Levelezés;Szlovénia;kormányfő;Alenka Bratusek;belviszály;

2014-07-12 07:31:00

A raboskodó kormányfő új esélye

Vasárnap szinte az egész világ a labdarúgó világbajnokság döntőjére figyel. Szlovéniában épp e napon rendezik meg az előrehozott parlamenti választást, amely szinte teljesen átrajzolhatja az ország belpolitikai térképét. Annyi bizonyos, hogy az eddig hivatalban lévő kormánykoalíció nem folytathatja a munkát, s egy olyan párt végezhet az élen, amely mindössze másfél hónappal ezelőtt alakult meg. 

Szlovéniában a választók már hozzászokhattak az idő előtti voksolásokhoz, hiszen az utolsó, 2011. december 4-én megrendezett választás során szintén idő előtt járultak az urnákhoz. Az akkori két főszereplő egyikének, a Pozitív Szlovéniával (PS) a legtöbb mandátumot szerzett Zoran Jankovicnak nagy szerepe volt abban, hogy ezúttal is a tervezettnél korábban voksolnak Szlovéniában. Április végén ugyanis pártelnökválasztást tartottak a PS-nél, s a főváros, Ljubljana polgármestereként ténykedő, szerb gyökerekkel rendelkező vállalkozót, Jankovicot választották meg a tömörülés vezetőjének. Az addigi ideiglenes pártelnök, Alenka Bratusek a voksolást követően bejelentette: lemond a miniszterelnöki tisztségről. Ha nem távozott volna, a PS kormánybeli partnerei, a szociáldemokraták, a liberálisok, valamint a nyugdíjasok pártja akkor is felmondta volna a koalíciós együttműködést, mivel elfogadhatatlan számukra Jankovic személye. A legfőbb kifogás az vele szemben, hogy megmagyarázhatatlan módon kétmillió euró került a bankszámlájára.

A Pozitív Szlovénia gyorsan vált népszerűvé Szlovéniában, de hírneve hasonló sebességgel kopott meg. Olyannyira, nem is biztos, hogy át tudja lépni a parlamenti küszöböt. Sokkal jobban szerepelhet az előző voksolás másik meghatározó tömörülése, a jobboldali konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS), amely a voksok körülbelül 20-25 százalékára számíthat, így akár meg is nyerheti a voksolást. Az SDS végzett az élen a május végén megrendezett európai parlamenti választáson Szlovéniában, miután a lehetséges nyolcból három mandátumot sikerült megszereznie. Bár 2011-ben az SDS csak a második legtöbb képviselői helyhez jutott a ljubljanai törvényhozásban, mégis kormányt alakíthatott vezetője, Janez Jansa. A koalíció azonban 2013 tavaszán megbukott, miután a miniszterelnök súlyos korrupciós botrányba keveredett. Ezután választották meg kormányfőnek Alenka Bratuseket.

           Ljubljana a V4-ben?
Milos Zeman cseh államfő - az MTI jelentése szerint - múlt héten ismételten azt szorgalmazta, hogy a visegrádi négyek csoportját bővítsék ki Szlovéniával. Andrej Kiska új szlovák elnök viszont óvatosabban fogalmazott. Kifejtette, "nagyon óvatosan fogunk bánni azzal a kérdéssel, hogy milyen új országot hívjunk meg a csoportba". Borut Pahor szlovén elnök április elején Ljubljanában, miután megbeszéléseket folytatott Zemannal, bejelentette, hogy Ausztria és Szlovénia a jövőben részt vesznek a V4-ek találkozóin.

Idén áprilisban Jansát bűnösnek találta a bíróság abban a vádpontban, mely szerint 2006-ban kenőpénzt fogadott el a Patria finn fegyvergyártó cégtől. Első fokon 2013 júniusában ítélték el, de a politikus fellebbezett. A két év letöltendő börtönbüntetésre és 37 ezer euró visszafizetésére ítélt politikus június 20-án kezdte meg börtönbüntetésének letöltését.

Sajátos módon az öntörvényű és a radikális kijelentésektől sem visszariadó Jansa nem lépett vissza az SDS listavezetésétől a mostani voksolást megelőzően, ami komoly megütközést váltott ki politikai ellenfelei körében. Szlovén jogászok szerint azonban minden további nélkül indulhat a választáson, a hatályos törvények ugyanis ezt nem tiltják. Mindenesetre érdekes helyzet áll elő, ha az SDS nyerne, Jansa ugyanis a rács mögül nem lehetne újra miniszterelnök. Letartóztatása nyomán mindenesetre mártírnak állította be magát, aki úgymond koncepciós per áldozata lett.

A voksolás legnagyobb esélyese azonban nem az SDS, hanem a Miro Cerar Pártja (SMC). A tömörülés egészen június végéig magabiztosan vezette a közvélemény-kutatásokat, ám a finisben jött fel rá az SDS. A névadó pártelnök 1963-ban született, apja a tornában olimpiai aranyérmet szerzett Miroslav Cerar, anyja pedig Zdenka Cerar volt ügyész. Miro Cerar szintén jogász végzettségű. Cerar Alenka Bratusek májusi lemondását követően jelentette be, hogy politikai pártot alapít. Az új tömörülés június 2-án jött létre, tehát még nem vehetett részt az EP-választáson. A párt nem tekinti magát sem kifejezetten jobb-, sem baloldalinak. Gyors népszerűségét egyértelműen alapítójának köszönheti, akiről azt tartják, hogy távol áll tőle mindenfajta korrupció, a szlovén politika "tiszta embere". Persze még nem is volt olyan pozícióban, ami alapján kiderülhetett volna, hogy valóban annyira erkölcsös, amint azt állítja magáról. Kormányon és a parlamenten kívül mindig könnyebb bírálatokat megfogalmazni a politikai elitről. Cerar pártjának kiforrott programja sem volt, az SMC legfőbb célkitűzése a szociális állam megőrzése. A pártalapító különféle interjúiban a jogállam erősítését, a korrupció visszaszorítását követelte, valamint azt is elmondta új személyeket akar látni az államigazgatásban, s az egyik legfontosabb feladatnak a munkahelyteremtést tartja.
Cerar pártjának győzelme esetén felmerül a kérdés, kivel lépne koalícióra. A harmadik helyre esélyes szociáldemokrata-nyugdíjasok pártja szövetségének vezetője, Dejan Zidan például többször élesen bírálta az általa populistának nevezett Cerart.

Ugyanakkor az SMC és az SDS koalícióját is nehéz elképzelni. Sok függ attól is, hány kisebb tömörülés kerül be a parlamentbe. Felettébb valószínű mindenesetre, hogy hosszú hetekbe telik, amíg sikerül új kormányt alakítani. Ha ezután sem tudnak közös nevezőre jutni a pártok, újabb előre hozott választást kell kiírni.

Közvélemény-kutatók alacsonyabb részvétellel számolnak, mint 2011-ben, a választási hajlandóság várhatóan az ötven százalékot sem éri majd el. Július közepén ráadásul a szlovének tizede szabadságát tölti, csak a választás miatt aligha szakítják meg pihenésüket. Nikola Damjanic közvélemény-kutató az osztrák APA hírügynökségnek elmondta, az alacsony részvétel inkább a jobboldali pártoknak kedvez.

                                      Kemény árat fizettek a felzárkózásért

Ljubljana rendkívüli módon megsínylette a válságot, különösen a bankrendszere került kritikus helyzetbe, amelynek most is majdnem több milliárd eurós tőkebevonásra lenne szüksége. Tavaly a bankmentés a GDP 14,7 százalékát emésztette fel. Decemberben 3 milliárd eurós tőkeinjekciót kaptak a pénzintézetek. Ljubljana számára azonban komoly fegyvertény, hogy nem szorult nemzetközi hitelcsomagra.
Tagadhatatlan viszont, hogy Alenka Bratusek kormánya több sikert ért el a gazdaság rendbetétele terén. A gazdasági várakozások indexe a válság 2008-as kitörése óta első fordult át pozitívba, a munkanélküliek száma pedig tízezerrel, 117 ezerre csökkent. A GDP-növekedés idén 0,8, jövőre másfél százalékos lehet, miközben 2012-ben és 2013-ban még csökkent a bruttó nemzeti termék. A makrogazdasági sikereket azonban megszorításokkal, a közalkalmazottak fizetésének csökkentésével, adóemelésekkel érték el, így a különféle közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi parlament nyolc pártjából öt esik majd ki. Alenka Bratusek például új tömörüléssel (Alenka Bratusek Szövetsége - ZAB) vágott neki a voksolásnak, de valószínűleg nem lépi át a négy százalékos küszöböt. Tömörülésének 3,6 százalékot jósolnak.