Tízezrek állása veszhet

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:26
Az állattartó gazdaságok „pártállástól” függetlenül nehéz helyzetbe kerülhetnek FOTÓ: K 2 PRESS
Még ezen a héten tárgyalja a kormány a földalapú támogatások rendszerének módosítását. Nincs sok ideje, mert augusztus 1-jéig el kell(ene) küldeni Brüsszelbe a változtatásokról szóló dokumentumot. A Lázár János javasolta forráscsökkentések zavart okoznának a kormány által hivatalosan támogatott agrárvállalkozásoknak. A Fidesz berkeiben is belső harcokat gerjesztett a javaslat.

A kormány pénteken tárgyalhat a földalapú támogatási rendszer módosításairól. Az idő sürgeti a Fidesz döntéshozóit, mert a végleges változatot augusztus 1-jéig várja Brüsszel. Ha a javaslatra rábólint az unió hét évig azon nemigen lehet majd változtatni.

Lázár János a jelenlegi Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós agrártámogatások zöme fölött is teljhatalmat kapott. Országgyűlési bizottsági meghallgatásakor kijelentette, a 150 ezer euró fölötti részt elveszik az agrárvállalkozásoktól.
Széles körű érdemi egyeztetésről az érdek és szakmai szervezetek most sem tudnak, így fordulhatott elő, hogy hamar kiderült, a Lázár-féle javaslat nagyon sok Fidesz-közeli mezőgazdasági céget és családi gazdaságot is súlyosan érintene. Információink szerint emiatt belharcok törtek ki a kormánypárt különböző érdekcsoportjai között is. Talán ezért nem született döntés a múlt hét elején, ahogy a kabinet korábban tervezte. Ehelyett új elképzelések is nyilvánosságot kaptak. Nem kis összegről, évi 300 milliárd forintról van szó. A hivatalos propaganda a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) jelölte meg "megtakarítás" kedvezményezettjeként. A legtöbbet a nagybirtokok veszítenék - állítja a kormányzat, de az ő arányukat a magyar mezőgazdaság teljesítményében amúgy is 80 százalékról 20 százalékra akarja a Fidesz csökkenteni.

Jelenleg a területalapú és a vidékfejlesztési támogatások 70-80 százalékát viszik el a nagyüzemek. A viták kiéleződésére utal az is, hogy a korábbi harcias kijelentések helyét óvatosabb megnyilatkozások váltották fel.
„Valószínű, hogy többsávos rendszer lesz Magyarországon, de a részletek még kidolgozásra várnak. Ha ez a támogatás részleges elvonása a munkaintenzív ágazatokat hátrányosan érinti – itt az állattartókra, kertészetekre gondolok elsősorban –, akkor ezt milyen módon tudjuk kompenzálni, ezen most dolgozunk” – mondta egyebek mellett Czerván György agrárgazdasági államtitkár a Hír TV-nek nyilatkozva.

A Pest Megyei Agrárkamara szerint a kertészetek lehetnek a legnagyobb nyertesei az átalakított támogatási rendszernek. Erről az ötletről Gőgös Zoltán, az MSZP agrárszakpolitikus a Népszavának elmondta, a kertészet is csak akkor járna jobban, ha a támogatási arányt is növelnék, mert ha túl magas az önrész, a kertészetek sem tudják igénybe venni a többlet forrást sem.
A támogatás elvonás félezernél is több gazdaságot érint, amelyek a hazai mezőgazdasági termelés negyedét adják. A társasvállalkozások 80-90 ezer embert foglalkoztatnak, s ha teljesen elvonják az átszámítva 45-50 millió forint feletti földalapú támogatást, 30-40 ezer munkavállaló kerülhet utcára falvakban, kisvárosokban, ahol amúgy sincs sok munkaalkalom.
Ráadásul amit nagybirtoknak nevez a Fidesz, illetve amelyektől el akarnak vonni a forrásokat, zömében 2000-3000 ezer hektáros középbirtok. Igazán nagybirtoknak nevezhető agrárgazdaság alig több mint egy tucat van Magyarországon. Átlagosan 29 hektáronként tartanak el egy falusi munkavállalót. Gőgös nyílt levélben hívta fel a miniszterelnöknek figyelmet arra is, hogy ez a szegmens tartja a magyar állatállomány döntő többségét. Az elmúlt években komoly terheket vállalva rengeteget beruháztak. A csaknem 500 vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe kerül a jövedelem-kiegészítés nélkül - hangsúlyozta a szakember.

"Ha a kormány nem rombolni akar, és nem a külföldi konkurenciát kívánja jobb helyzetbe hozni, azt javasolnám önnek, fontolják meg ezt a lépést" - írta Gőgös. Az ellenzéki politikus azt javasolta, hogy mielőtt véglegesítik a döntést, Orbán Viktor nézze meg, hogyan működik egy megszüntetésre ítélt falusi kisvállalkozás Nagyalásonyban. Jelenleg részvénytársasági formában 3500 hektár gyenge, átlagosan 17 aranykoronájú földet használ és 200 tulajdonosa és 189 hivatalosan bejelentett munkavállalója van. Hat településnek fizet adót, ezekben a falvakban ők az egyetlen munkáltató. A portfólió része egy 1000 állatot tartó tehenészeti telep, 10 000 hízót kibocsátó sertéstelep. Napi 23 000 liter tejet állítanak elő, ami folyamatosan extra minőségű. Az állattartást saját, a húsüzemet hatósági állatorvos felügyeli, így kizárt, hogy az elmúlt napokhoz hasonló törvénytelenségek történjenek. A sertéseket és a hízómarhákat a cég Devecserben lévő húsüzeme az utolsó darabig feldolgozza. Itt megvalósul az, amit mindenki óhajt, a szántóföldtől az asztalig tart a minőségi felügyelet, és a termékek a megyén belül vevőre is találnak - jegyezte meg Gőgös Zoltán.

Az elmúlt években több beruházás is történt, de a hiteleit is csak akkor tudja visszafizetni, ha működni tud. Középtávon már komoly problémát jelent számukra a földtörvényben előírt birtok maximum, az állattartók esetén legföljebb 1800 hektár. Az uniós forrásmegvonás azonnali súlyos károkat okozna.

Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy az így elvont forrás a kistermelőkhöz kerül. Ez a pénz azonban nem marad az ágazatban, hanem különböző vidékfejlesztési célra kell fordítani. A kormányzati kapkodásra jellemző, hogy a teljes elvonás mellett most már hallani arról is, hogy bizonyos szempontok alapján a bérköltségeket leszámíthatnák például az állattartók. Gőgös szerint elvonás és diszkriminatív kedvezmények helyett olyan rendszert kellene bevezetni, ami a foglalkoztatást ösztönzi. Egyebek mellett a növénytermesztő vállalkozások a nagy élőmunkaigényes kertészettel bővíthetnék tevékenységi körüket.

                                                  Olcsóbb élelmiszerek

Idén májusában a mezőgazdasági termelői árak 9,2 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek ára 14,8 százalékkal mérséklődött, az élő állatok és állati termékeké (köztük a tejé, húsé) 2,2 százalékkal növekedett. A gabonafélék ára 17,0 százalékkal, az ipari növényeké pedig 11,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A burgonyáért 18,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a tavaly májusi magas árszinthez képest, viszont az újburgonya megjelenése miatt az előző hónaphoz képest drágult ez az alapvető élelmiszer. Idén jobb termés várható, ezért ez az áremelkedés kisebb mértékű volt, mint előző évben.
A zöldségfélék árszintje 8,9 százalékkal süllyedt a múlt év hasonló időszakához képest. A termékcsoporton belül ilyenkor a legnagyobb súlya a paradicsomnak, a zöldpaprikának és a spárgának van, ezek ára 23, 15, illetve 1 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék átlagára 8,3 százalékkal csúszott lejjebb a KSH tegnapi jelentése szerint.

Szerző

Megtorpant az ipari termelés májusban

Idén májusban 9,6 százalékkal nőtt az ipari termelés Magyarországon, havi alapon viszont 1,0 százalékos  termeléscsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal.

A csaknem kétszámjegyű termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok, valamint az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. A legnagyobb mértékben a gyógyszertermelés esett vissza, ezért egyértelműen az ukrán válság okolható.

2014 májusában a járműgyártás kibocsátása 23,9 százalékkal növekedett, míg az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása több mint 31 százalékkal bővült. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása több mint 5 százalékkal emelkedett. A külpiaci kereslet növekedésének köszönhetően a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csaknem 16 százalékkal bővült, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása pedig 27 százalékkal nőtt. Kiemelendő még a vasúti, kötöttpályás jármű gyártásának 86,4 százalékos bővülése is. Az év első öt hónapjában az ipari termelés mindegyik régióban növekedett. A legnagyobb mértékű volumenbővülés a KSH mérése szerint ebben az időszakban Nyugat-Dunántúlon (20,3 százalék) volt, míg a többi régió 4,7 és 12,3 százalék közötti növekedést ért el. 

Az ipar tartós - egész évet tekintve 10 százalék körüli - növekedését vetíti előre az ágazat rendelésállományának növekedése is: feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 14 százalékkal nőtt, ezen belül az új exportrendelések 13,7 százalékkal, míg az új belföldi rendelések 15,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 19,2 százalékkal haladta meg az előző év májusit.

Szerző

Hadüzenet a deszkán érlelt sajtok ellen

Publikálás dátuma
2014.07.15. 07:20
Illusztráció Fotó: Christopher Furlong/Getty Images
Földúlta a tengerentúlon a sajtfogyasztók lelkivilágát, hogy az USA élelmezésügyi hatósága, (mindenekelőtt New Yorkban) hadat üzent a hagyományos érlelésű termékeknek. Kimondta, hogy a deszkákon érlelt fajták, a legeredetibb és legelterjedtebb árufélék "ártalmasak az egészségre, mert fertőzési kockázatokat rejtenek magukban". Higiéniai okokból nem kellően tiszták, következésképpen meg kell szüntetni gyártásukat.

Csakhogy a gyártóknak is van érdekképviseletük, a hangulatos nevű American Cheese Society, és a nevében Nora Weiser úrhölgy, az elnökük, magyarázatot kért a hatóságtól, honnan a csodából kaparták elő hirtelen ezt az ostobaságot? Kijelentette, ez a sajt érlelési mód mondhatni az őskor óta létezik, minek a nevében hoznak ostoba rendelkezéseket.

Válaszul egy másik dáma, Monica Metz, a hivatali főnök ellenben azt fejtette ki, hogy a fönnálló gyakorlat szerint a fákon érlelt sajtok azért "veszélyesek", mert a deszkát nem lehet tisztességesen tisztítani. A felületükön mikroorganizmusok szaporodhatnak el, ezért hiába minden berzenkedés, ragaszkodnak a betiltáshoz.

Viszontválaszként az ellenfél hölgy, Nora azt emelte ki, hogy úgy látszik a hatóságiak túlbuzgók, mindent összezagyválnak, mert az érvényes rendelkezések nem említik fenyegetésként a hagyományos és klasszikus gyártási módot. A hirtelen előrángatott paragrafusok nem csupán azért értelmetlenek, mert az amerikai földön gyártott sajtfélék többsége készül ilyen deszka érleléssel, hanem a Franciaországból importált közismert csemegék is.

Wisconsinban például, a legtöbb sajtfélét gyártó amerikai államban évenként 15 ezer tonnát készítenek, és ha a "csendőrök" paragrafusait betartanák, véget vetnének ennek az iparágnak, kivégeznék a kézművessajtot gyártókat, amely bármennyire hihetetlen is, az amerikai piacra nagyobb mennyiséget dob, mint az exportáló francia cégek.

Kit sújt tehát az "eredendő bűn", ha csak nem az iparág egészét. Mindazonáltal az a közhangulat, hogy hadüzenettel vagy nélküle, az Óceán túlpartján máris javában dúl a sajtháború.

Szerző
Frissítve: 2014.07.14. 22:14