Hazugságok szuriügyben

Publikálás dátuma
2014.07.14. 07:12
A kötelező oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Nem igaz, hogy nem tudott arról az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), hogy egy olcsóbb, ám rosszabb minőségű oltóanyagot tervez beszerezni a két éven aluliak oltásához. A tisztiorvosi hivatal mégis késve állította le a közbeszerzést, így a rosszabb vakcinát gyártó gyógyszercég beadványa nyomán megbüntette a közbeszerzési döntőbizottság.

Egymilliós büntetést kapott egy többmilliárdos vakcinavásárlás érvénytelenítéséért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) - tudta meg az Index. A tenderen induló egyik gyógyszercég, a GlaxoSmithKline (GSK) azzal vádolta ugyanis meg a hivatalt, hogy azért állította le a tendert, hogy ne kelljen az egyik ajánlattevővel szerződnie.

Gyerekekről van szó
Középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg a pneumococcus baktérium elleni oltással. Különösen a csecsemőket és kisgyermekeket fenyegetik a kórokozó által kiváltott betegségek, az ő korukban ugyanis még nem alakult ki az immunrendszer. Épp ezért az idevágó miniszteri rendelet szerint a védőoltást a 0-6 éves korúak körében érvényben lévő, folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani, de a védelem kialakulásához szükséges három oltásból álló sorozatot kétéves kor alatt kell, hogy megkapják a gyerekek. Az első "szurit" kéthónaposan a másodikat négyhónapos korban, az utolsót pedig egyévesen adják be a kicsiknek.

A június 30. után született csecsemőket az új járványügyi rendelet szerint kötelező beoltani pneumococcus fertőzés ellen, de egy leállított közbeszerzés miatt nem sikerült megfelelően előre betárazni a szükséges oltóanyagkészletet. Az OTH még januárban kiírt egy 10 milliárdos keretösszegű nyílt közbeszerzési eljárást, amely a következő három évre 830 ezer adag vakcinát biztosított volna a programhoz.

Áprilisban azonban, amikor már eredményt kellett volna hirdetni, érvénytelenítette az eljárást. Arra hivatkozott, hogy az ajánlattételi határidő letelte után olyan új információk jutottak a tudomására, amelyek alapvetően befolyásolták volna a bírálati szempontokat.

Az OTH szerint az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) márciusban publikussá vált friss statisztikája azt mutatta, hogy 2013-ra

megváltozott a pneumococcus szerotípusok előfordulási gyakorisága Magyarországon, és a közbeszerzési kiírásban szereplő követelmények alapján az egyik induló vakcina ezek ellen "nem nyújtana megfelelő mértékű járványügyi biztonságot".Ráadásul az olcsóbb, ezért a tenderen nyerésre álló vakcinának egyéb kockázatai lehetnek.

Az áprilisi érvénytelenítő döntés után a GSK a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottságához fordult azzal, hogy az OTH kifejezetten azért módosította menet közben saját értékelési szempontjait, hogy ne kelljen az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szerződnie.

A döntőbizottság június 23-án úgy döntött, hogy az OTH nem mérlegelte kellően a szakmai szempont rendszert, nem igazodott jobban a hazai epidemiológiai viszonyokhoz, a bizottság ezért megsemmisítette a közbeszerzést, a hivatalt pedig egymillió forintos bírsággal sújtotta, amiért nem megfelelően írta ki a közbeszerzést.

Év elején írtunk arról, hogy a kötelező oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás. A térítésmentesen hozzáférhető védőoltást 2008 óta ugyanaz a cég, a Pfizer gyártja, sőt, 2010 óta pedig Magyarország is sikerrel alkalmazza a 13 baktériumtörzs ellen védelmet nyújtó, a nemzetközi piacon legjobbnak ítélt vakcinát, amellyel az utóbbi években az átoltottság 95 százalékos volt a két éven aluliak körében.

Már ekkor - az idevágó cikkünk januári megjelenésekor - ismert volt, hogy ezzel szemben a közbeszerzésen másik indulóként szereplő GSK oltóanyaga csak tíz törzs elleni lefedettséggel rendelkezik, s épp azok ellen a baktériumtörzsek ellen nem nyújt védelmet, amelyek Magyarországon a leggyakoribbak.

Nem igaz tehát, hogy az OTH csak későn értesült arról, hogy a GSK vakcinája nem felel meg. Az azonban biztos, hogy a gyógyszergyártó céggel ekkortájt kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány, így vélhetően politikai nyomás nehezedett a hivatalra, hogy ezzel a céggel szerződjön.

Szerző
Frissítve: 2014.07.13. 22:52

DK-s pofon: már nyomoznak

Publikálás dátuma
2014.07.14. 07:11
Gulyás Mártont lökdösik a DK rendezvényén, a Krétakör ügyvezetője szerint a DK és az MSZP elővette az etnicista kártyát FOTÓ: K2
Garázdaság miatt nyomozás indult, miután a cigánybűnözést emlegető Pásztor Albert polgármester-jelölése, illetve a szintén erről beszélő Eörsi Mátyás szavai ellen tiltakozó Gulyás Mártont többször megütötték a Demokratikus Koalíció (DK) szombati rendezvényén. "Cigányozás helyett baloldali megoldásokat" javasolt a Krétakör ügyvezetője, amit a körülötte állók zokon vettek. Az atrocitást Gyurcsány Ferenc elítélte, de pártja Együtt-PM-es politikai provokációt emleget, amit cáfoltak.

Nyomozást indított a rendőrség a DK szombati rendezvényén történt atrocitás ügyében - garázdaság gyanújával egyelőre ismeretlen tettes ellen. Az Ellenállás Napja elnevezésű demonstráción Gulyás Márton, a Krétakör Alapítvány ügyvezetője a tömegben egy táblát emelt a magasba, amelyen az állt: "Cigányozás helyett baloldali megoldásokat". A transzparenst a közelében állók kitépték a kezéből, őt pedig a videófelvételeken is jól láthatóan többször megütötték.

Gulyás az ellen tiltakozott, hogy az MSZP és a DK a cigánybűnözést emlegető Pásztor Albert volt rendőrkapitányt indítja Miskolcon polgármester-jelölként, ráadásul a DK-s Eörsi Mátyás azóta egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy "statisztikailag" igenis van "romabűnözés". Gulyás a magyarnarancs.hu-nak kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy "a DK és az MSZP tartalmi politikai megoldások helyett etnicista kártyát játszik ki annak érdekében, hogy szavazatot maximalizáljon". Szerinte ez eddig a kormánypártokra és a Jobbikra volt jellemző, és "nagyon veszélyes, ha egyébként magukat baloldalinak mondott pártok is rálépnek erre az útra". A történtekről azt mondta, "fölemeltem egy táblát. Erre kitépték a kezemből. Hármat az arcomba vágtak, egy ember pedig ágyékon rúgott." A rendezvény után Gyurcsány Ferenc a Facebookon ítélte el az "inzultust": Gulyásnak igaza van, baloldali megoldásra van szükség és ha ezért bántódása esett, akkor szolidáris vele, nemcsak ő, hanem a DK is. Hozzátette: sajnálja, hogy inzultus érte és elítéli azokat, akik bántották.

Egy szombati DK-közlemény is sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet elemzése során "meglepő tényekre" akadtak. "Szervezett politikai provokációval" vádolták az Együtt-PM-et, mondván: Gulyás a rendezvény előtt és alatt a téren többször egyeztetett Kalocsai Kingával, az Együtt-PM programszervezőjével, ezért a DK szerint felmerül a kérdés, hogy "civil aktivistaként, vagy az Együtt-PM egyik alkalmazottja által tudatosan odaszervezve" érkezett-e a rendezvény megzavarására.

Hiába reagált gyorsan a Pásztor jelölését korábban elutasító Együtt-PM, hogy Gulyás akciójáról nem volt tudomásuk, de mondanivalójával egyetértenek, a DK továbbra is kitart a provokáció teóriája mellett. Legalábbis erre utal a DK szóvivőjének több Facebook-bejegyzése. Gréczy Zsolt azt írta például: "Tanúk állítják, hogy Jámbor András, az Együtt-PM korábbi tanácsadója is részt vett az Együtt-PM-es programszervező hölgy és Gulyás Márton társaságában a tüntetés megzavarásában." Időközben az említett Kalocsai Kinga jelezte, az eset "nem az Együtt-PM, hanem Gulyás és a Humán Platform akciója" volt, amivel egyetért, amúgy ő magánemberként volt jelen.

Gréczy bejegyzésére válaszul később megérkezett Jámbor András reakciója is. Mint írta, idén januári felmondásáig valóban dolgozott az Együtt-PM-nek, "de jelenleg a Krétakörben dolgozom, nyilván ezért voltam ott". A DK-nak címezve hozzátette: "hagyjátok abba a hazudozást". Csatlakozott hozzá az Együtt-PM társelnöke, Juhász Péter is, aki azt üzente Gréczynek: "Miután a Jobbik szavait használjátok, most a Fidesz logikáját követve próbálod menteni a helyzetet? (...) Ha ez a tempó, jönnek majd a Bajnai a libás, Juhász drogos cikkek is?" A vitát - amely szerinte amúgy nem a két párt között van - azzal zárta: "elfogadhatatlanok mind az elmúlt időben használt szavaitok, mind ez a fajta felelősséghárítás".

Szerző

Fővárosi államosítás: jut is, marad is?

Publikálás dátuma
2014.07.14. 07:09
A 2-es metró új szerelvényeinek átadása. FOTÓ: Bielik István
Nem tudni, mi mindent államosít a kormány Budapesten, marad-e egyáltalán az önkormányzat fennhatósága alatt közszolgáltatás. Az sem világos, milyen árat kap cégeiért a főváros, és hosszú távon milyen árat fizet esetleg ezek elvesztése miatt.

A BKV biztosan állami gondoskodás alá kerül, ez ellen nem is tiltakozik a főváros, sőt szabadulna a cégtől. Úgy fest, a Főgáz Zrt. után vinné az állam a Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t is - legalábbis ezt "tudatta" nemrég a jobboldali sajtóban a fejlesztési tárca. Tarlós István főpolgármester ez ellen sem tiltakozott. Mintha nem tudná, vagy nem akarná útját állni az állami bevásárlásnak, noha korábban, ellenzékben például a Főgáz-eladást a családi ezüst kiárusításához hasonlítva hevesen ellenezte.

Ilyesmiről most szó sincs, ami riasztó lehet annak ismeretében, hogy - mint megírtuk - információink szerint már el is készült a BKV és más önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek állami tulajdonba vételét célzó jogszabály-tervezet. Ezzel lehetővé válna minden, közszolgáltatásnak minősülő feladatot ellátó - nem csak budapesti - önkormányzati cég "állami tulajdonba vétele", azzal az indokkal, hogy a nonprofit közszolgáltatás működtetése állami feladat. A Fidesznek az újraindulásra szóló felkérését nemrég elfogadó főpolgármester annak idején a fővárosi kórházak államosítása ellen sem lépett fel, és a közszolgáltatókat érintő mostani hullámban is talán csak egy-két céget próbál megtartani. Legalábbis a Népszabadság szombati cikke szerint "a Tarlós-Orbán-paktum" lényege, hogy a főpolgármester lemondana a BKV-ról, a hulladékkezelésről és a csatornázási cég kisebbségi részvénycsomagjáról, cserébe pedig megtarthatná a vízműt, illetve a kisebb cégeket.

A Vízművek 25 százalékát még a ciklus közepén vásárolta vissza a főváros 15 milliárd forintért - hitelből - a külföldi tulajdonosoktól. Kérdés, miért adná át most a nehezen megszerzett vállalatot. Érthetetlen az a forgatókönyv is, amiről szintén a Népszabadság írt: a Főgáz maradékáért járó 42 milliárd forintból Tarlós az FCSM 25 százalékát birtokló külföldi tulajdonosok kivásárlására készül, hogy aztán a részvénycsomag az államé legyen. Tarlós korábbi főtanácsadója, Atkári János - aki azelőtt Demszky Gábor helyettese volt - eközben élesen bírálta az államosítási szándékot a vs.hu-ban. A kérdésre, hogy a közműcégeket érintő tárgyalásokon Tarlósnak lesz-e ereje érvényesíteni akaratát a nonprofit állami közszolgáltatásokban gondolkodó Orbán Viktorral szemben, azt felelte: "Egyáltalán nem biztos, és amikor ezt belátja, akkor nyilván egy másik nyilatkozatot fogunk olvasni tőle ebben az ügyben. Én emlékszem, egyáltalán nem örült annak, hogy elvitték a kórházakat, aztán beletörődött. Nem volt lelkes az iskolaátadások miatt sem. Abba is beletörődött. Totál mindegy, mit mond Tarlós, azt fogja mondani, amit a lehetőségei megengednek, túl azon, mik a belső meggyőződései."

Szerző