A minőség magyar szimbólumai

Ha egy átlagos magyarországi lakos korlátlanul költekezhetne, és kizárólag minőségi szempontokat kellene csak figyelembe vennie, leginkább Samsung mobiltelefont vásárolna, a Real Madrid meccsein figyelné Cristiano Ronaldo cseleit, a könnyűzenei kínálatból pedig elsősorban Madonna, Rúzsa Magdi és az Omega koncertjeire látogatna el legszívesebben az ICERTIAS legfrissebb QUDAL kutatása szerint.

Az első alkalommal elvégzett QUDAL - Quality meDAL - DEEPMA felmérés a könnyűzenei előadóktól kezdve a sporton át, az elektronikai eszközök és az élelmiszerek kategóriájában is azt kutatta, mely márkák jelentik a magyar fogyasztók számára legkiemelkedőbb minőséget. A felmérés összességében száznál is több kereskedelmi és egyéb kategóriát ölelt fel.

A kutatás könnyűzenei részéből egyértelműen kiderült, hogy a minőségről alkotott véleményünknek semmi köze a nemhez vagy a korhoz. A nyolc évvel ezelőtti Megasztárban aratott győzelmével ismertté vált, és azóta is töretlenül sikeres Rúzsa Magdi mellett a már évtizedek óta színpadon lévő Omega együttes lett a legnépszerűbb. Nemzetközi szintéren pedig a magyarországi kutatás alapján - talán nem túl nagy meglepetésre - Madonna lett a legjobb popzenei előadó.

A sport kategóriában is érdekes eredmények születtek. A sportágtól függetlenül legmagasabb minőséget képviselő sportklub a megkérdezettek szerint az FC Real Madrid lett.

Az egyéni kategóriákban a világcsúcstartó rövidtávfutó, a hatszoros olimpiai bajnok jamaikai Usain Bolt szerezte meg a hazai válaszolók szerint az első helyet, míg a magyar sportolók közül a szintén olimpiai bajnok mellúszó, Gyurta Dániel képviseli a legmagasabb szintet a megkérdezettek szerint. Ha már a sportolóknál tartunk, a sportszerek minőségi versenyében a kutatás szerint a Nike termékei diadalmaskodtak.

Ahogy az ICERTIAS szakértői hangsúlyozzák, a QUDAL - QUality meDAL piackutatás célja felhívni a figyelmet a minőségre és annak fontosságára. A kiemelkedő minőségről szóló kutatás módszertana jól illusztrálható a mobiltelefonok kategóriájában feltett kérdéssel. A válaszadók túlnyomó többsége a Samsungot nevezte meg a legjobb telefonnak.

Több további érdekes kereskedelmi kategóriára kérdeztek rá a kutatás során, így például kiderült, hogy a magyarok szerint a legmagasabb minőséget a laptopok piacán a Lenovo képviseli, a banki szolgáltatások közül az OTP-t jelölték meg első helyen, a hitelkártyák körében a VISA nyert, míg a legelismertebb arckrémmárkának a Niveát gondolják. Az élelmiszerek versenyében az az Uncle Bens rizs, a Mizo tej, míg az ásványvíz kategóriában a Szentkirályi végzett az élen.

Szerző
2014.07.08 07:21

Porosenko üzent Putyinnak: a kercsi incidens nem vicc, hanem háború

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:12
Petro Porosenko ukrán elnök (szemben)
Fotó: AFP/
Orosz reguláris erők csaptak le az ukrán katonákra, és ezt bármikor megtehetik a szárazföldön is -mondta az ukrán elnök.
Petro Porosenko ukrán elnök a Fox News amerikai televíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin elnöknek azt üzente, hogy az ukrán haditengerészek ellen a Kercsi-szoros közelében végrehajtott orosz támadás nem egy szimpla határincidens volt, miként azt Moszkva igyekszik beállítani, hanem háborús cselekmény. Putyin úr! Ez agressziós cselekmény! Putyin úr! Ez háború! Ez nem vicc, nem incidens és nem válság. Mert az önök reguláris katonai erői orosz zászló alatt támadást hajtottak végre ukrán hadihajók ellen. Erre nincs más magyarázat" - szögezte le Porosenko az interjúban, amelyet közzétett Facebook-oldalán. 
Utalást tett az orosz fél cselekményét elítélő nemzetközi visszhangra, hozzátéve, hogy „ezek azonban csak szavak, nekünk viszont tettekre van szükségünk”.  Ismételten hangsúlyozta: nem zárható ki annak lehetősége, hogy Oroszország bármely pillanatban szárazföldi műveletet indítson Ukrajna ellen. Ezzel összefüggésben sürgette a katonai-műszaki együttműködés javítását, beléértve az élet kioltására is alkalmas védelmi fegyverek szállítását Ukrajnának. 

Nemzetközi vizek, orosz agresszió

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított - emlékeztet az MTI.
 Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. 
 Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.    A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
2018.12.12 14:12

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09