Százötven gépet rendelt a Boeingtől az Emirates

Százötven Boeing 777X-et rendelt az everetti gyártótól a dubaji székhelyű Emirates légitársaság - közölte a Boeing szerdán az MTI-vel.

A listaáron 56 milliárd dolláros üzlet részeként 35 kisebb, 8X és 115 nagyobb, 9X variánst rendel az Emirates, és ezzel együtt opciót szerez további 50 repülőgép vételi jogára. Ezzel a rendeléssel a légitársaság "triplahetesre" vonatkozó rendelésállománya 208-ra emelkedett és jelenleg a légitársaságok közül a legtöbbet, 138-at üzemeltetnek a típusból.

A 777X a mostani típus továbbfejlesztett, költséghatékonyabban üzemeltethető változata. Gyártása 2017-ben kezdődhet, az első kereskedelmi repülése 2020-ban várható, a típusra eddig 300 megrendelés érkezett.

Szerző

Felvásárolná a Wizz Airt az Air France-KLM

Felvásárolná az Air France-KLM-csoport a Wizz Airt és erről előrehaladott tárgyalásokat folytat - írta holland lapértesülésekre hivatkozva a portfolio.hu hírportál szerdán.

Információik szerint a diszkont piacon szeretne a cég terjeszkedni, ehhez jó lehetőség a Wizz Air, amelynek Közép-Kelet-Európában van kiterjedt járathálózata.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy a cégcsoportnak már van egy diszkont légitársasága, a holland Transavia, amely Budapestre is közlekedtet járatokat. A Transavia viszont túl kicsi ahhoz, hogy felvegye a versenyt például a Ryanairrel, vagy az easyJettel, amelyek több száz repülőgépes flottát működtetnek.

A Wizz Air az MTI megkeresésére közölte: nem kommentálnak pletykákat és találgatásokat. A diszkont légitársaság szóvivője később közleményben cáfolta a hírportál értesülését.

Daniel de Carvalho elmondta, hogy a Wizz Airhez időről időre számtalan megkeresés érkezik a légitársaság iránt érdeklődő, lehetséges befektetőktől, azonban pillanatnyilag nem folytatnak ilyen témájú tárgyalásokat.

Szerző
Frissítve: 2014.07.09. 20:22

Hét évre visszamenőleg sarcolnának?

Publikálás dátuma
2014.07.09. 15:29
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
A 444.hu adott közre, egy - ahogy fogalmaznak - birtokukba került törvénytervezet, amit hamarosan tárgyal a kormány. Mint írják: az előterjesztés szerint minden olyan cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól, a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetnie. Ez pedig igen jelentős összegre rúgna, miután a sztrádaépítéstől kezdve a kisebb utak felújításáig rengeteg beruházás tartozik a jelzett körbe. 

Az adót a 2007. január 1. és 2014. december 31. között elnyert közbeszerzések után kell megfizetni. A törvény általános indoklásában ez olvasható:

A közutak, köztük különösen az autópályák, autóutak – költségvetési és uniós forrásból finanszírozott – építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatokat immáron évek óta néhány, jelentős piaci és tőke erővel rendelkező társaság nyerte el. Helyzetüknél fogva az útépítések részpiacán komoly előnyben vannak, a piac oligopol jellege miatt az optimális és tisztességes nyereséghez képest extraprofitra tesznek szert. Nagyon hasonlít ez a reklámadóhoz: azért fizessenek, mert sokat kerestek.

Az adó kivetésének fő indoka a portál információja szerint egy közelgő EU-s büntetés. Már tavaly óta több területen is felfüggesztette Brüsszel az EU-s támogatásokat, mert a bizottság szerint nem lehetett volna útépítésekkor kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek a közelben van aszfaltkeverő telepe. Ez 2007 óta szerepelt a kiírásokban, nem véletlen tehát, hogy az adót is ettől az évtől akarják beszedni. A vita lassan a végéhez közeledik, Magyarország 60 és 90 milliárd forint közötti büntetésre számíthat. Ez nem biztos, hogy teljesen elveszett pénz lenne, mert elvben más pályázatokra (ha lenne rá idő) át lehetne csoportosítani.

Az adó és a brüsszeli büntetés összekötése azért is furcsa, mert a problémás közbeszerzésekkor nem a nyertesek hibáztak. Az állam rontotta el a kiírást, ennek szól az EU-s büntetés. Mégis, a nyertesektől szednék be a pénzt. Továbbá rendkívül furcsa, hogy hét évre visszamenőleg szednének be egy tetemes adót. Ilyenre nem volt még példa Magyarországon - írja a 444.hu.

A Népszava értesülése szerint a javaslatot a Miniszterelnökség terjesztette be, egyelőre csak tervezet szintjén. A kormányzathoz közel álló forrásaink szerint a javaslat megszületése mindazonáltal nem véletlenül esik Orbán Viktor távollétének idejére. 

Lényeges momentum még, hogy a tervezet ugyan valamennyi, az elmúlt hét évben útépítési megbízást elnyerő céget  érint, de leginkább mégis a Közgépnek fájhat. A többi cég ugyanis jelenleg is kényszerű alkalmazkodni a gyakran változó, sokszor nehezedő helyzethez; nincsenek, és nem voltak ugyanis kiváltságos pozícióban.  

Az érintett cégek:

Colas Csoport, Czimre és Társa Kft., Debreceni Mélyépítő Holding Kft., DÉLÚT Kft., Depona Plusz Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Duna Szfalt Kft., EU-Line építő ipari Zrt., Euro Aszfalt Kft., Gátépítő Kft., Geotech Kft., GILDEX Útépítő és Mélyépítő Bt., HE-DO Kft., Hídépítő Zrt., Hódút Kft., INTEGRÁL Építő Zrt., KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., KÖTIVIÉP'B Közép-Tisza Vidék Közgép Zrt., Magyar Aszfalt Kft., Makadám Útépítő és Helyreállító Kft., PENTA Kft., PENTAVIA Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Soltút Kft., STRABAG Kft., Swietelsky Kft., TENGELY-KÖZMŰ Kft., Útéppark Útépítő és Mélyépítő Bt., Vakond Kft., Vértesaszfalt Kft., WIS Befektetési és Kereskedelmi Zrt., ZEMPLÉNKŐ Kft.

Az első öt: Colas, Közgép, Strabag, Duna Aszfalt, Swietelsky és ők fizetnék a kb. 100 milliárdos extra adó több, mint 80 százalékát.

"Ez nem más, mint egy politikai ámokfutás"

Az egyik érintett cég vezetője lapunknak elmondta: 3-5% a nyereségük, ez a javaslat teljesen tönkretenné az ágazatot. A törvénytervezetről semmiféle szakmai egyeztetés nem történt, véleménye szerint ezt az adót nem lehet visszamenőleg kivetni. Ez nem más, mint egy politikai ámokfutás.

Iparági szakértők szerint az adó kivetésének lehetősége az első bizonytalan lépés az építőipar államosítása felé. Bármilyen hihetetlen, estek az árak az ágazatban a kereslethiány miatt az elmúlt években.

A kormány nem tervezi különadó kivetését 
A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. Az előírások be nem tartása bírságot is eredményezhet. Az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára - írja a Kormányzati Információs Központ.

Szerző
Frissítve: 2014.07.09. 19:41