Novemberig pénzhez jutnak a devizaadósok: "kamatos kamattal" kapják vissza, amit a bankok elvettek - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Érdemes hozzátenni, hogy maga Rogán is örülhet a törvénynek, hiszen most 30 millió forintnyi tartozása van, feltehetően kétmillió forint feletti összeget kap vissza a bankjától a Fidesz frakcióvezetője. Az átlagos devizahitel ennél alacsonyabb összegű, így kisebb visszatérítésre számíthatnak: Rogán becslése szerint a többség 600 ezer és egymillió forintra. Az előzetesen kalkuláltnál ugyanakkor magasabb összeget kaphatnak az adósok, hiszen a kártérítések után késedelmi kamatot is kell fizetnie a bankoknak az új polgári törvénykönyv szerint.
Megszavazták a parlament képviselői azt a törvényjavaslatot, amely minden hitelre érvényessé teszi a Kúria jogegységi határozatát. Eszerint a hiteleknél tisztességtelen a vételi és eladási árfolyam alkalmazása. Valamint alapesetben tisztességtelen a bankok egyoldalú szerződésmódosítása, ha ezt a pénzintézetek vitatják - márpedig nagy valószínűséggel vitatni fogják - akkor be kell perelniük az államot, és bíróság előtt bizonyítani, hogy tisztességes az általános szerződési feltételeik egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezése.
Orbán Viktor, miniszterelnök egyenesen történelmi napnak nevezte a parlament döntését, szerinte ezzel eljöhet a fair bankok korszaka. Az egyetlen ellenszavazatot Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) képviselője adta. Szerinte ugyanis a kormány olyan úton indult el, amely súlyos gazdaságpolitikai problémákat okozhat. Fodor úgy véli, a Kúria döntése és az új devizás-törvény kiszámíthatatlanná teszi a jogrendszer gazdasági részét. Az LMP véleménye szerint fontos lépés a devizahiteles mentőcsomag, de kár, hogy erre a "látszatintézkedésekkel eltelt négy év után" került sor. Schiffer András szerint az elmaradt kamatcsökkentések miatt is kártalanítania kell a bankoknak az adósokat. Burány Sándor, a parlament költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a mentőcsomag kell, de nem oldja meg a forint gyengeségéből adódó problémákat. Márpedig a törlesztőrészletek megugrásáért leginkább a gyenge forint és az Orbán- kormány tehető felelőssé.
Méltánytalannak tartja a Magyar Bankszövetség a parlament által tegnap megszavazott jogszabályt. A szigorú felügyelet alatt álló bankokon olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően, amelyek eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, nem tettek ismertté - írja közleményében a bankszövetség. Álláspontjuk szerint a jogszabály visszamenőleg rendezi át a bankok és ügyfeleik között létrejött magánjogi szerződéseket, és felülírja az elévülés általánosan irányadó szabályát. A Bankszövetség véleménye szerint ez egy olyan precedens, mely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra. Ha a hitelszerződéseket ki lehet vonni a polgári törvénykezés általános elévülési szabályai alól, akkor a továbbiakban bármilyen szerződéstípust, akár az adásvételi-, bérleti- vagy munkaszerződéseket is új szabályok alá lehet helyezni - visszamenőleges hatállyal.
A pénzintézetek szerint ez az eljárás sérti a jogbiztonságot és elbizonytalanítja a befektetőket, emiatt remélik, hogy a köztársasági elnök nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra formai és tartalmi hibák miatt.
A következő lépésben a parlament meghatározza, hogy a hitelesek hogy kaphatják vissza a pénzüket, végül a kormány arról fog dönteni, hogyan váltják forintra a hiteleket - közölte Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint erre a kormánypártok évadnyitó frakcióülése után kerülhet sor. A Fidesz képviselőcsoportja egyetlen dolgot kötött ki: a devizahitelek forintosítására ne piaci árfolyamon, hanem az árfolyamkockázat megosztásával, egy kedvezőbb árfolyamon kerüljön sor - emelte ki Rogán Antal.
Az adósok egy része kétségkívül díjazná az adósság-elengedést: ez abból is jól látszik, hogy a törvény elfogadásával egyidőben devizahitelesek egy része tüntetett a Kossuth téren. Tatár József, az Otthonvédelmi Tanács szóvivője szerint nem méltányos, hogy egy átlagos, hétmillió forintos devizahitel esetében - amely időközben 14 millió forintra nőtt - 1,2 millió forintot kap az adós az árfolyamrés és a kamatemelések miatt. Szerintük 5,9 millió forinttal kellene csökkenteni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a pénzügyi felügyeletet s ellátja, mindössze annyit közölt, hogy az a 600-900 milliárd forint, amibe a tegnap elfogadott törvény a bankoknak kerül, nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Balogh Ádám a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy egy banknak sem lesz szüksége számottevő pótlólagos tőkeinjekcióra, "hosszabb távon azonban átalakulhat néhány bank piaci pozíciója."
A kedvezményes forintosítás, melyről Rogán Antal beszélt, szakértők szerint különösen aggályos a bankrendszer stabilitása szempontjából. Egyrészt azért, mert a Kúria kimondta, hogy az árfolyamkockázat tisztességtelensége nem vizsgálható - annak kiiktatásával ugyanis a szerződés teljesíthetetlen. Hiszen a devizahiteles konstrukció lényege éppen az volt, hogy az ügyfél élvezte az alacsony kamat jelentette kedvezményt a forinthitellel szemben, és cserébe vállalta az árfolyamkockázatot. A Kúria a jogegységi határozatában azt is kimondta: csak abban az esetben vizsgálható a tisztességtelenség, ha az adós bizonyítani tudja, hogy a pénzintézet nem tájékoztatta megfelelően a kockázatokról. Ezt azonban elég nehéz bizonyítani, mert az adósok szinte mindegyike aláírta a kockázatfeltáró nyilatkozatot. A másik, amely miatt aggályos lehet rákényszeríteni a bankokat a diszkonttal való forintosításra, hogy ezt értelmezhető az államcsőd egy formájaként.