenül - az árfolyamrés és a kamatemelések összegét. Álságos lenne a kormány részéről arra hivatkozni, hogy minimalizálnák a bankok terheit, hiszen nem ezen a 19 ezer adóson fog múlni a bankrendszer stabilitása. Ezeknek az embereknek bármilyen kis összeg jól jön, és épp ezért nem fognak tudni pert indítani. Vagy aki szegény, az már azt se kapja meg, ami jogosan megilleti?
