Az adót a 2007. január 1. és 2014. december 31. között elnyert közbeszerzések után kell megfizetni. A törvény általános indoklásában ez olvasható:
A közutak, köztük különösen az autópályák, autóutak – költségvetési és uniós forrásból finanszírozott – építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatokat immáron évek óta néhány, jelentős piaci és tőke erővel rendelkező társaság nyerte el. Helyzetüknél fogva az útépítések részpiacán komoly előnyben vannak, a piac oligopol jellege miatt az optimális és tisztességes nyereséghez képest extraprofitra tesznek szert. Nagyon hasonlít ez a reklámadóhoz: azért fizessenek, mert sokat kerestek.
Az adó kivetésének fő indoka a portál információja szerint egy közelgő EU-s büntetés. Már tavaly óta több területen is felfüggesztette Brüsszel az EU-s támogatásokat, mert a bizottság szerint nem lehetett volna útépítésekkor kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek a közelben van aszfaltkeverő telepe. Ez 2007 óta szerepelt a kiírásokban, nem véletlen tehát, hogy az adót is ettől az évtől akarják beszedni. A vita lassan a végéhez közeledik, Magyarország 60 és 90 milliárd forint közötti büntetésre számíthat. Ez nem biztos, hogy teljesen elveszett pénz lenne, mert elvben más pályázatokra (ha lenne rá idő) át lehetne csoportosítani.
Az adó és a brüsszeli büntetés összekötése azért is furcsa, mert a problémás közbeszerzésekkor nem a nyertesek hibáztak. Az állam rontotta el a kiírást, ennek szól az EU-s büntetés. Mégis, a nyertesektől szednék be a pénzt. Továbbá rendkívül furcsa, hogy hét évre visszamenőleg szednének be egy tetemes adót. Ilyenre nem volt még példa Magyarországon - írja a 444.hu.
A Népszava értesülése szerint a javaslatot a Miniszterelnökség terjesztette be, egyelőre csak tervezet szintjén. A kormányzathoz közel álló forrásaink szerint a javaslat megszületése mindazonáltal nem véletlenül esik Orbán Viktor távollétének idejére.
Lényeges momentum még, hogy a tervezet ugyan valamennyi, az elmúlt hét évben útépítési megbízást elnyerő céget érint, de leginkább mégis a Közgépnek fájhat. A többi cég ugyanis jelenleg is kényszerű alkalmazkodni a gyakran változó, sokszor nehezedő helyzethez; nincsenek, és nem voltak ugyanis kiváltságos pozícióban.
Colas Csoport, Czimre és Társa Kft., Debreceni Mélyépítő Holding Kft., DÉLÚT Kft., Depona Plusz Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Duna Szfalt Kft., EU-Line építő ipari Zrt., Euro Aszfalt Kft., Gátépítő Kft., Geotech Kft., GILDEX Útépítő és Mélyépítő Bt., HE-DO Kft., Hídépítő Zrt., Hódút Kft., INTEGRÁL Építő Zrt., KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., KÖTIVIÉP'B Közép-Tisza Vidék Közgép Zrt., Magyar Aszfalt Kft., Makadám Útépítő és Helyreállító Kft., PENTA Kft., PENTAVIA Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Soltút Kft., STRABAG Kft., Swietelsky Kft., TENGELY-KÖZMŰ Kft., Útéppark Útépítő és Mélyépítő Bt., Vakond Kft., Vértesaszfalt Kft., WIS Befektetési és Kereskedelmi Zrt., ZEMPLÉNKŐ Kft.
Az első öt: Colas, Közgép, Strabag, Duna Aszfalt, Swietelsky és ők fizetnék a kb. 100 milliárdos extra adó több, mint 80 százalékát.
"Ez nem más, mint egy politikai ámokfutás"
Az egyik érintett cég vezetője lapunknak elmondta: 3-5% a nyereségük, ez a javaslat teljesen tönkretenné az ágazatot. A törvénytervezetről semmiféle szakmai egyeztetés nem történt, véleménye szerint ezt az adót nem lehet visszamenőleg kivetni. Ez nem más, mint egy politikai ámokfutás.
Iparági szakértők szerint az adó kivetésének lehetősége az első bizonytalan lépés az építőipar államosítása felé. Bármilyen hihetetlen, estek az árak az ágazatban a kereslethiány miatt az elmúlt években.