Lassan halad a lakásfelújítás

Az adófizetők zsebét utólagosan alaposan megterhelő rezsicsökkentések helyett az épületek energetikai felújításának a segítésére kellene összpontosítania kormányzatnak. A lakáskorszerűsítések ugyanis családi és nemzetgazdasági szinten is mérhető hasznot hoznának, emellett új munkahelyeket teremtenének - állítják szakértők. Akik szerint, ha a kormány továbbra is annyit költ a lakásrekonstrukciós támogatásokra mint tavaly, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakás sorra kerülne.

Az előző Orbán-kormány is folyamatosan azt ígérgette, hogy jelentős összegekkel támogatja a lakások energetikai célú felújítását. Ám az elmúlt kormányzati ciklus alatt a Fidesz-kabinet elenyésző összeget, csupán néhány milliárd forintot költött erre a célra. A jelenlegi Fidesz-kormányzat is arról beszél, hogy fontosnak tarja az épület korszerűsítések ügyét, mégsem látszanak annak a jelei, hogy valóban komolyan venné az energia felhasználás hatékonyságának a növelését. Ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy minden más fontosabb az új Orbán-kabinet számára is, mint a hatékonyság javító beruházások ösztönzése - nyilatkozta lapunknak Ámon Ada. Az Energiaklub igazgatója elmondta: a lakások átalakítása megtérülne mind a háztartások, mind a társadalom számára. A családok ugyanis jól járnának az energiaköltségeik csökkenése miatt, míg a nemzetgazdaság az új munkahelyek és a növekvő adóbevételek révén tenne szert haszonra.

Az Energiaklub számítása szerint, egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos kerettel már a második év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak. Ugyancsak a második évtől kezdve - az energia felhasználás mérséklése révén - javítanák a lakás felújítások a külkereskedelmi mérleget, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, összesen 747 ezer ember számára teremtene egy évig munkát.

A Fidesz-kormány támogatáspolitikáját azonban jól illusztrálja a tavalyi év. Akkor a fejlesztési tárca kiírt ugyan a társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrás-felhasználásuk növelésére szolgáló pályázatot, ám a rendelkezésre álló támogatás mindössze 830 millió forint volt. Ebből félmillió forint lakásonkénti támogatási értékkel számolva megközelítőleg 1500 lakás felújítása volt finanszírozható, 50-60 százalékos utófinanszírozásos állami támogatással. Szakmai számítások szerint abban az esetben, ha minden évben csak ennyi forrás jutna a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakásra sor kerülne. A mintegy 4,2 milliós hazai ingatlanállomány hozzávetőleg 80 százaléka szorulna modernizációra. Egy-egy lakást akár már 4-4,5 millió forintból lehet korszerűsíteni. Az átépítések során akár 80 százalékos energia megtakarítás is elérhető.

Ámon Ada úgy véli: a családok szívesen belevágnának a fűtéskorszerűsítésekbe, a nyílászáró cserékbe, vagy az otthonuk hőszigetelésbe, de a többségnek nincs erre pénze. A forráshiánnyal küzdő tulajdonosoknak pedig hiába is kínálna utófinanszírozásos támogatást a kormányt, nincs elegendő pénzük arra, hogy elvégeztessék a korszerűsítési munkálatokat. Így a legtöbb háztartáson az segítene a legjobban, ha valamilyen olcsó, önrész nélküli hitelhez jutna, s az energia megtakarításból fizethetné annak törlesztő részleteit. Az igazgató hozzátette: ma még semmit nem tudni arról, hogy az új kormány mikor, hogyan és mekkora pénzügyi keretből kívánja segíteni a lakáskorszerűsítéseket.

Tervek már vannak, csak forrás nincs

A magyar lakosság 24 százaléka tervezi, hogy három éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15 százaléka pedig már egy éven belül meg is tenné ezt a lépést - derül ki az Energiaklub egyik országos felméréséből. A felújítást tervezők 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt tenné ezt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan pedig 30 százalékos kiadás csökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már felújítási munkálatokat, 76 százalék a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze hét százalék számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79 százalékban önerőből finanszírozták a háztartások, csak 18 százalékuk vett fel banki hitelt, 2 százalék használt fel lakástakarék-pénztári megtakarítást.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük pedig a fűtés, energiaellátás átalakítását vagy ezek kombinációit tervezi. Annak, hogy a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, a legfőbb oka az, hogy ez a művelet megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszú távú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10 százalék helyett 20-30 százalékkal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét.