Előfizetés

Lemondatnák a BZSH új ügyvezetőjét

Heisler András, a Mazsihisz elnöke levelet írt Tordai Péternek, a BZSH elnökének, amelyben azt sürgette, hogy azonnal hívja össze a BZSH elöljáróságát, és a testület függessze föl - a múlt csütörtökön megválasztott - Schwezoff Dávidot ügyvezető igazgatói tisztségéből.

Heisler szerint a tegnap nyilvánosságra került tények Schwezoff múltjáról oly mértékű biztonsági kockázatot jelentenek, amely a milliárdokkal gazdálkodó ügyvezető igazgató tisztségében tűrhetetlen - írta a Szombat.

A tudozsido.com számolt be arról, hogy Schwezoff korábban Carol Hore Mohn néven transzvesztita előadóként dolgozott, életének egy másik szakaszában pedig katolikus kántor volt az alsógödi Szent István-plébánián.

Megkövetett adatvédelem

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.07.10. 07:04
Jóri Andrást a kormánypártok mandátuma közben menesztették, emiatt utóbb bocsánatot kellett kérni tőle. Fotó: Szalmás Péter/Néps
Megállapodott a kormány képviselőivel, és elfogadja a bocsánatkérést Jóri András, de továbbra is úgy látja, hogy nem lehet reparálni a magyar adatvédelmet ellátó szerv függetlenségén esett csorbát. A volt adatvédelmi biztos idő előtt menesztette az Orbán-kormány, tegnap pedig, talán megkésve, de megkövette.

Értékeli a gesztust, ami egy jogi megállapodás része, a bocsánatkérés időzítését pedig a politikai kommunikációs technikának tudja be - mondta lapunknak Jóri András.

A volt adatvédelmi biztost azután értük el, hogy az Igazságügyi Minisztérium kedden késő este reagált az Európai Bíróság (EB) áprilisi ítéletére, mely szerint Magyarország az adatvédelmi biztosi megbízatás idő előtti megszüntetésével megsértette az uniós jogot, s bocsánatot kért Jóritól az őt ért jogsérelem miatt.

Azt írták, a megbízás megszüntetéséből eredő sérelemért az igazságügyi miniszter "Jóri András elnézését kéri és sajnálatát fejezi ki". Trócsányi László hozzátette: meggyőződése, hogy "a magyar adatvédelem magas színvonalának előmozdítása közös cél, amelynek eléréséhez hozzájáruló további szakmai munkásságához Jóri András részére sok sikert kíván".

A mandátuma közben menesztett adatvédelmi biztos elmondta, a bocsánatkérést elfogadta, ez ugyanis egy nem vagyoni jóvátétel. Kiemelte ugyanakkor: nemcsak az ő menesztéséről van szó, hanem arról, hogy a magyar adatvédelem szervének függetlensége csorbát szenvedett. "Ezt reparálni nem lehet" - fogalmazott Jóri, hozzátéve, hogy az EB döntése legalább a jövőre nézve védelmet nyújt az ilyen esetekkel szemben.

A konkrét jogsértést, s az ebből adódó személyes jogvitát a Jóri és a magyar kormány között létrejött megállapodás orvosolja. Kérdésünkre, hogy felmerült-e visszatérése korábbi hivatalába, Jóri azt mondta, nem, hiszen már évek óta külföldön dolgozik, ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korántsem az az intézmény, amelyet annak idején ő vezetett.

A konkrét megállapodásról, illetve annak vagyoni részéről jogi képviselője lapunknak elmondta, ügyfele hivatali ideje alatt is bizonyította, hogy a nyilvánosság pártján áll, most sem tesz másként, amikor nemcsak az erkölcsi elégtétel-adás nyilvánosságáról gondoskodnak a megállapodást követően. Az egyezségnek ugyanis feltétele volt, hogy Jóriék álljanak el a személyi jogvitában még 2011 novemberében benyújtott strasbourgi emberi jogi keresetüktől.

E perben ezen a héten lett volna az ítélet, s erősen valószínűsíthető, hogy Jóri javára döntöttek volna, csakúgy mint nemrég Baka András volt főbíró esetében.

Soós Andrea lapunknak azt is elmondta, ügyfele a mostani, peren kívüli megállapodás révén lényegében akkora vagyoni kártérítésben részesül, mint amennyit a strasbourgi bíróság megítélt volna neki. Így Jórinak 69 millió forintot fizet ki a magyar állam, ami részben a menesztéséből fakadó erkölcsi kárt jelenti.

A polgároktól kellene elnézést kérni
A TASZ, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie az igazságügyi miniszternek, a sajnálkozás nem orvosolja a jogsértést. A civilek nyílt levélben figyelmezették erre Trócsányi Lászlót. Mint írták, " független adatvédelmi biztosi intézményhez nem Jóri Andrásnak, hanem Magyarország polgárainak volt joga. Az adatvédelmi biztos függetlensége nem a tisztséget betöltő személy előjoga, így a függetlenség megsértése sem az ő személyes sérelme. Az adatvédelmi biztos függetlenségének megsértésével a magyar polgárok azt a jogát sértette meg a magyar állam, hogy információs jogaik védelme felett független védnök őrködjön". Emiatt elégtelen lépésnek nevezték Jóri nyilvános megkövetését, a jogsértés orvoslásához pedig szerintük a függetlenségében megsértett intézmény helyreállítása lenne szükséges. A bocsánatkérés gesztusát az MSZP is elégtelennek tartja.

Ungváry Krisztián szerint Szakály Sándor semmit nem tanult

"Ha én egy szakkifejezést pontosan használok, és nem úgy fogalmazok, ahogy a számba adják utólag, akkor miért fordulna meg a fejemben?" - reagált a lemondását firtató kérdésre Szakály Sándor a VS.hu-nak adott interjújában. 

Emlékezetes, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója sajátos történelemszemléletét megdöbbentő mondattal illusztrálta még januárban. Az MTI-nek azt mondta, a Magyarországra menekült mintegy 20 ezer zsidó 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálása "inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki".

A Mazsihisz e mondata miatt a menesztését követelte, vezető történészek pedig tiltakoztak.

Szakály, aki szerint a működő történelmi intézetekhez képest a Veritasnak "kicsit más szellemiséget kell képviselnie", a portálnak most azt mondta, "félreinterpretálták" mondatait. Szerinte "minden esetben" az idegenrendészet dolga volt olyan emberekkel foglalkozni, akik Magyarország területére "idegenként" érkeztek.

"Nem azt mondtam, amit a számba adtak, hogy a holokauszt egy idegenrendészeti eljárás volt, hanem hogy ezeknek az embereknek a kiutasítása az országból egy idegenrendészeti eljárás keretében folyt" - mondta, hozzátéve: deportálás szerinte azért nem lehetett, mert a magyar hatóságok nem tudták, mi történik velük.

Szakály itt is megkövette azokat, akiket megbántott a mondataival. Mint mondta, szerinte 1944 előtt Magyarország ellenállt minden olyan törekvésnek, amit a zsidósággal szemben a németek megfogalmaztak.

"Megütközéssel látom, hogy semmit nem tanult, jegyzett meg Szakály Sándor abból, ami ennek a vitának a tartalma" - reagált lapunknak Szakály újabb kijelentéseire Ungvári Krisztián történész, akit a Veritas vezetője név szerint is említett az interjúban, mondván: Ungváry minden alkalommal azt mondja, hogy feltételezhetőleg tudniuk kellett a deportálásokról a hatóságoknak, "de a történelemben különbséget kell tenni feltételezések és tények közt".

Ungváry erre úgy reagált: nem vélemény kérdése, hanem ténykérdés, hogy a magyar rezsim legalább 1941 augusztusa után tudott arról, mi történt a kitoloncolt zsidókkal. Kozma Miklós kárpátaljai kormánybiztos, aki főszervezője volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításának, a saját naplójában írta, hogy népírtás folyik Lengyelországban, és ezt Ungváry szerint a hatalom is tudta.

"Még ha formálisan idegenrendészeti eljárásnak is nevezi, tisztában kellene lenni azzal, hogy e mögött más kontextus van, és érdekes módon ezek az idegenek akkor csak zsidók voltak" - fejtette ki a történész lapunknak.

György Péter, esztéta, akinek e tárgyban a heti Élet és Irodalomban jelenik meg cikke, lapunknak azt mondta: a zsidó törvények korszakát normális állapotnak tekinteni a 20. századi magyar történelem legsúlyosabb meghamisítása, ami ez esetben kormányzat felelősségét is felveti.

Horthy már nem "bűnsegéd"?

Horthy és a magyar állam szerepével kapcsolatban a kilencvenes évek óta a szerző álláspontja valamelyest módosult: Horthyt és a magyar hatóságokat ma már nem naivan tudatlannak, hanem Bethlen Istvánhoz hasonlóan, "bűnsegédnek" minősíti - írta Schmidt Máriáról a tegnapi Népszabadságban Kovács M. Mária történész, aki a Terror Háza vezetőjének egy közelmúltbeli Heti Válasz-cikkére reagált.

Schmidt bírálta a megszállási emlékművet kritizálókat; "csordaszellemben edződött élcsapatnak", "meggyőződéses nemzetelleneseknek", vagy "mindenkori birodalmi érdekek kiszolgálóinak" nevezve őket, akik szerinte már ezzel a magatartásukkal kizárják magukat "a nemzeti közösségünkből". Ez azonban Kovács szerint a Horthy-kor nyelvezete.

A történész felelevenítette, míg a washingtoni holokausztmúzeum megnyitását tizenöt év munka, kutatás és szakmai vita előzte meg, a hamarosan megnyíló, Schmidt dirigálta Sorsok Háza tervei a mai napig titkosak, és akik Schmidt sajátos történelemszemléletével nem értenek egyet, azokat hazaárulónak bélyegzi.