oltóanyag;Közbeszerzési Döntőbizottság;gyógyszercég;Országos Epidemiológiai Központ;Országos Tisztifőorvosi Hivatal;GlaxoSmithKline;

2014-07-14 07:12:00

Hazugságok szuriügyben

Nem igaz, hogy nem tudott arról az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), hogy egy olcsóbb, ám rosszabb minőségű oltóanyagot tervez beszerezni a két éven aluliak oltásához. A tisztiorvosi hivatal mégis késve állította le a közbeszerzést, így a rosszabb vakcinát gyártó gyógyszercég beadványa nyomán megbüntette a közbeszerzési döntőbizottság.

Egymilliós büntetést kapott egy többmilliárdos vakcinavásárlás érvénytelenítéséért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) - tudta meg az Index. A tenderen induló egyik gyógyszercég, a GlaxoSmithKline (GSK) azzal vádolta ugyanis meg a hivatalt, hogy azért állította le a tendert, hogy ne kelljen az egyik ajánlattevővel szerződnie.

Gyerekekről van szó
Középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg a pneumococcus baktérium elleni oltással. Különösen a csecsemőket és kisgyermekeket fenyegetik a kórokozó által kiváltott betegségek, az ő korukban ugyanis még nem alakult ki az immunrendszer. Épp ezért az idevágó miniszteri rendelet szerint a védőoltást a 0-6 éves korúak körében érvényben lévő, folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani, de a védelem kialakulásához szükséges három oltásból álló sorozatot kétéves kor alatt kell, hogy megkapják a gyerekek. Az első "szurit" kéthónaposan a másodikat négyhónapos korban, az utolsót pedig egyévesen adják be a kicsiknek.

A június 30. után született csecsemőket az új járványügyi rendelet szerint kötelező beoltani pneumococcus fertőzés ellen, de egy leállított közbeszerzés miatt nem sikerült megfelelően előre betárazni a szükséges oltóanyagkészletet. Az OTH még januárban kiírt egy 10 milliárdos keretösszegű nyílt közbeszerzési eljárást, amely a következő három évre 830 ezer adag vakcinát biztosított volna a programhoz.

Áprilisban azonban, amikor már eredményt kellett volna hirdetni, érvénytelenítette az eljárást. Arra hivatkozott, hogy az ajánlattételi határidő letelte után olyan új információk jutottak a tudomására, amelyek alapvetően befolyásolták volna a bírálati szempontokat.

Az OTH szerint az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) márciusban publikussá vált friss statisztikája azt mutatta, hogy 2013-ra

megváltozott a pneumococcus szerotípusok előfordulási gyakorisága Magyarországon, és a közbeszerzési kiírásban szereplő követelmények alapján az egyik induló vakcina ezek ellen "nem nyújtana megfelelő mértékű járványügyi biztonságot".Ráadásul az olcsóbb, ezért a tenderen nyerésre álló vakcinának egyéb kockázatai lehetnek.

Az áprilisi érvénytelenítő döntés után a GSK a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottságához fordult azzal, hogy az OTH kifejezetten azért módosította menet közben saját értékelési szempontjait, hogy ne kelljen az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szerződnie.

A döntőbizottság június 23-án úgy döntött, hogy az OTH nem mérlegelte kellően a szakmai szempont rendszert, nem igazodott jobban a hazai epidemiológiai viszonyokhoz, a bizottság ezért megsemmisítette a közbeszerzést, a hivatalt pedig egymillió forintos bírsággal sújtotta, amiért nem megfelelően írta ki a közbeszerzést.

Év elején írtunk arról, hogy a kötelező oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás. A térítésmentesen hozzáférhető védőoltást 2008 óta ugyanaz a cég, a Pfizer gyártja, sőt, 2010 óta pedig Magyarország is sikerrel alkalmazza a 13 baktériumtörzs ellen védelmet nyújtó, a nemzetközi piacon legjobbnak ítélt vakcinát, amellyel az utóbbi években az átoltottság 95 százalékos volt a két éven aluliak körében.

Már ekkor - az idevágó cikkünk januári megjelenésekor - ismert volt, hogy ezzel szemben a közbeszerzésen másik indulóként szereplő GSK oltóanyaga csak tíz törzs elleni lefedettséggel rendelkezik, s épp azok ellen a baktériumtörzsek ellen nem nyújt védelmet, amelyek Magyarországon a leggyakoribbak.

Nem igaz tehát, hogy az OTH csak későn értesült arról, hogy a GSK vakcinája nem felel meg. Az azonban biztos, hogy a gyógyszergyártó céggel ekkortájt kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány, így vélhetően politikai nyomás nehezedett a hivatalra, hogy ezzel a céggel szerződjön.