KSH;építőipar;lakásépítés;állami beruházások;

2014-07-16 07:20:00

Alig nőtt a lakásszám

Rendkívül nagy mértékű építőipari növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése. A számok mögé tekintve azonban a kirajzolódó kép korántsem felhőtlen. Az ágazat a brüsszeli forrásokból táplálkozó állami beruházások nélkül gyakorlatilag szinte teljesen megbénult volna. Jövőre és az azt követő években jelentős visszaesésre  számítanak a szakemberek. 

Májusban 28,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az év első öt hónapjában csaknem ugyanilyen mértékű 27,8 százalékos volt a bővülés üteme, 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatot továbbra is az államilag finanszírozott, infrastrukturális beruházások húzzák. A szektort az állami infrastrukturális beruházások húzzák. Érdekes adat, hogy az építőipari vállalkozások 2014. május végi szerződésállományának volumene 60,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de tudjuk, hogy ezeknek csak a töredéke valósul meg. A szerződésállomány megoszlása is árulkodó: az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,4 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 83,6 százalékkal magasabb volt, mint 2013. május végén.

Rövid távon az építőipar a GDP-növekedéshez is érezhetően hozzá fog járulni - mondta Tóth Gergely, azonban a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy később ez a helyzet a visszájára is fordulhat, ha nem lesz folytatása a fokozott állami építkezéseknek. A magánszféra gyenge pozitív elmozdulása egyelőre nem pótolhatja az esetleg visszaeső nagy volumenű állami megrendeléseket. Az ágazat növekedésében bízik Balatoni András is. Az ING Bank vezető elemzője szerint becsléseik szerint idén 23,5 százalékos lesz a bővülés, jövőre azonban már csak egyszámjegyű éves emelkedés várható. A lakáspiaci konjunktúra fordulópontjára egyelőre várni kell, hiába a devizahiteles mentőcsomag, a lakosság jelentős része el van adósodva, “hitelundora” van, így a lakásvásárláshoz szükséges pénzügyi források bevonása még várat magára – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a csökkenő lakáspiaci árak miatt a lakosság számottevő része a kivárás stratégiáját alkalmazza, így a piaci mélypontot követő áremelkedés után várható a lakáspiaci vásárlás, lakásépítési kedv megugrása.

Jó hír viszont, hogy a közösségi és infrastrukturális beruházások mellett valamelyest bővült a lakóingatlan építési piac is: a tavaly valamivel több mint hétezer helyett idén akár a nyolcezret is elérheti az átadott új építésű otthonok száma. Igaz, 2005-ben 45 700 darab új lakásba költözhettek be tulajdonosaik.

Az élénkülés leginkább a társasház építéseknél figyelhető meg, a családi házak esetében ez a bővülés szerényebb és a növekedés mindkét esetben a tavalyi történelmi mélyponthoz kell mérni - említette a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. A társasházak építése is főleg Budapestre és néhány nagyvárosra jellemző. A kereslet enyhe erősödése mögött az is lehet, hogy sokan évek óta halasztották az új lakás megépítését és törvényszerű, hogy egy idő után valamelyest nő a vásárlási kedv, de ez elsősorban egy szűk fizetőképes körre korlátozódik. A jelenleginél hatékonyabb kormányzati intézkedésekre lenne szükség, de annak hatásai is legalább 1,5-2 év múlva lennének érzékelhetők.
Ha jövőre kifut az előző uniós pénzügyi ciklus támogatási dagálya, akkor mindenképpen számítani lehet a visszaesésre. Az építőipar 2000 milliárd forintos termelési értéket állít elő évente, ami a GDP-ben 4 -4,5 százalékát teszi ki, idén azonban ez az érték meghaladhatja az 5 - 5,5 százalékot is. A 2015-2016-os években viszont jóval ez alá a szint alá csökkenhet az építőipar részaránya - vélik az elemzők.