koncepció;államosítás;Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság;Pető Intézet;

2014-07-11 07:10:00

Elkallódott koncepció

Hiába voltak meg a szükséges koncepciók, azokat évek óta nem valósította meg a Pető Intézet vezetése. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a méltán elismert Pető-módszert oktató intézet nemzetközi szakmai hitelét lerontó hiányosságokra lett volna egy lehetséges megoldás, ám az intézmény államosításával, ahogy a problémákat, úgy ezt a tervet is szőnyeg alá söpörhetik.

Noha két éve van egy elfogadott, a rektori tanács által támogatott kutatásfejlesztési terve a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének (MPANNI), annak megvalósításába máig sem kezdett bele az intézményvezetés, s az államosítás miatt előfordulhat, hogy el is marad a kutatási tevékenység megújítása - értesült a Népszava.

A lapunk birtokába került, az intézményen belül készült koncepció (idekattintva elolvashatja a dokumentumot) nem csupán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által kifogásolt hiányosságok egy részét orvosolná, de a világhírű Pető-módszer tudományos fejlesztését is célul tűzte ki. Egy ilyen terv elfogadása és elindítása tehát hozzájárulhatna a több mint két éve húzódó MAB-vizsgálat lezárásához, s a megfelelő szakmai, oktatói csapattal jelentősen javíthatna az intézmény nemzetközi megítélésén.

Megírtuk ugyanis: legalább őszig tovább csúszik az MPANNI intézményakkreditációs ügye, ami már csak azért is érdekes, mert az eljárás 2012 óta húzódik. Ám miután múlt pénteken az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, mire szeptemberben ismét napirendre vehetné a témát a MAB, az intézet már nem is létezik majd jelenlegi formájában.

Az intézmény konduktor alapképzési szakjára ugyanis 2017. december 31-ig hatályos akkreditációt adott ki a MAB, miközben az intézményakkreditáció, azaz a minőséghitelesítés 2016 végéig szól úgy, hogy a MAB maga is megállapította: az MPANNI számos követelménynek nem felel meg. Éppen ezért indították el annak idején a monitorvizsgálatot, melyre a rendszeres ellenőrzések ellenére nem kerülhetett pont, hiszen - mint azt korábban a MAB elnöke, Balázs Ervin lapunknak elmondta - elsősorban személyi jellegű, a képzés minőségét érintő fenntartásai vannak az akkreditációs bizottságnak. A most lapunk birtokába került anyag olyan kutatási stratégiát vázol, amely a konduktív pedagógiai kutatás-fejlesztéssel szemben megfogalmazott hiányosságokat - természetesen a megfelelő gazdasági lépésekkel karöltve - jelentősen orvosolhatná.

Ám a koncepció megvalósításába mégsem fogott bele a jelenlegi intézményvezetés, annak ellenére sem, hogy úgy tudjuk, a rektori tanács még 2012-ben támogatta ezt a tervet. Egyes forrásaink ugyanakkor azt állítják, mindegy is, milyen fejlesztési ötletekkel állt vagy állna most elő a szakmai gárda, a Pető Intézetben őszig már nem változik semmi; ráadásul állítólag a kormány is kifejezetten arra utasította az intézményvezetést, hogy ne csináljanak semmit a közvetlen állami fenntartásba vonásig.

Múlt pénteken ugyanis a Fidesz-KDNP elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, mellyel tisztán állami fenntartású főiskolává válik az MPANNI, a hozzátartozó köznevelési intézmény pedig gyakorlóiskolává alakul. A fenntartó kft. megszűnésével új intézményként jön létre a Pető András Főiskola, ami a kormány indoklása szerint azért lesz előnyös, mert közvetlenül juthat állami forrásokhoz. Mindez persze érthetetlen, hiszen az intézetet 90 százalékban eddig is az állam finanszírozta, 2012 óta - épp az Orbán-kabinet döntése nyomán - egy száz százalékban állami tulajdonú, nonprofit kft.-n keresztül, amely nyilván eddig sem nyelte le a Petőnek járó állami forrásokat. Ennek ellenére az intézmény az utóbbi években súlyos financiális gondokkal küzdött, többször is a csőd szélére került, ráadásul a szakmai képzés hírnevét erősen megtépázta a jelenlegi helyzet és vezetői gyakorlat.

Ám a kormány láthatóan semmit sem kezd az intézmény szakmaiságát és gazdasági működését érintő kritikákkal és aggályokkal - így például a korábban lapunk birtokába került, törvénytelenségeket is említő belső jelentésekkel -, ahogy továbbra is hallgatnak a Pető jelenlegi vezetőségével szemben többször is felmerült, súlyos gazdasági visszásságok gyanújáról is. Sőt, miközben sorozatosan érkeznek a hírek arról, hogy a Pető épületeinek állapota egyre rosszabb, a konduktorok fizetése finoman szólva sem kielégítő, és a kutatás-fejlesztésre is ráférne az anyagi támogatás, az államosítás mögött egyre erőteljesebben rajzolódik ki a kormányzati szándék, hogy a mesterségesen zsugorított intézmény két nagy értékű ingatlanának legalább egyikét elvonja a Petőtől.

                                           Gondban a gyógypedagógia is
Nemcsak a Pető Intézet küszködik továbbra is kihívásokkal, országszerte komoly anyagi problémák sújtják a sérült vagy speciális nevelési igényű (sni) gyerekek oktatási- nevelési intézményeit. Az érintett gyermekekkel hazánkban kétféle intézményben foglalkozhatnak. A vegyes intézményekben egészséges társaikkal együtt tanulhatnak az sni gyerekek, ám ehhez arra van szükség, hogy az intézményhez kijárjon a megfelelő szakembergárda. Miután az Orbán-kormány központosította a közoktatást, az addig önkormányzati fennhatóság alá tartozó iskolák az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - a Klik - irányítása alá kerültek, a sérült gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal, logopédusokkal együtt, ami gyakorlatilag válsághelyzetet idézett elő, a korábban helyi szinten menedzselt ellátásban. A 444.hu például arról számolt be, hogy nemcsak jelentősen csökkent az utóbbi két évben a foglalkoztatott speciális szakemberek száma, de az intézmények némelyikében borzalmas állapotok uralkodnak. A mozgáskorlátozottak bejutása sok helyen nem megoldott, fűtés és melegvíz nincs, a telefont pedig kikapcsolták. Olyan intézeti épület is akad, ahová a gyerekek vizsgálatához szükséges eszközöket is a dolgozók kénytelenek megvásárolni saját pénzből, sőt, van, ahova még a játékokat is otthonról viszik be. Az integrált intézmények tehát lassanként elsorvadnak, így azonban az sni gyerekek kikerülnek a közösségekből, s csak a speciális intézményekben kapnak megfelelő ellátást, azok közül is elsősorban valamilyen magánintézményben, hatalmas összegért cserébe.