A Maladype Színház támogatói projektje

A pályázati és támogatási lehetőségek folyamatos csökkenése miatt 2013 nyarán a Maladype Színház művészeti tevékenysége, közhasznú munkája, színházi nevelési programsorozata és mindennapi létezése egyaránt veszélybe került.

A rendkívül nehéz helyzetben nem csak a kiemelkedő hazai és nemzetközi együttműködések, hanem a társulati- és alkotói lét finanszírozása is lehetetlenné vált.

A válságot előnyükre fordítva, szellemiségük, értékeik megmentése érdekében a független színházi területen egyedülálló módon a Maladype egy évvel ezelőtt meghirdette "Százan százzal egyért!" elnevezésű támogatói projektjét, mely alternatívát kínál arra, hogy száz vállalat, intézmény és magánszemély, valamint a Maladype Színház közösen mutasson új, modellteremtő irányt a magyarországi támogatási gyakorlatban.

A koncepció innovatív kultúrája érzékenyen reagál a támogatási keretek kényszerű szűkülésére, így nagyobb adományok helyett több, kisebb támogatásra számít. A kezdeményezés, melynek fővédnöke Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, félidejében jár.

Eddig közel ötven hazai és külföldi támogató, kis- és középvállalkozás, nagyvállalat és legfőképpen mecénás magánszemély ismerte fel a Maladype filozófiájában rejlő érvényes és hiteles gondolatokat.

Szerző
Frissítve: 2014.07.15. 22:02

A Millenárisra űzhetik a Táncszínházat

Fenntarthatóbb szemléletet szeretne meghonosítani az örökségvédelemben L. Simon László, a Miniszterelnökség új parlamenti államtitkára, aki a budai Vár hosszú távú hasznosításáról szóló Hauszmann-terv kidolgozásáért, valamint több kulturális nagyberuházásért is felelős.

L. Simon László klasszikus parlamenti államtitkári, illetve miniszterhelyettesi teendői szakfeladatokkal is kiegészülnek: irányítja a kulturális örökségvédelmet, a területhez tartozó háttérintézményeket, továbbá a kulturális fejlesztéseket és kiemelt kulturális beruházásokat.

Az államtitkár beszámolója szerint a kormány június 25-i ülésén határozott arról, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Hauszmann-tervet: "az a szándékunk, hogy széles körű tudományos és társadalmi vita kíséretében szülessen meg a budai Vár és elsősorban a palotanegyed hosszú távú hasznosításáról szóló, illetve a rekonstrukciós irányokat megszabó koncepció" - fogalmazott.    

L. Simon László elmondta: azt tervezik, hogy a Miniszterelnökség felköltözik a budai Várba, amely így ismét az állami reprezentáció fontos színhelyévé válik. "Európában sok helyen jól működik az állami reprezentáció műemléki környezetben, olyan módon, hogy az őrségváltások, zászlófelvonások a turizmus számára attrakciót jelentenek" - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve azonban: a tervek szerint a budai Vár töredékét használnák ilyen célokra, anélkül, hogy az kulturális funkcióit elveszítené.

A Nemzeti Táncszínház várból való kiköltözéséről szólva az államtitkár elárulta, hogy a teátrum új otthonát a Millenáris területén képzelik el, amiről az intézmény vezetésével folyamatos az egyeztetés. "Egy biztos: az állam nemcsak ahhoz nyújt kiemelkedő támogatást, hogy a Nemzeti Táncszínház új helyre költözhessen, hanem hosszú távon a működési támogatásának emelését is tervezi" - árulta el.

Szerző

Egyik fesztivál a másik után, bőven van választék

Publikálás dátuma
2014.07.16. 07:48
A Művészetek Völgye újra és újra megtelik FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Bent vagyunk a fesztiválszezon közepében, vége a Voltnak, a Balaton Soundnak, de a  következető, két-három hétben is igazán van miből választani. Tegnap  kezdődött az EFOTT,  a VeszprémFesten ma este  Katie Melua grúz származású brit énekesnő lép fel, július 25-én pedig startol a Művészetek Völgye.

Kapolcsozás az igazgatóval

Márta Istvánt, a Művészetek Völgye fesztiváligazgatóját kérdeztük a rendezvénysorozatról.

- Kik adtak pénzügyi támogatást a Művészetek Völgyéhez?

- Összesen 100 millió forintból bonyolítjuk az ezer programot és szerepeltetünk ezerötszáz fellépőt, valamint ebből az összegből finanszírozzuk az infrastruktúrát. Ennek a 22 százalékát állami résztámogatásból nyertük a Nemzeti Kulturális Alap Fesztivál Kollégiumától, 30 százalékot a jegybevételből reméljük megteremteni. A főbb támogatóink között szerepel az OTP Bank, a Mastercard, a Simple Labs, a MOL, a telekommunikáció megújulását pedig a Telekomnak köszönhetjük. Szponzorainktól, a társasági adótól és az egyéb kereskedelmi bevételeinktől várjuk az összköltségvetésünk fennmaradó 48 százalékának biztosítását.

- Megtérül a fesztivál?

- A Völgy nonprofit vállalkozás, ezzel a közművelődési, kulturális és térségfejlesztési profillal sehol Európában nem lehet "nyereséges" fesztivált rendezni.

- Hány éves korosztály látogatja leginkább a Völgyet?

- Generációs fesztiválról van szó. A kilencvenes évek közepén még külön ige is született a fesztivállal kapcsolatban, a "kapolcsozás", mely máig népszerű kifejezés. Nincs konkrét célközönségünk. A Völgyet 24 esztendeje ugyanúgy látogatják kisgyermekes családok, egyetemisták és nyugdíjasok is. A hagyományőrző és teremtő programjaink mellett az idén a huszonéves korosztály számára több koncertet, bulizási lehetőséget emeltünk be a fesztiválba. Miattuk változtattunk a kommunikációs technikáinkon is, az idén már különleges mobil applikációk is segítik a fesztiválozókat.

- Hogyan változott a fesztiválban résztvevő települések száma?

- 1989-ben hoztuk létre az első fesztivált, akkor még Kapolcsi Művészeti Napok néven. A kilencvenes években már több településen rendeztük meg a Völgyet, 1995 és 2007 között négy és hét között váltakozott a fesztiválozó települések száma. Egyszer maradt csak el a rendezvény, 2009-ben ugyanis nem tudtunk elég pénzt szerezni. Idén három helyszínen zajlik a Völgy: Kapolcs mellett Taliándörögdön és Vigántpetenden. Számunkra nem a települések száma a mérvadó, hanem, hogy megőrizzük a programok minőségét és a fesztivál eredeti értékrendjét, vagyis koncentráljunk a hagyományőrzésre és teremtésre, de emellett innovatív elemek bevonásával adjunk teret az új kulturális és egyéb fejlesztési utaknak is. (P. Szabó Dénes)

Szerző