Tízezrek állása veszhet

Publikálás dátuma
2014.07.15 07:26
Az állattartó gazdaságok „pártállástól” függetlenül nehéz helyzetbe kerülhetnek FOTÓ: K 2 PRESS
Még ezen a héten tárgyalja a kormány a földalapú támogatások rendszerének módosítását. Nincs sok ideje, mert augusztus 1-jéig el kell(ene) küldeni Brüsszelbe a változtatásokról szóló dokumentumot. A Lázár János javasolta forráscsökkentések zavart okoznának a kormány által hivatalosan támogatott agrárvállalkozásoknak. A Fidesz berkeiben is belső harcokat gerjesztett a javaslat.

A kormány pénteken tárgyalhat a földalapú támogatási rendszer módosításairól. Az idő sürgeti a Fidesz döntéshozóit, mert a végleges változatot augusztus 1-jéig várja Brüsszel. Ha a javaslatra rábólint az unió hét évig azon nemigen lehet majd változtatni.

Lázár János a jelenlegi Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós agrártámogatások zöme fölött is teljhatalmat kapott. Országgyűlési bizottsági meghallgatásakor kijelentette, a 150 ezer euró fölötti részt elveszik az agrárvállalkozásoktól.
Széles körű érdemi egyeztetésről az érdek és szakmai szervezetek most sem tudnak, így fordulhatott elő, hogy hamar kiderült, a Lázár-féle javaslat nagyon sok Fidesz-közeli mezőgazdasági céget és családi gazdaságot is súlyosan érintene. Információink szerint emiatt belharcok törtek ki a kormánypárt különböző érdekcsoportjai között is. Talán ezért nem született döntés a múlt hét elején, ahogy a kabinet korábban tervezte. Ehelyett új elképzelések is nyilvánosságot kaptak. Nem kis összegről, évi 300 milliárd forintról van szó. A hivatalos propaganda a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) jelölte meg "megtakarítás" kedvezményezettjeként. A legtöbbet a nagybirtokok veszítenék - állítja a kormányzat, de az ő arányukat a magyar mezőgazdaság teljesítményében amúgy is 80 százalékról 20 százalékra akarja a Fidesz csökkenteni.

Jelenleg a területalapú és a vidékfejlesztési támogatások 70-80 százalékát viszik el a nagyüzemek. A viták kiéleződésére utal az is, hogy a korábbi harcias kijelentések helyét óvatosabb megnyilatkozások váltották fel.
„Valószínű, hogy többsávos rendszer lesz Magyarországon, de a részletek még kidolgozásra várnak. Ha ez a támogatás részleges elvonása a munkaintenzív ágazatokat hátrányosan érinti – itt az állattartókra, kertészetekre gondolok elsősorban –, akkor ezt milyen módon tudjuk kompenzálni, ezen most dolgozunk” – mondta egyebek mellett Czerván György agrárgazdasági államtitkár a Hír TV-nek nyilatkozva.

A Pest Megyei Agrárkamara szerint a kertészetek lehetnek a legnagyobb nyertesei az átalakított támogatási rendszernek. Erről az ötletről Gőgös Zoltán, az MSZP agrárszakpolitikus a Népszavának elmondta, a kertészet is csak akkor járna jobban, ha a támogatási arányt is növelnék, mert ha túl magas az önrész, a kertészetek sem tudják igénybe venni a többlet forrást sem.
A támogatás elvonás félezernél is több gazdaságot érint, amelyek a hazai mezőgazdasági termelés negyedét adják. A társasvállalkozások 80-90 ezer embert foglalkoztatnak, s ha teljesen elvonják az átszámítva 45-50 millió forint feletti földalapú támogatást, 30-40 ezer munkavállaló kerülhet utcára falvakban, kisvárosokban, ahol amúgy sincs sok munkaalkalom.
Ráadásul amit nagybirtoknak nevez a Fidesz, illetve amelyektől el akarnak vonni a forrásokat, zömében 2000-3000 ezer hektáros középbirtok. Igazán nagybirtoknak nevezhető agrárgazdaság alig több mint egy tucat van Magyarországon. Átlagosan 29 hektáronként tartanak el egy falusi munkavállalót. Gőgös nyílt levélben hívta fel a miniszterelnöknek figyelmet arra is, hogy ez a szegmens tartja a magyar állatállomány döntő többségét. Az elmúlt években komoly terheket vállalva rengeteget beruháztak. A csaknem 500 vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe kerül a jövedelem-kiegészítés nélkül - hangsúlyozta a szakember.

"Ha a kormány nem rombolni akar, és nem a külföldi konkurenciát kívánja jobb helyzetbe hozni, azt javasolnám önnek, fontolják meg ezt a lépést" - írta Gőgös. Az ellenzéki politikus azt javasolta, hogy mielőtt véglegesítik a döntést, Orbán Viktor nézze meg, hogyan működik egy megszüntetésre ítélt falusi kisvállalkozás Nagyalásonyban. Jelenleg részvénytársasági formában 3500 hektár gyenge, átlagosan 17 aranykoronájú földet használ és 200 tulajdonosa és 189 hivatalosan bejelentett munkavállalója van. Hat településnek fizet adót, ezekben a falvakban ők az egyetlen munkáltató. A portfólió része egy 1000 állatot tartó tehenészeti telep, 10 000 hízót kibocsátó sertéstelep. Napi 23 000 liter tejet állítanak elő, ami folyamatosan extra minőségű. Az állattartást saját, a húsüzemet hatósági állatorvos felügyeli, így kizárt, hogy az elmúlt napokhoz hasonló törvénytelenségek történjenek. A sertéseket és a hízómarhákat a cég Devecserben lévő húsüzeme az utolsó darabig feldolgozza. Itt megvalósul az, amit mindenki óhajt, a szántóföldtől az asztalig tart a minőségi felügyelet, és a termékek a megyén belül vevőre is találnak - jegyezte meg Gőgös Zoltán.

Az elmúlt években több beruházás is történt, de a hiteleit is csak akkor tudja visszafizetni, ha működni tud. Középtávon már komoly problémát jelent számukra a földtörvényben előírt birtok maximum, az állattartók esetén legföljebb 1800 hektár. Az uniós forrásmegvonás azonnali súlyos károkat okozna.

Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy az így elvont forrás a kistermelőkhöz kerül. Ez a pénz azonban nem marad az ágazatban, hanem különböző vidékfejlesztési célra kell fordítani. A kormányzati kapkodásra jellemző, hogy a teljes elvonás mellett most már hallani arról is, hogy bizonyos szempontok alapján a bérköltségeket leszámíthatnák például az állattartók. Gőgös szerint elvonás és diszkriminatív kedvezmények helyett olyan rendszert kellene bevezetni, ami a foglalkoztatást ösztönzi. Egyebek mellett a növénytermesztő vállalkozások a nagy élőmunkaigényes kertészettel bővíthetnék tevékenységi körüket.

                                                  Olcsóbb élelmiszerek

Idén májusában a mezőgazdasági termelői árak 9,2 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek ára 14,8 százalékkal mérséklődött, az élő állatok és állati termékeké (köztük a tejé, húsé) 2,2 százalékkal növekedett. A gabonafélék ára 17,0 százalékkal, az ipari növényeké pedig 11,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A burgonyáért 18,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a tavaly májusi magas árszinthez képest, viszont az újburgonya megjelenése miatt az előző hónaphoz képest drágult ez az alapvető élelmiszer. Idén jobb termés várható, ezért ez az áremelkedés kisebb mértékű volt, mint előző évben.
A zöldségfélék árszintje 8,9 százalékkal süllyedt a múlt év hasonló időszakához képest. A termékcsoporton belül ilyenkor a legnagyobb súlya a paradicsomnak, a zöldpaprikának és a spárgának van, ezek ára 23, 15, illetve 1 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék átlagára 8,3 százalékkal csúszott lejjebb a KSH tegnapi jelentése szerint.

Szerző

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.