Inog Chávez utódának széke?

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:32
Kevés sikerrel másolja elődje módszereit Nicolás Maduro FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE
Saját párttársai körében egyre többen követelik a venezuelai elnök, Nicolás Maduro távozását. A még Hugo Chávez által kiszemelt utód függetlenítené magát a néhai elnök régi gárdájától, miközben mind többen alkalmatlannak látják az elnöki poszt betöltésére. Kérdés, hogy a chávezi tábor megosztottságát ki tudja-e használni a választásokon többször is alulmaradt ellenzék.

Kezdettől sejteni lehetett, hogy a baloldali populista venezuelai elnök, Hugo Chávez "cipője" túlságosan nagynak bizonyul utóda számára. A tavaly március 5-én elhunyt Chávez karizmatikus egyéniség volt, aki a bajok ellenére is magával tudta ragadni a tömegeket, az egykori buszvezetőből lett új államfő viszont hiába próbálta ellesni a "bolívari szocializmus" atyjának trükkjeit. Nemcsak népvezérnek túlságosan szürke egyéniség, de nem is tudja hatékonyan kézben tartani a dolgok irányítását. Népszerűsége jelenleg alig haladja meg a harminc százalékot.

Pedig Maduro igazán mindent megpróbál. Egy párttanácskozáson "bibliájából", Chávez "Kék könyvéből" olvasott fel részleteket, számolt be róla a madridi El País tudósítója, megállapítva, hogy elődjének dicsőítésével Maduro csak saját gyengeségét emelte ki. Diosdado Cabello, a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) első alelnöke, az államfő egyik tántorítatlan híve figyelmeztette a tagságot, legyen vége az intrikáknak, a megosztottságnak. Ennyivel azonban a zúgolódást aligha sikerül megállítani.

Morgolódnak a mundérosok is. E hét elején Chávez egykori katonatársa, az 1992-es sikertelen puccskísérlet vezetőinek egyike, Yoel Acosta Chirinos követelte az államfő lemondását, mondván, gazdasági és intézményi káoszba taszította Venezuelát. Egy másik volt katonatiszttel, Carlos Guyónnal közösen kiadott közleményükben hangsúlyozták: "Maduro és miniszterei távozása elkerülhetetlen, haszontalan áldozat több időt adni nekik". Acosta a fegyveres erők jelenlegi vezetéséhez fordult, sürgetve, hogy "történelmi szerepüket betöltve lépjenek fel a venezuelai demokrácia megmentéséért".

Bírálta Madurót Mérida állam korábbi kormányzója, Florencio Porras is, aki szintén a régi gárdához tartozik, ő is részt vett a Carlos Andres Pérez akkori elnök elleni puccskísérletben 1992-ben. Porras a PSUV képviseletében volt kormányzó, de 2012-ben szembefordult Chávez mozgalmával, s függetlenként jelöltette magát. Szerinte Venezuela az "antiforradalom" napjait éli. A volt katona másokkal együtt felháborodott a legfelsőbb bíróság nemrégiben hozott rendeletén, amely engedélyezi, hogy a katonák politikai rendezvényeken vegyenek részt - feltéve, hogy a kormányzó pártot támogatják.

A vita előzménye: a védelmi miniszter idén márciusban egész katonai egységeket rendelt ki a Madurót támogató pártrendezvényekre, a fegyveres erők azonban kikérték maguknak. A venezuelai alkotmány korábban azt mondta ki, hogy a hadsereg pártok felett álló, semleges intézmény. Ennek vetett véget az alkotmánymódosítás, tovább amortizálva a dél-amerikai ország demokratikus intézményrendszerét. Venezuelában erre azért különösképpen érzékenyek, hiszen az olajország kimaradt a latin-amerikai katonai diktatúrák sorából, az elmúlt fél században végig polgári kormányzatok vezették, emlékeztetett a Foreign Policy magazin.

A chávezi erők belháborúja már akkor napvilágra került, amikor június elején Maduro menesztette tervezési miniszterét. Jorge Giordani már több mint 15 éve állt ezen a poszton, ő volt a néhai elnök, Hugo Chávez mentora, aki Venezuela fő gazdasági irányvonalát meghatározta. Leváltását követően a régi gárda bizalmi embere kitálalt. Giordani nyílt levelében nem rejtette véka alá, hogy az elhunyt Chávez hívei körében dúl a hatalmi harc, súlyos a megosztottság. A tervezési tárca leváltott vezetője szerint ő már korábban figyelmeztetett, hogy vissza kellene fogni a pazarló kormánykiadásokat. A költekezés már a 2012-es elnökválasztáskor elszabadult, amikor minden áron újjá akarták választatni a haldokoló Chávezt, s azóta szerinte csak romlott a helyzet. "Fájdalmas és riasztó látni, hogy egy olyan elnök áll az ország élén, aki képtelen az irányításra, nem mutat fel vezetői erényeket, semmi másra nem telik képességeiből, mint a nagy előd, Chávez tetteinek másolására" - írta a többi között a tervezési miniszter. A közösségi oldalakon ugyanakkor azonnal rámutattak, Giordani megfeledkezett az önkritikáról, a venezuelai gazdaság gyászos állapotáért ő maga is nagymértékben felelős.

Antonia Munoz, a kormányzó párt egyik vezetőségi tagja, Portuguesa szövetségi állam volt kormányzója az El Universal című helyi lapnak nyilatkozva úgy vélte, belső fórumot kellene létrehozni a viták rendezésére. Szerinte a volt tervezési miniszter élesen kritikus levelének nyilvánosságra sem lett volna szabad kerülnie, "a köztársasági elnök iránti tiszteletből". Maduro már jóideje tart attól, hogy szembefordulnak vele a katonák, néhány hónapja több tisztet is menesztett, állítólagos puccsista szervezkedés miatt. A párton belül is hozzákezdett a tisztogatáshoz: egyik bírálója, Héctor Navarro, Chávez egykori kebelbarátja kommentárjai nyomán gyorsan repült a vezetésből. Egy másik volt miniszter, Víctor Álvarez mindennek nyomán a "sztálinizmust" vélte felbukkanni Caracasban. Maduro elnök ezt személyes támadásként vette, s visszautasította: "Egyesek azzal vádolnak, hogy sztálinista vagyok. Pedig nem vagyok más, mint Chávez fia".

Ha csillapodtak is a februárban kirobbant kormányellenes megmozdulások, a kormányerők és az ellenzék közötti, a katolikus egyház és a külföld által is szorgalmazott párbeszédnek semmi jele. Henrique Capriles Radonski, Miranda állam kormányzója, az ellenzéki pártok közös elnökjelöltje, aki Chávezzel és utódával szemben is alulmaradt, a napokban "progresszív tervezetet" kínált a caracasi kormány kudarcos gazdasági modelljével szemben. "Ha nem birkóznak meg a kormányzás feladataival, adják át nekünk a hatalmat" - mondta az ellenzéki politikus.

Capriles a politikai megoldások híve, s nem pártolta, hogy a Chávez-párti kormányzat ellenében utcára vigyék az embereket. Más ellenzéki vezetők ugyanakkor azonnali változást akartak volna kikényszeríteni, de nem jártak sikerrel. Az utcai megmozdulások vezéralakjaként kiemelkedett másik ellenzéki politikust, a VP (Népakarat) nevű párt vezetőjét, Leopoldo Lópezt július 23-án állítják bíróság elé, egyebek mellett kormányellenes erőszakra való felbujtással vádolják. A rezsim első számú közellenségének kikiáltott López néhány nap rejtőzködés után, február 18-án önként adta fel magát, azóta egy katonai börtönben tartják fogva. Ha bűnösnek találják, akár tíz évre is ítélhetik. A következő parlamenti választás másfél év múlva lesz esedékes Venezuelában.

Új gazdasági cár, új tervek

A brit Financial Times idén Argentína és Venezuela számára jósolt negatív növekedési kilátásokat. A problémák már Chávez idejében növekedtek, a bajok azután örököse, Maduro nyakába zuhantak. Az elmúlt másfél évben a vezenuelai valuta, a bolívar értéke elszállt a feketepiacon, állandósult az alapvető fogyasztási cikkek hiánya, ismét nagy áramkimaradások voltak. Az infláció világméretekben is rekordmagas, 60,9 százalékos.

Maduro új gazdasági "cárt" nevezett ki, Rafael Ramírez személyében. A gazdasági ügyekért felelős új miniszterelnök-helyettes egyszemélyben az állami olajcég, a PDVSA elnöke, s olaj- és bányászati tárcavezető is. Ramírez dolga lenne a venezuelai gazdaság stabilizálása. Egyik első lépéseként a 2003-ban bevezetett, tavaly háromsávossá átalakított árfolyammechanizmus egységesítését ígérte, valószínűleg egy alacsonyabb szinten, ami szakértők szerint "lopakodó" leértékelést jelent, s valamelyest megemelheti Venezuela valutatartalékait.

Washingtont leginkább az foglalkoztatja, hogyan alakul a világ legnagyobb kőolajtartalékával rendelkező latin-amerikai állam olajpiaca. Venezuela Chávez hivatali idejében diverzifikálta kőolajexportját, amely korábban szinte kizárólag az Egyesült Államokba irányult. Jelenleg naponta 640 ezer hordó olajat exportál Kínába, 400 ezret Indiába, de továbbra is 1,2 millió hordót ad el az Egyesült Államoknak a Wall Street Journal által idézett adatok szerint. Ramírez ezt a mennyiséget valamelyest emelné is. Az új gazdasági főember ígéretet tett arra, hogy véget vetnek a hazai benzinár szubvencionálásának, a Chávez-kormányzat évi 12 milliárd dollárt költött arra, hogy irreálisan alacsony áron tartsa a benzinárat.

Ramírez reformjai elemzők szerint alkalmasak lehetnének a venezuelai gazdaság stabilizálására, csakhogy sokan kétségbe vonják, hogy tényleg megpróbálják racionálisabb lábakra állítani a gazdaságot.

Szerző

Kiállított egy századot a kormányfő

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:02
A luxuskormányban egy államtitkár majdnem egymilliót keres, a helyettesek pedig csaknem 750 ezret FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Egyre ritkábban hangzik el a 2010-ben gyakran emlegetett olcsóbb és hatékonyabb állam szlogenje. Az állítás már 4 éve sem volt igaz, mostanra pedig teljesen hamissá vált, hiszen a harmadik Orbán-kormányban már 150-nél több az állami felső vezetők, vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik száma - csak utóbbiból 102 szolgál. A "luxuskormányban" egy államtitkár majd' egymilliót keres, a helyettesek - csak a Miniszterelnökségen 27 van belőlük, illetve ilyen rangban dolgozik Áder János államfő húga is - pedig csaknem 750 ezret.

Már az előző Orbán-kormány is mintegy egymilliárd forinttal került többe négy év alatt, mint elődje, Bajnai Gordon kabinetje, a mostanra véglegessé vált kormányzati struktúra fenntartása pedig még drágább lesz az adófizetőknek. A kormányfő "luxuskormányt" alakított ki, amelyet immár több mint 150 állami felsővezető - miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár - működtet. Csak helyettes államtitkárból 102 dolgozik - a legtöbb a Lázár János vezette Miniszterelnökségen. A 2010-es kampányban sokat hangoztatott, de már a második Orbán-kormányra sem igaz karcsúbb, olcsóbb állam szlogenje mára teljesen tarthatatlanná vált: a 10 miniszter munkáját 41 államtitkár és 102 helyettes államtitkár segíti.

Havi 65 ezer volt a fix
A rendszerváltás után először hivatalba lépő miniszterek még havi 65 ezer forintot kerestek. Az állami vezetők bérezését először 1992-ben, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben rendezték. A politikai vezetők és köztisztviselők kiegyensúlyozott bérezési rendszerét aztán az első Orbán-kormány rúgta fel 2001-ben azzal, hogy létrehozták a főtisztviselői kart: 300 kormányhű tisztviselőnek - és 150 főtisztnek - adtak ezzel átlagosan 50 százalékos béremelést.
Medgyessy Péter kormányfő 2002 végén a 2003-as költségvetés elfogadásához nyújtotta be a bérarányokat helyreállító, a kormánytagoknak két lépcsőben emelést adó javaslatot. Miután a parlament megszavazta a béremelést, a miniszterelnök vissza is vette: 2003 nyarán "megkérte" minisztereit, hogy a költségvetés helyzetére tekintettel éves béremelésüket ajánlják fel jótékony célra. Az emelt bért a kormánytagok először Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésekor kapták meg.

Ezen állami felső vezetői kar éves bérköltsége csaknem 1,5 milliárd forint - és ebben nincs benne a cafetéria, az esetleges jutalom vagy prémium, a miniszteri hatáskörben adható fizetésemelés, és az olyan egyéb, közpénzből fizetett juttatások, mint a telefon-, vagy a gépkocsihasználat. Az éves bérköltséghez képest ugyan kis összeg Orbán Viktor havi 1,5 milliós miniszterelnöki fizetése, ám ahhoz képest sok, hogy Bajnai Gordon ugyanekkora összegből csak havi egy forintot vett fel, a többit jótékony célra ajánlotta fel, és Gyurcsány Ferenc is minden hónapban különböző alapítványoknak utalta át kormányfői javadalmazását. Egy miniszter havi bruttó 1,1 milliót keres, amit évi 200 ezer forintos cafetériakeret egészít ki, az államtitkári alapfizetés 997 ezer forint - ehhez szintén jár az évi 200 ezres cafetéria -, egy helyettes államtitkár 748 ezer forintos bruttó alapbért kap, plusz az egyéb juttatások.

A legszembetűnőbb a helyettes államtitkárok számának növekedése: míg a Bajnai-kabinet 54 helyettes államtitkárral működött, a második Orbán-kormány már kezdetben 59-re növelte a számukat, a ciklust pedig 80-nal fejezte be, most pedig már 102-nél tartanak. Az immár minisztériumi rangra emelt Miniszterelnökségen a 2010-es cikluskezdéskor alkalamazott kettővel szemben immár 27 helyettes államtitkár dolgozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozik ilyen poszton például Áder János államfő húga, Pölöskei Gáborné, aki eddig a tárca főosztályvezetője volt. Az Index szerint a köznevelési államtitkárságon fog dolgozni, a Hoffmann Rózsát váltó Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz.

Kiderült, hogy a minap a Magyar Közlöny felelős szerkesztői posztjáról Trócsányi László igazságügyi miniszter által menesztett Borókainé Vajdovits Éva nem is járt rosszul, hiszen az első Orbán-kormány szóvivőjének, Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének a felesége is helyettes államtitkár lesz: Áder húgához hasonlóan az Emmi-ben.

Mint a hvg.hu összeállításából kiderült, az új kormányban is helyettes államtitkári sarzsit kapott a KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba: ő az Emmi-ből került át a Miniszterelnökségre. Szintén tárcát váltott Prőhle Gergely: eddig a külügyi tárcánál a kulturális diplomáciáért felelt, most viszont Balog Zoltán minisztériumába igazolt. Noha távozásáról cikkezett a sajtó, marad a Miniszterelnökségen helyettes államtitkár Kumin Ferenc. Lesz, aki nagyköveti posztot hagy ott egy helyettes államtitkári megbízatásért: a külügyhöz került Magyarország bécsi nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Vince - az ő testvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányzati megrendelésekkel kistafírozott Századvég egyik vezetője.

Káoszban a Klik, lemondatták az elnökét
Közös megegyezéssel távozik Marekné Pintér Aranka az állami köznevelési intézményeket fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöki székéből - értesült az Index. Lehetséges utódját a hírportál nem nevezte meg, de a hvg.hu szerint Hanesz József, az új köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit korábbi munkatársa lehet a Klik vezetője. Marekné bukása mögött a 2013-ban államosított iskolarendszer botrányai állhatnak, amelyek a túlközpontosított irányításból fakadnak. A Klik problémáinak feltárására szerződött, majd leváltott miniszteri biztos, Szabó Balázs jelentésében személyesen az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.
A Klik működési zavarai azonban a hibás törvényalkotási gyakorlatból is következhetnek, amelyre az Alkotmánybíróság (Ab) június 30-i határozata mutatott rá. Bár elvileg az intézményfenntartó mintegy 120 ezer pedagógus munkáltatója, egy munkaügyi per miatt a miskolci munkaügyi bíróság az Ab-tól a köznevelési törvény alaptörvény-ellenességének kimondását kérte, mivel a testület nem tudta megállapítani, hogy valójában ki a felperes fél munkáltatója, vagyis a Klik, maga a közoktatási intézmény vagy a helyi önkormányzat. Az Ab elutasította a bírói kezdeményezést, és megállapította, hogy nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési problémáról van szó, vagyis a bíróságoknak kell eldönteniük a vitás esetekben, hogy ki a közoktatásban dolgozók munkáltatója.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szűkebb államtitkári gárdában is sok a megbízható káder. A Lázár Jánost luxusutazásaira is elkísérő Sonkodi Balázs például a nagyhatalmú csúcstárca, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lett. Lázár beosztottja továbbá L. Simon László, volt kulturális államtitkár és a Várbazár felújításáért felelős kormánybiztos a kancellária parlamenti államtitkáraként. Németh Lászlóné számára viszont visszalépés volt, hogy a fejlesztési miniszteri székből csak egy államtitkáriba ülhetett. A fideszes Potápi Árpád a nemzetstratégiáért felel a Miniszterelnökségen, ahol államtitkár lett még Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke is, aki a vidékfejlesztést irányíthatja.

Politikai vezetők száma
Kabinet                      Miniszter    Államtitkár  Helyettes államtitkár  Összesen
Bajnai-kormány            15               21                      54                      90
Orbán-kormány
2010. június                     9               42                      59                      120
2014. április                     9               47                      80                      136 
Orbán-kormány
2014. július                     10               41                   102                      153
Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző

Kiállított egy századot a kormányfő

Publikálás dátuma
2014.07.05. 07:02
A luxuskormányban egy államtitkár majdnem egymilliót keres, a helyettesek pedig csaknem 750 ezret FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Egyre ritkábban hangzik el a 2010-ben gyakran emlegetett olcsóbb és hatékonyabb állam szlogenje. Az állítás már 4 éve sem volt igaz, mostanra pedig teljesen hamissá vált, hiszen a harmadik Orbán-kormányban már 150-nél több az állami felső vezetők, vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik száma - csak utóbbiból 102 szolgál. A "luxuskormányban" egy államtitkár majd' egymilliót keres, a helyettesek - csak a Miniszterelnökségen 27 van belőlük, illetve ilyen rangban dolgozik Áder János államfő húga is - pedig csaknem 750 ezret.

Már az előző Orbán-kormány is mintegy egymilliárd forinttal került többe négy év alatt, mint elődje, Bajnai Gordon kabinetje, a mostanra véglegessé vált kormányzati struktúra fenntartása pedig még drágább lesz az adófizetőknek. A kormányfő "luxuskormányt" alakított ki, amelyet immár több mint 150 állami felsővezető - miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár - működtet. Csak helyettes államtitkárból 102 dolgozik - a legtöbb a Lázár János vezette Miniszterelnökségen. A 2010-es kampányban sokat hangoztatott, de már a második Orbán-kormányra sem igaz karcsúbb, olcsóbb állam szlogenje mára teljesen tarthatatlanná vált: a 10 miniszter munkáját 41 államtitkár és 102 helyettes államtitkár segíti.

Havi 65 ezer volt a fix
A rendszerváltás után először hivatalba lépő miniszterek még havi 65 ezer forintot kerestek. Az állami vezetők bérezését először 1992-ben, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben rendezték. A politikai vezetők és köztisztviselők kiegyensúlyozott bérezési rendszerét aztán az első Orbán-kormány rúgta fel 2001-ben azzal, hogy létrehozták a főtisztviselői kart: 300 kormányhű tisztviselőnek - és 150 főtisztnek - adtak ezzel átlagosan 50 százalékos béremelést.
Medgyessy Péter kormányfő 2002 végén a 2003-as költségvetés elfogadásához nyújtotta be a bérarányokat helyreállító, a kormánytagoknak két lépcsőben emelést adó javaslatot. Miután a parlament megszavazta a béremelést, a miniszterelnök vissza is vette: 2003 nyarán "megkérte" minisztereit, hogy a költségvetés helyzetére tekintettel éves béremelésüket ajánlják fel jótékony célra. Az emelt bért a kormánytagok először Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésekor kapták meg.

Ezen állami felső vezetői kar éves bérköltsége csaknem 1,5 milliárd forint - és ebben nincs benne a cafetéria, az esetleges jutalom vagy prémium, a miniszteri hatáskörben adható fizetésemelés, és az olyan egyéb, közpénzből fizetett juttatások, mint a telefon-, vagy a gépkocsihasználat. Az éves bérköltséghez képest ugyan kis összeg Orbán Viktor havi 1,5 milliós miniszterelnöki fizetése, ám ahhoz képest sok, hogy Bajnai Gordon ugyanekkora összegből csak havi egy forintot vett fel, a többit jótékony célra ajánlotta fel, és Gyurcsány Ferenc is minden hónapban különböző alapítványoknak utalta át kormányfői javadalmazását. Egy miniszter havi bruttó 1,1 milliót keres, amit évi 200 ezer forintos cafetériakeret egészít ki, az államtitkári alapfizetés 997 ezer forint - ehhez szintén jár az évi 200 ezres cafetéria -, egy helyettes államtitkár 748 ezer forintos bruttó alapbért kap, plusz az egyéb juttatások.

A legszembetűnőbb a helyettes államtitkárok számának növekedése: míg a Bajnai-kabinet 54 helyettes államtitkárral működött, a második Orbán-kormány már kezdetben 59-re növelte a számukat, a ciklust pedig 80-nal fejezte be, most pedig már 102-nél tartanak. Az immár minisztériumi rangra emelt Miniszterelnökségen a 2010-es cikluskezdéskor alkalamazott kettővel szemben immár 27 helyettes államtitkár dolgozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozik ilyen poszton például Áder János államfő húga, Pölöskei Gáborné, aki eddig a tárca főosztályvezetője volt. Az Index szerint a köznevelési államtitkárságon fog dolgozni, a Hoffmann Rózsát váltó Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz.

Kiderült, hogy a minap a Magyar Közlöny felelős szerkesztői posztjáról Trócsányi László igazságügyi miniszter által menesztett Borókainé Vajdovits Éva nem is járt rosszul, hiszen az első Orbán-kormány szóvivőjének, Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének a felesége is helyettes államtitkár lesz: Áder húgához hasonlóan az Emmi-ben.

Mint a hvg.hu összeállításából kiderült, az új kormányban is helyettes államtitkári sarzsit kapott a KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba: ő az Emmi-ből került át a Miniszterelnökségre. Szintén tárcát váltott Prőhle Gergely: eddig a külügyi tárcánál a kulturális diplomáciáért felelt, most viszont Balog Zoltán minisztériumába igazolt. Noha távozásáról cikkezett a sajtó, marad a Miniszterelnökségen helyettes államtitkár Kumin Ferenc. Lesz, aki nagyköveti posztot hagy ott egy helyettes államtitkári megbízatásért: a külügyhöz került Magyarország bécsi nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Vince - az ő testvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányzati megrendelésekkel kistafírozott Századvég egyik vezetője.

Káoszban a Klik, lemondatták az elnökét
Közös megegyezéssel távozik Marekné Pintér Aranka az állami köznevelési intézményeket fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöki székéből - értesült az Index. Lehetséges utódját a hírportál nem nevezte meg, de a hvg.hu szerint Hanesz József, az új köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit korábbi munkatársa lehet a Klik vezetője. Marekné bukása mögött a 2013-ban államosított iskolarendszer botrányai állhatnak, amelyek a túlközpontosított irányításból fakadnak. A Klik problémáinak feltárására szerződött, majd leváltott miniszteri biztos, Szabó Balázs jelentésében személyesen az elnököt hibáztatta a 2013-as gazdálkodás szakszerűtlenségéért és a szervezet 2014-es költségvetésébe kódolt, az év végére akár 50 milliárdosra duzzadó hiányáért is.
A Klik működési zavarai azonban a hibás törvényalkotási gyakorlatból is következhetnek, amelyre az Alkotmánybíróság (Ab) június 30-i határozata mutatott rá. Bár elvileg az intézményfenntartó mintegy 120 ezer pedagógus munkáltatója, egy munkaügyi per miatt a miskolci munkaügyi bíróság az Ab-tól a köznevelési törvény alaptörvény-ellenességének kimondását kérte, mivel a testület nem tudta megállapítani, hogy valójában ki a felperes fél munkáltatója, vagyis a Klik, maga a közoktatási intézmény vagy a helyi önkormányzat. Az Ab elutasította a bírói kezdeményezést, és megállapította, hogy nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési problémáról van szó, vagyis a bíróságoknak kell eldönteniük a vitás esetekben, hogy ki a közoktatásban dolgozók munkáltatója.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szűkebb államtitkári gárdában is sok a megbízható káder. A Lázár Jánost luxusutazásaira is elkísérő Sonkodi Balázs például a nagyhatalmú csúcstárca, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára lett. Lázár beosztottja továbbá L. Simon László, volt kulturális államtitkár és a Várbazár felújításáért felelős kormánybiztos a kancellária parlamenti államtitkáraként. Németh Lászlóné számára viszont visszalépés volt, hogy a fejlesztési miniszteri székből csak egy államtitkáriba ülhetett. A fideszes Potápi Árpád a nemzetstratégiáért felel a Miniszterelnökségen, ahol államtitkár lett még Kis Miklós Zsolt, a Magosz ifjúgazda-tagozatának elnöke is, aki a vidékfejlesztést irányíthatja.

Politikai vezetők száma
Kabinet                      Miniszter    Államtitkár  Helyettes államtitkár  Összesen
Bajnai-kormány            15               21                      54                      90
Orbán-kormány
2010. június                     9               42                      59                      120
2014. április                     9               47                      80                      136 
Orbán-kormány
2014. július                     10               41                   102                      153
Forrás: Népszava-gyűjtés

Szerző