Felújított temetőkert a Dohány utcában

Publikálás dátuma
2014.07.10. 07:10
2200-2500 ember nyugszik a Dohány utcai zsinagóga kertjében. Fotó: Bielik István/Népszava
A zsidó gyászhetek kezdete előtt egy nappal, július 14-én, szombat délután 17 órakor avatják a Dohány utcai zsinagóga udvarán lévő felújított sírkertet. A temetőt, amelyben 2200-2500 ember nyugszik, a vészkorszak idején kényszerűségből alakították ki a kertben, a sírok azonban az évtizedek során tönkrementek. 

A magyarországi holokauszt 70. évfordulójára az Alapítvány a budapesti Dohány utcai Zsinagógáért magánadományokból felújította és a mártírok emlékéhez méltóvá tette a temetőkertet.

Frölich Róbert főrabbi lapunknak elmondta, hogy a tavasszal kezdődött felújítás során a sírokat szegélyező köveket helyreállították, a táblákat kicserélték és a régiekből a templom hátsó udvarán kötárat alakítanak majd ki.

A temetőavatáson, amelyen a magyarországi holokauszt áldozataira emlékeznek, felszólal Zoltai Gusztáv, a Dohány utcai templomkörzet elnöke, az emlékbeszédet pedig Frölich Róbert mondja.

A megemlékezésre meghívták Ilan Mort, Izrael budapesti nagykövetét, Vattamány Zsoltot, Erzsébetváros polgármesterét, Oláh Lajost, a kerület DK-s parlamenti képviselőjét, továbbá a Mazsihisz és a BZSH vezetőit. Az ünnepség közreműködője Fekete László főkántor és Székhelyi József színművész lesz.

Szerző

Óvatos vállalkozói várakozások

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben.

Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

A KKV Körkép Konjunktúraindexének értéke csekély mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest. A növekedés kizárólag az optimista várakozásoknak tulajdonítható, mivel a mutató aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebb helyzetet jeleznek: a rendelésállomány és a jövedelmezőség szintje csökkent, az üzleti helyzet és a termelési szint pedig stagnált.

A cégek létszámát tekintve a konjunktúraindex a legkisebb (20-49 fős) cégek körében kis mértékben csökkent, a közepes (55-99 fős) cégek esetében stagnált, míg a legnagyobb (100-249 fős) cégek esetében csekély mértékben nőtt. A belföldi piacra termelő vállalkozások esetében az index értékének enyhe csökkenése, a külpiacokra is termelők esetében kismértékű növekedése figyelhető meg. A cégek tulajdonszerkezete alapján elmondható, hogy az index értéke a tisztán és részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében magasabb, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében csekély mértékben alacsonyabb lett, mint az előző felvételnél.

A Bizonytalansági Index értéke szintén emelkedett 2014 januárjához képest, vagyis a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően, azonban ez az adat az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest még mindig viszonylag alacsony szinten van.

A jelenlegi üzleti helyzet mutatója egyes gazdasági ágakban, mint a feldolgozóipar és az építőipar területén tevékenykedő vállalkozásoknál jelentősen visszaesett, míg a kereskedelmi cégeknél enyhe, a gazdasági szolgáltató cégeknél pedig jelentős javulás tapasztaltható. A mutató legmagasabb értékeit a tisztán külföldi tulajdonban lévő, a közepes létszámú, a feldolgozóipari és a döntően exportáló cégek között figyelhetjük meg.

A várható üzleti helyzet mutatója az előző negyedéves tendenciának megfelelően nőtt: a cégek 32%-a számít jó üzleti helyzetre, és csupán 6%-uk vár rosszra. Az index értéke a legnagyobb, illetve a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek esetében a legmagasabb. Ágazatok szerint pedig elmondható, hogy a kereskedelmi, a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltató cégek mutatója növekedett, míg az építőiparban az indikátor értéke csökkent.

A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben pozitív tendencia tapasztalható: a következő fél év során a cégek 13%-a tervez munkaerő-felvételt. Gazdasági ágak szerint minden kategóriában növekedés figyelhető meg, de a mutató értéke a feldolgozóiparban a legmagasabb. A várható létszámváltozást és a felvétel során kapott eredményeket figyelembe véve, ha a kis- és közepes vállalkozások vezetői a terveiknek megfelelően cselekszenek, akkor az összlétszám körülbelül 17000 fővel fog nőni a következő félévben, amely jelentős emelkedést jelent, hiszen ők januárban még mintegy 7100 fős csökkenésre számítottak.

A várható beruházások mutatója azonban igen jelentősen csökkent: a megkérdezett cégek 48%-a nem tervez beruházni, míg januárban ez az arány 30% volt. A beruházási aktivitás visszafogása a cégek exporttevékenységét, létszámát, tulajdonosi szerkezetét és működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában megfigyelhető. Ez alól csak a döntően exportáló, illetve a tisztán külföldi cégek jelentenek kivételt: körükben enyhe növekedés következett be.

Szerző

Óvatos vállalkozói várakozások

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben.

Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

A KKV Körkép Konjunktúraindexének értéke csekély mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest. A növekedés kizárólag az optimista várakozásoknak tulajdonítható, mivel a mutató aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebb helyzetet jeleznek: a rendelésállomány és a jövedelmezőség szintje csökkent, az üzleti helyzet és a termelési szint pedig stagnált.

A cégek létszámát tekintve a konjunktúraindex a legkisebb (20-49 fős) cégek körében kis mértékben csökkent, a közepes (55-99 fős) cégek esetében stagnált, míg a legnagyobb (100-249 fős) cégek esetében csekély mértékben nőtt. A belföldi piacra termelő vállalkozások esetében az index értékének enyhe csökkenése, a külpiacokra is termelők esetében kismértékű növekedése figyelhető meg. A cégek tulajdonszerkezete alapján elmondható, hogy az index értéke a tisztán és részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében magasabb, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében csekély mértékben alacsonyabb lett, mint az előző felvételnél.

A Bizonytalansági Index értéke szintén emelkedett 2014 januárjához képest, vagyis a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően, azonban ez az adat az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest még mindig viszonylag alacsony szinten van.

A jelenlegi üzleti helyzet mutatója egyes gazdasági ágakban, mint a feldolgozóipar és az építőipar területén tevékenykedő vállalkozásoknál jelentősen visszaesett, míg a kereskedelmi cégeknél enyhe, a gazdasági szolgáltató cégeknél pedig jelentős javulás tapasztaltható. A mutató legmagasabb értékeit a tisztán külföldi tulajdonban lévő, a közepes létszámú, a feldolgozóipari és a döntően exportáló cégek között figyelhetjük meg.

A várható üzleti helyzet mutatója az előző negyedéves tendenciának megfelelően nőtt: a cégek 32%-a számít jó üzleti helyzetre, és csupán 6%-uk vár rosszra. Az index értéke a legnagyobb, illetve a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek esetében a legmagasabb. Ágazatok szerint pedig elmondható, hogy a kereskedelmi, a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltató cégek mutatója növekedett, míg az építőiparban az indikátor értéke csökkent.

A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben pozitív tendencia tapasztalható: a következő fél év során a cégek 13%-a tervez munkaerő-felvételt. Gazdasági ágak szerint minden kategóriában növekedés figyelhető meg, de a mutató értéke a feldolgozóiparban a legmagasabb. A várható létszámváltozást és a felvétel során kapott eredményeket figyelembe véve, ha a kis- és közepes vállalkozások vezetői a terveiknek megfelelően cselekszenek, akkor az összlétszám körülbelül 17000 fővel fog nőni a következő félévben, amely jelentős emelkedést jelent, hiszen ők januárban még mintegy 7100 fős csökkenésre számítottak.

A várható beruházások mutatója azonban igen jelentősen csökkent: a megkérdezett cégek 48%-a nem tervez beruházni, míg januárban ez az arány 30% volt. A beruházási aktivitás visszafogása a cégek exporttevékenységét, létszámát, tulajdonosi szerkezetét és működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában megfigyelhető. Ez alól csak a döntően exportáló, illetve a tisztán külföldi cégek jelentenek kivételt: körükben enyhe növekedés következett be.

Szerző