Nincs rajtuk sapka

Publikálás dátuma
2014.07.09 07:14
Papcsák Ferenc és Rubovszky György – a kormánypárti bizottsági tagok nem támogatták az egyházi elismerést. Fotó: K2 Press/Népsza
Fotó: /
Csak egy elismerési feltételnek nem felelt meg az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET): széleskörű szociális és oktatási tevékenységük ellenére az Országgyűlés igazságügyi bizottsága szerint nem alkalmasak az állammal való együttműködésre, ezért nem lehet belőlük "bevett egyház". 

Nem bizonyította "a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét" az Országgyűlés igazságügyi bizottságának tegnapi döntése szerint az a tíz vallási közösség - köztük az Iványi Gábor vezette MET -, amelyek a parlamenttől kérték bevett egyházként való elismerésüket.

A kormánypárti vezetésű testület az egyházügyi törvény értelmében ezt az elismerési feltételt mérlegelhette - amellett, hogy a felekezet tanai sértik-e "az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot" -, míg Balog Zoltán korábban - egyéb jogszabályi feltételek alapján (lásd keretes írásunkat) - úgy ítélte meg, hogy mind a tíz vallási közösség megfelel a kritériumoknak, például a húszéves magyarországi működésnek és a legalább tízezer főt elérő tagságnak.

Vagyis személyes bizottsági meghallgatása során hiába bizonyította Iványi Gábor lelkészi elnök, hogy a MET főiskolát, művészeti iskolát, általános és középiskolákat, idősotthonokat, a hajléktalanok számára "fűtött utcát", szállókat, kórházat üzemeltet, a Fidesz-KDNP többségű bizottság mindezt keveselhette.

A meglehetősen bonyolult törvényi szabályozás miatt azonban a bizottságnak az elismerés elutasítását indítványozó határozati javaslat mellett az elismerést lehetővé tevő törvényjavaslatot is be kell nyújtania az Országgyűlésnek. Így a 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott, azóta több milliárd forintos SZJA-felajánlástól és normatív támogatástól elesett MET sorsáról csak az őszi ülésszakban dönthet majd plenáris ülés, illetve a kormánypárti kétharmad.

Az elismerési eljárás méltatlan voltát bizonyítja, hogy az igazságügyi bizottság elnöke, a KDNP-s Rubovszky György is úgy fogalmazott a testület tegnapi ülésén, hogy maga sem ért egyet az eljárással és az egyházügyi törvénnyel, utóbbi szerinte "csaknem ellentmond" az alaptörvény negyedik módosításának. Hozzátette: reméli, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen új jogszabályt alkotnak majd.

Nagyon valószínű tehát, hogy ezen a jogi "erődön" a jövőben egyetlen magyarországi vallási közösség sem fog tudni áttörni. A bizottsági vitában az MSZP-s Teleki László feltette a "költői kérdést": Mi fog bekerülni a határozati javaslat indoklásába, azaz mivel fogják magyarázni, hogy például Iványi Gábor felekezete nem lehet egyház, amikor lényegében minden feltételnek megfelelt?

Teleki megemlítette, hogy már az Alkotmánybíróság (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta a magyar államot az egyházi elismerési eljárás alapjogellenessége miatt.

A Balog által vizsgált elismerési feltételek
  • elsődlegesen vallási tevékenységet végez
  • tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van
  • legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik
  • elfogadott belső szabálya van
  • ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte

A Kúrián is elbuktak

Az Ab dönthet arról, hogy az egyházügyi törvény, egyházi elismerési eljárásra vonatkozó passzusait megsemmisítő, 2013-as Ab-határozat értelmezhető-e úgy, hogy 2011-es jogfosztása ellenére a MET továbbra is egyház.

Az Iványi Gábor vezette felekezet azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt a napokban, mert szerintük a tavalyi Ab-döntés nyomán a MET automatikusan visszakapta az egyházi státuszát, hiába emelték be az Ab-döntés után a megsemmisített passzusokat az alaptörvénybe és az egyházügyi törvény módosításába.

Emiatt Iványiék 2013-ban pert indítottak, amit elsőfokon elvesztettek, de másodfokon megnyertek, a Kúria viszont a közelmúltban az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

A Kúria elutasító döntése után most az Ab-tól várja a MET azt, hogy a bevett egyházakéhoz hasonló jogokat kap.

2014.07.09 07:14

Bűnözőkkel próbálja összemosni a Fidesz a rabszolgatörvény ellen tiltakozókat

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:44

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A nagyobbik kormánypárt állítja, bűnözői körök is részesei a demonstrációknak.
A Fidesz szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy bűnözői körök is részesei "a bevándorláspárti Soros-hálózat által szervezett utcai zavargásoknak". Ezt szombaton közölték a távirati irodával. Úgy fogalmaztak,  
"a Budapest utcáin randalírozó agresszív és erőszakos vandálok"
között már több bűnözőt azonosított a rendőrség. Köztük drogost, autótolvajokat, lopás, garázdaság, rongálás miatt elítélteket. 
A Fidesz közleményéhez érdemes hozzátenni: figyelemre méltó, hogy egyrészt zavargásokat említenek a szövegben, másrészt a több ezer résztvevő közül mindössze 11 olyan embert állított elő a rendőrség, akik büntetett előéletűek. A rendőrség közlése szerint egyébként jelenleg senki sincs őrizetben. Azt pedig már az unalomig elismételte a Fidesz, hogy a tüntetéseket a Soros-hálózat szervezi, tehát az, hogy a mostani közleményükben is ezt írják, nem újdonság.
Ugyanakkor arról nem beszélnek, és az nem zavarja a Fideszt, hogy jogvédő szervezetek szerint jogsértő módszereket alkalmazott a rendőrség az utóbbi napok tüntetésein. Például a csütörtöki demonstráción felszólítás nélkül vetettek be könnygázt többször is. Minimum furcsa, hogy csütörtök éjszaka úgy igazoltattak tüntetőket, hogy kamerába mondatták a nevüket. Arról pedig, hogy egy elfogott fiatalt fenyegettek a rendőrök, hangfelvétel árulkodik. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter szerint olyan támadás érte a rendőröket, amelynek mértékére és intenzitására a közelmúltban nem volt példa. 
A Fidesz korábbi megnyilatkozásaiban nevezte már keresztényelleneseknek a tüntetőket, akik nem tisztelik a magyar emberek döntését és nem tisztelik a kis Jézust.
2018.12.15 18:44
Frissítve: 2018.12.15 20:14

Vasárnapra újabb vonulós tüntetés szerveződik

Publikálás dátuma
2018.12.15 18:12

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A menet ezúttal a Hősök teréről indul, beszédek az Alkotmány utca végén felállított színpadon lesznek.
Boldog karácsonyt, Miniszternök Úr! címmel szerveződik a rabszolgatörvény elleni újabb, a jogszabály elfogadása óta immár negyedik tüntetés. A résztvevők az esemény Facebook-oldala szerint 
15 órakor indulnak a Hősök teréről, és az Andrássy út-Oktogon-Teréz körút- Nyugati tér-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon haladva vonulnak.
 A tüntetésen mások mellett az a Donáth Anna mond majd beszédet, aki a Momentum alelnöke, és akit a csütörtöki demonstrációról elvittek a rendőrök a Kossuth térről.
Nemcsak a rabszolgatörvény, hanem az úgynevezett közigazgatási bíróságok felállítása ellen is tiltakoznak a tüntetők. A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a rabszolgatörvény elfogadása mellett szerdán "ugyanezen az ülésen megszavazták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének végét jelentő közigazgatási különbíróságok létrehozását". Eddig 5400 ember jelezte a részvételét, hogy ott lesz a vonuláson. A Momentum a tüntetés előtt a Lendvay utcai Fidesz-székháznál gyülekezik, onnan csatlakoznak a demonstrációhoz, az eddigi visszajelzések alapján több mint 800 fővel.
Pénteken a Magyar Szakszervezeti Szövetség bejelentette: felhívják tagságukat és valamennyi magyar munkavállalót, hogy érdekvédelmi szervezetük zászlajával, molinójával csatlakozzanak a vasárnapi tüntetéshez. Az eddigi tüntetéseken megjelenő ellenzéki pártok is jelezték, hogy mozgósítják szimpatizánsaikat. 
A szervezők a demonstráció felhívásában külön kérik a résztvevőket, hogy békében tiltakozzanak. A korábbi tüntetések ugyanis mindig a rendőrökkel történő kisebb összecsapásokkal értek véget. E mellett Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hívta fel arra a figyelmet , hogy értesülései szerint Fideszhez köthető szélsőjobboldali figurák" jelennek meg a vasárnapi tüntetésen és próbálnak meg feszültséget és a botrányt kelteni. A Fidesz egyébként már megpróbálta összemosni a tüntetőket a bűnözőkkel arra alapozva, hogy a szerdai, a csütörtöki és a pénteki tiltakozás után összesen 11 büntetett előéletű embert állított elő a rendőrség.
A BKK közleménye szerint a tüntetés miatt közlekedési korlátozásokra kell számítani vasárnap 15 órától 18 óráig a Hősök tere és a Kossuth Lajos tér között, változhat több villamos, busz és troli közlekedése.
2018.12.15 18:12
Frissítve: 2018.12.15 20:03