Tízezrek állása veszhet

Publikálás dátuma
2014.07.15 07:26
Az állattartó gazdaságok „pártállástól” függetlenül nehéz helyzetbe kerülhetnek FOTÓ: K 2 PRESS
Még ezen a héten tárgyalja a kormány a földalapú támogatások rendszerének módosítását. Nincs sok ideje, mert augusztus 1-jéig el kell(ene) küldeni Brüsszelbe a változtatásokról szóló dokumentumot. A Lázár János javasolta forráscsökkentések zavart okoznának a kormány által hivatalosan támogatott agrárvállalkozásoknak. A Fidesz berkeiben is belső harcokat gerjesztett a javaslat.

A kormány pénteken tárgyalhat a földalapú támogatási rendszer módosításairól. Az idő sürgeti a Fidesz döntéshozóit, mert a végleges változatot augusztus 1-jéig várja Brüsszel. Ha a javaslatra rábólint az unió hét évig azon nemigen lehet majd változtatni.

Lázár János a jelenlegi Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós agrártámogatások zöme fölött is teljhatalmat kapott. Országgyűlési bizottsági meghallgatásakor kijelentette, a 150 ezer euró fölötti részt elveszik az agrárvállalkozásoktól.
Széles körű érdemi egyeztetésről az érdek és szakmai szervezetek most sem tudnak, így fordulhatott elő, hogy hamar kiderült, a Lázár-féle javaslat nagyon sok Fidesz-közeli mezőgazdasági céget és családi gazdaságot is súlyosan érintene. Információink szerint emiatt belharcok törtek ki a kormánypárt különböző érdekcsoportjai között is. Talán ezért nem született döntés a múlt hét elején, ahogy a kabinet korábban tervezte. Ehelyett új elképzelések is nyilvánosságot kaptak. Nem kis összegről, évi 300 milliárd forintról van szó. A hivatalos propaganda a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) jelölte meg "megtakarítás" kedvezményezettjeként. A legtöbbet a nagybirtokok veszítenék - állítja a kormányzat, de az ő arányukat a magyar mezőgazdaság teljesítményében amúgy is 80 százalékról 20 százalékra akarja a Fidesz csökkenteni.

Jelenleg a területalapú és a vidékfejlesztési támogatások 70-80 százalékát viszik el a nagyüzemek. A viták kiéleződésére utal az is, hogy a korábbi harcias kijelentések helyét óvatosabb megnyilatkozások váltották fel.
„Valószínű, hogy többsávos rendszer lesz Magyarországon, de a részletek még kidolgozásra várnak. Ha ez a támogatás részleges elvonása a munkaintenzív ágazatokat hátrányosan érinti – itt az állattartókra, kertészetekre gondolok elsősorban –, akkor ezt milyen módon tudjuk kompenzálni, ezen most dolgozunk” – mondta egyebek mellett Czerván György agrárgazdasági államtitkár a Hír TV-nek nyilatkozva.

A Pest Megyei Agrárkamara szerint a kertészetek lehetnek a legnagyobb nyertesei az átalakított támogatási rendszernek. Erről az ötletről Gőgös Zoltán, az MSZP agrárszakpolitikus a Népszavának elmondta, a kertészet is csak akkor járna jobban, ha a támogatási arányt is növelnék, mert ha túl magas az önrész, a kertészetek sem tudják igénybe venni a többlet forrást sem.
A támogatás elvonás félezernél is több gazdaságot érint, amelyek a hazai mezőgazdasági termelés negyedét adják. A társasvállalkozások 80-90 ezer embert foglalkoztatnak, s ha teljesen elvonják az átszámítva 45-50 millió forint feletti földalapú támogatást, 30-40 ezer munkavállaló kerülhet utcára falvakban, kisvárosokban, ahol amúgy sincs sok munkaalkalom.
Ráadásul amit nagybirtoknak nevez a Fidesz, illetve amelyektől el akarnak vonni a forrásokat, zömében 2000-3000 ezer hektáros középbirtok. Igazán nagybirtoknak nevezhető agrárgazdaság alig több mint egy tucat van Magyarországon. Átlagosan 29 hektáronként tartanak el egy falusi munkavállalót. Gőgös nyílt levélben hívta fel a miniszterelnöknek figyelmet arra is, hogy ez a szegmens tartja a magyar állatállomány döntő többségét. Az elmúlt években komoly terheket vállalva rengeteget beruháztak. A csaknem 500 vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe kerül a jövedelem-kiegészítés nélkül - hangsúlyozta a szakember.

"Ha a kormány nem rombolni akar, és nem a külföldi konkurenciát kívánja jobb helyzetbe hozni, azt javasolnám önnek, fontolják meg ezt a lépést" - írta Gőgös. Az ellenzéki politikus azt javasolta, hogy mielőtt véglegesítik a döntést, Orbán Viktor nézze meg, hogyan működik egy megszüntetésre ítélt falusi kisvállalkozás Nagyalásonyban. Jelenleg részvénytársasági formában 3500 hektár gyenge, átlagosan 17 aranykoronájú földet használ és 200 tulajdonosa és 189 hivatalosan bejelentett munkavállalója van. Hat településnek fizet adót, ezekben a falvakban ők az egyetlen munkáltató. A portfólió része egy 1000 állatot tartó tehenészeti telep, 10 000 hízót kibocsátó sertéstelep. Napi 23 000 liter tejet állítanak elő, ami folyamatosan extra minőségű. Az állattartást saját, a húsüzemet hatósági állatorvos felügyeli, így kizárt, hogy az elmúlt napokhoz hasonló törvénytelenségek történjenek. A sertéseket és a hízómarhákat a cég Devecserben lévő húsüzeme az utolsó darabig feldolgozza. Itt megvalósul az, amit mindenki óhajt, a szántóföldtől az asztalig tart a minőségi felügyelet, és a termékek a megyén belül vevőre is találnak - jegyezte meg Gőgös Zoltán.

Az elmúlt években több beruházás is történt, de a hiteleit is csak akkor tudja visszafizetni, ha működni tud. Középtávon már komoly problémát jelent számukra a földtörvényben előírt birtok maximum, az állattartók esetén legföljebb 1800 hektár. Az uniós forrásmegvonás azonnali súlyos károkat okozna.

Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy az így elvont forrás a kistermelőkhöz kerül. Ez a pénz azonban nem marad az ágazatban, hanem különböző vidékfejlesztési célra kell fordítani. A kormányzati kapkodásra jellemző, hogy a teljes elvonás mellett most már hallani arról is, hogy bizonyos szempontok alapján a bérköltségeket leszámíthatnák például az állattartók. Gőgös szerint elvonás és diszkriminatív kedvezmények helyett olyan rendszert kellene bevezetni, ami a foglalkoztatást ösztönzi. Egyebek mellett a növénytermesztő vállalkozások a nagy élőmunkaigényes kertészettel bővíthetnék tevékenységi körüket.

                                                  Olcsóbb élelmiszerek

Idén májusában a mezőgazdasági termelői árak 9,2 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek ára 14,8 százalékkal mérséklődött, az élő állatok és állati termékeké (köztük a tejé, húsé) 2,2 százalékkal növekedett. A gabonafélék ára 17,0 százalékkal, az ipari növényeké pedig 11,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A burgonyáért 18,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a tavaly májusi magas árszinthez képest, viszont az újburgonya megjelenése miatt az előző hónaphoz képest drágult ez az alapvető élelmiszer. Idén jobb termés várható, ezért ez az áremelkedés kisebb mértékű volt, mint előző évben.
A zöldségfélék árszintje 8,9 százalékkal süllyedt a múlt év hasonló időszakához képest. A termékcsoporton belül ilyenkor a legnagyobb súlya a paradicsomnak, a zöldpaprikának és a spárgának van, ezek ára 23, 15, illetve 1 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék átlagára 8,3 százalékkal csúszott lejjebb a KSH tegnapi jelentése szerint.

Szerző

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.

Van földje? A fideszes haverok majd eldöntik, mennyit ér

Publikálás dátuma
2019.02.22 17:15
Összellenzéki tiltakozás az Alkotmánybíróság előtt; a tét 1,5 millió földtulajdonos sorsa
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Új középkorba vezet a decemberben módosított földforgalmi törvény, ha az Agrárkamara a magánföldek eladásába is beleszólhat – mondja az ellenzék. Most közösen kérik az Alkotmánybíróságot, dobja vissza a szabálytalannak tartott módosítást.
Semmi más célt nem szolgál a földforgalmi törvény botrányos körülmények között elfogadott módosítása, minthogy helyzetbe hozza a NER elitjét, eldöntse, ki vehet földet, a gazdákat pedig rákényszerítse a hatósági áras értékesítésre - lényegében erről beszélt hat ellenzéki párt képviselője pénteken, az Alkotmánybíróság előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Másfél millió tulajdonost szorítanak sarokba

Haveri sms dönthet a milliárdokról

A mutyijellegről beszélt Magyar Zoltán, jobbikos képviselő is: emlékeztetett rá, 
az Agrárkamara 19 megyei vezetője közül 17 kőkeményen fideszes pártpolitikus, ezzel is keresik a kenyerüket
Magyar hozzátette, a megyei agrárkamara úgy működhet a jövőben, hogy az elnök körbedob a haverjainak egy sms-t, és ezen a „véleménynyilvánító küldöttgyűlésnek álcázott semmin” keresztül dönthetnek milliárdok sorsáról. Mindezt a gazdatársadalom akadályozhatná meg - tette hozzá a politikus, a földtulajdonosok támogatását kérve.

Jöhetnek a traktorok?

Nála is harciasabban fogalmazott a Demokratikus Koalíció részéről Gréczy Zsolt, aki arra emlékeztetett, hogy volt idő, amikor traktorok indultak Budapest felé, ennek lehetőségét sem kellene elvetni (tegyük hozzá, a traktoros demonstráció 2005-ben történt, amikor épp Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke kormányozott- a szerk.). Gréczy arra is kérte az Alkotmánybíróság tagjait, ebben az esetben ne fideszes pártkatonák módjára járjanak el.
Az LMP-s Csárdi Antal arra emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény módosítása eleve szabályellenesen történt – mondjon bármit is Kövér László házelnök – hiszen nem volt megoldott a név szerinti szavazás. Csárdi Abban bízik, hogy az eljárási hibával átvert törvényeket eddig következetesen visszaküldő Ab ezúttal is visszadobja a módosítást.
A Párbeszéd részéről Barabás Richárd döbbent meg mélységesen azon, hogy „a Fidesz elárulta amagyar vidéket”. Szerinte a földforgalmi törvényt most tüzes vasként forgatva arra kényszerítik a gazdákat, hogy kedvezőtlen konstrukcióban adják el a birtokaikat; mindez pedig a Mészáros-féle nagybirtokok kialakulásához vezet.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt részéről már a módosítás elvontabb jogkövetkezményeit taglalta: szerinte a kormány a szabályozással 
  • sérti a magántulajdon szentségét, hiszen az Agrárkamara határoz ezentúl a tulaj helyett arról, milyen áron adható el a saját földbirtok;
  • sérti a magánélet szentségét, mivel a szigorítás lehetőséget ad a tulajdonosok komplett családi hátterének feltérképezésére;
  • korlátozza a jogorvoslati lehetőséget, hiszen a bíróságok a peres ügyekben sem másíthatják meg az Agrárkamara döntését, legfeljebb új eljárásra kötelezhetik a fideszes többségű szervezetet.
Frissítve: 2019.02.22 17:20