Dada és szürrealizmus

Publikálás dátuma
2014.07.11. 07:45
James S. Snyder, az Izrael Múzeum igazgatója René Magritte Kastély a Pireneusokban című képe előtt
Magyarországon soha nem látott teljességű anyaggal nyújt átfogó képet a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatáról a Magyar Nemzeti Galéria   Dada és szürrealizmus - Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című október 5-ig látogatható kiállítása.

Három tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, melyek mind ugyan azt a kérdéskört járják körül, eddig nem tapasztalt részletességgel. A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából rendezett Dada és szürrealizmus - Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című tárlat mellett a két irányzat magyar vonatkozásait az Átrendezett valóság című kiállítás, a szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásait pedig az Életre kelt (film)kísérletek című tárlat mutatja be.

James S. Snyder, az Izrael Múzeum igazgatója René Magritte Kastélya Pireneusokban című képe előtt

James S. Snyder, az Izrael Múzeum igazgatója René Magritte Kastélya Pireneusokban című képe előtt

Izrael Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködése nem újkeletű. Öt évvelé ezelőtt A Szentföld öröksége címmel mutattak be válogatást Budapesten az Izraeli Múzeum kincseiből, 2011-ben Jeruzsálemben állították ki az Esterházy-gyűjtemény kincseit, tavaly pedig francia impresszionista mesterek remekei érkeztek Jeruzsálemből a Magyar Nemzeti Galéria kiállítására.

Az Izrael Múzeumban kiállított dadaista és szürrealista művek elsősorban adományok útján kerültek be az intézmény egyik legnagyszerűbb gyűjteményébe - árulta el James S. Snyder a múzeum igazgatója, hozzátéve: mintegy 1200 darabos dadaista és szürrealista kollekciójukból a 120 legkiemelkedőbb munkát hozták el Budapestre.

A 20. század első évtizedeinek két nagy művészi irányzata, a dada és a szürrealizmus, radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományos esztétikai értékek megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóság újraértelmezése és a valóságfogalom kitágítása révén hozott létre új lehetőségeket az alkotásban.

Az irányzatok olyan új műfajokat teremtettek, mint az objekt (vagyis a művész által átértelmezett használati tárgy), a fotómontázs, a kollázs, vagy az asszamblázs (fotók, képek, egyéb tárgyak sajátosan új rend szerinti összeállítása), vagy a ready-made, amely nem több, mint a készen talált használati tárgy művészi felhasználása.

A kiállítás nem kronológiában, hanem inkább tematikus egységeken keresztül ad betekintést a két irányzat eredményeibe. A Meglepő társítások: kollázs, asszamblázs, objekt című szekcióban láthatók Duchamp híressé vált művei, mint a Palackszárító, vagy a Szökökút nevű objekt, ami valójában egy piszoár.

1917-ben Duchamp-t egy nagyszabású kiállítás megszervezésével bízzák meg. A kiállításon 1200 művész állíthatott ki, melynek legtöbbje amerikai avantgárd művészekből állt. A lényege az volt a csoportnak, hogy ne legyen zsűri, bárki tagja lehet a független művészeknek és bármit be lehet küldeni a kiállításra. Duchamp tesztelni akarta barátait: kiválasztott egy wc csészét, Robert Mutt (a porcelángyártó cég főnökének a neve) néven szignálta és elküldte nekik.

A művet kitiltották a kiállításról. Amikor visszautasították a darabot Duchamp lemondott a kiállítás szervezéséről.A tárgyat Duchamp 90°-kal elfordította, így megváltoztatta a folyás irányát. Az így kialakult csésze megidézi az anyaméhet és - mint többi tárgyához hasonlóan - kettős lénnyé alakul át. A körvonala egy Buddha körvonalát sejteti a "Fürdőszobák Buddhája" - mondják róla.

A tárlatból kiderül, hogy az eredeti darabok eltűntek, s Duchamp barátai kérésére később "ujralkotta" azokat.  Az Illúzió és álomtáj című kiállítási egységben látható álomszerű szürrealista tájak misztikus világokat idézve kérdőjelezik meg realitásérzékelésünket. Ebben az egységben foglal el fő helyet René Magritte egyik legismertebb remekműve, a Kastély a Pireneusokban.

A vendéganyaghoz kapcsolódó kiállítás a belső összefüggések, áthallások, hasonlóságok és különbségek erőterében kísérli meg felmutatni a dada és a szürrealizmus magyar művészetre gyakorolt hatását. A kronologikusan, illetve hívószavak mentén szerveződő válogatás olyan sajátos alkotói stratégiákat, "kreatív olvasatokat" mutat be, amelyek a változó közép-európai, illetve magyar társadalmi és politikai valóság közepette felhasználták, és (újra)értelmezték a dadaizmus és a szürrealizmus tanulságait.

Bár az 1910-es években nem beszélhetünk magyar dadáról, és a hazai szürrealizmus nagy korszaka is csak az 1940-ben vette kezdetét, Kassáknál és magyar avantgárd alkotóinál már az 1920-as években megfigyelhető a dadaistákra is jellemző új alkotói módszerek, műfajok jelenléte.

A fotómontázs, a kollázs megjelenése, a nyomtatott feliratok absztrakt képi jelként való felhasználása leginkább a bécsi MA folyóirat körében alkotó művészekre volt jellemző. Kiállításunk első szekciója ennek a körnek a munkásságára fókuszál.  A Mélyvilágok című egység a második világháború után, az Európai Iskola művészeinél megjelenő szürrealista tendenciákat állítja a középpontba.

Ehhez szorosan kapcsolódik A fal előtt? A fal után? című kiállítási blokk, amelyben az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején, sokszor a tiltás és a tűrés mezsgyéjén alkotó művészek alkotásaival találkozunk. A szürrealizmus stílusa, illetve témái és módszerei abban a korban és abban a politikai környezetben egyszerre voltak képesek a vágyott szabadság, az eltitkolt fájdalmak, a ki nem mondott félelmek és a remény hangjainak megszólaltatására.

Több nemzedék alkotói bizonyítják, hogy a későbbi évtizedek hivatkozási pontjai között továbbra is folyamatosan jelen van a szürrealizmus, illetve a (neo)dada. Hatásuk éppúgy megjelenik a montázs valóságot átrendező technikájában, a mindennapi dolgokat asszociációs és költői energiával feltöltő tárgyértelmezésekben, mint a regionális abszurd látásmódjában.

Szerző

Kevesebb vendég, több bevétel

Májusban is növekedett a vendégéjszakák száma és a szállásdíj-bevétel a kereskedelmi szálláshelyeken. A bővülés zászlóshajója ezúttal is a belföldi forgalom volt, amely az utóbbi időszakban tapasztalt 10-20 százalékos markáns növekedési tendenciát tartotta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból.

A KSH gyorstájékoztatója szerint májusban 884 ezer vendég 2,1 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeinken. Előbbi 4,4 százalékos, utóbbi 2,9 százalékos növekedést jelent 2013 májusához képest. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 10,6 százalékkal pontosan 18,1 milliárd forintra nőtt.

Májusban 438 ezer belföldi vendég 1,57 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ezért összesen 5,4 milliárd forint szállásdíjat fizettek. A magyarok körében májusban a Balaton volt a legnépszerűbb utazási célpont, a 189 ezer ott töltött vendégéjszaka 13 százalékos növekedést mutat tavalyhoz képest.

A belföldi turizmus növekedése mögött továbbra is felfedezhető, hogy egyre többen használják a SZÉP Kártyát: idén január és május között a kereskedelmi szálláshelyek 5,24 milliárd forint értékben fogadtak el pihenőkártyát, ami 35 százalékos növekedés az előző évhez képest, ezen belül májusban a felhasználás növekedése közel 60 százalékos volt. Ezzel együtt továbbra is igaz, hogy idén a belföldi turizmusból származó bevételek növekedését nem pusztán a SZÉP Kártya költés emelkedése adja, a magyar vendégek a fizetésükből is többet költenek hazai utazásra, mint tavaly.

A külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ugyan néhány százalékkal csökkent tavalyhoz képest, de a tőlük származó bevétel 6,9 százalékkal nőtt. A beutazás enyhe csökkenése mögött két tényező állhat: egyrészt a pünkösdi hosszú hétvége tavaly májusra esett, míg idén június elején volt, másrészt a tavalyi bázis nagyon magas, 2013 májusában a külföldi vendégéjszakák száma 16,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A beutazó forgalom szerkezete nem változott, az első három helyen Németország, Oroszország és Ausztria áll. Májusban mindhárom vezető piac esetében csökkent a vendégéjszaka-szám, Németországból 10,3 százalékkal, Oroszországból 13,2 százalékkal, Ausztriából pedig 5,8 százalékkal. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy tavaly ilyenkor mindegyik országból növekedett a beutazás, Oroszországból például 61,3 százalékkal.

Szerző

Kevesebb vendég, több bevétel

Májusban is növekedett a vendégéjszakák száma és a szállásdíj-bevétel a kereskedelmi szálláshelyeken. A bővülés zászlóshajója ezúttal is a belföldi forgalom volt, amely az utóbbi időszakban tapasztalt 10-20 százalékos markáns növekedési tendenciát tartotta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból.

A KSH gyorstájékoztatója szerint májusban 884 ezer vendég 2,1 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeinken. Előbbi 4,4 százalékos, utóbbi 2,9 százalékos növekedést jelent 2013 májusához képest. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 10,6 százalékkal pontosan 18,1 milliárd forintra nőtt.

Májusban 438 ezer belföldi vendég 1,57 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ezért összesen 5,4 milliárd forint szállásdíjat fizettek. A magyarok körében májusban a Balaton volt a legnépszerűbb utazási célpont, a 189 ezer ott töltött vendégéjszaka 13 százalékos növekedést mutat tavalyhoz képest.

A belföldi turizmus növekedése mögött továbbra is felfedezhető, hogy egyre többen használják a SZÉP Kártyát: idén január és május között a kereskedelmi szálláshelyek 5,24 milliárd forint értékben fogadtak el pihenőkártyát, ami 35 százalékos növekedés az előző évhez képest, ezen belül májusban a felhasználás növekedése közel 60 százalékos volt. Ezzel együtt továbbra is igaz, hogy idén a belföldi turizmusból származó bevételek növekedését nem pusztán a SZÉP Kártya költés emelkedése adja, a magyar vendégek a fizetésükből is többet költenek hazai utazásra, mint tavaly.

A külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ugyan néhány százalékkal csökkent tavalyhoz képest, de a tőlük származó bevétel 6,9 százalékkal nőtt. A beutazás enyhe csökkenése mögött két tényező állhat: egyrészt a pünkösdi hosszú hétvége tavaly májusra esett, míg idén június elején volt, másrészt a tavalyi bázis nagyon magas, 2013 májusában a külföldi vendégéjszakák száma 16,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A beutazó forgalom szerkezete nem változott, az első három helyen Németország, Oroszország és Ausztria áll. Májusban mindhárom vezető piac esetében csökkent a vendégéjszaka-szám, Németországból 10,3 százalékkal, Oroszországból 13,2 százalékkal, Ausztriából pedig 5,8 százalékkal. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy tavaly ilyenkor mindegyik országból növekedett a beutazás, Oroszországból például 61,3 százalékkal.

Szerző