Napjainkban alig-alig jelenik meg új uniós pályázati kiírás, mert a 2014 és 2020 közötti új gazdasági fejlesztési ciklust menedzselő brüsszeli bürokraták még nem hozták nyilvánosságra elképzeléseiket. Ezért is figyelemre méltó Rákossy Balázs bejelentése: az új fejlesztési ciklushoz tartozó magyar operatív programok júniusi benyújtása után folyamatosan tárgyal egymással az Európai Bizottság és Magyarország. (Még mindkét félnek van lehetősége módosítani a dokumentumokon.) A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Napi Gazdaságnak megerősítette azt az ismert kormányzati célt, hogy az erre a hét éves ciklusra rendelkezésre álló 7480 milliárd forintnyi fejlesztési forrás több mint 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják, szemben az előző ciklus 16 százalékos részarányával. Már az is ismeretessé vált, hogy miképpen oszlanak meg a brüsszeli fejlesztési pénzek. E szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2720, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) 1160, míg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 270 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat.
Az is közismert, hogy az új fejlesztési ciklusban már számolnia kell Magyarországnak azzal, hogy a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régió uniós mércével nézve is viszonylag magas, az uniós átlagot meghaladó, annak 90 százalékát meghaladó szintet ért el. Ennek az lesz a következménye, hogy csak igen korlátozott mértékben juthat majd uniós pénzekhez. Ebből logikusan következik, hogy a TOP-ot - amely az összes forrás 15 százalékát teszi ki - a vidék fejlesztésére fogják fordítani. Az Európai Bizottság létrehozott egy új fejlesztési eszközt, ami az Integrált Területi Beruházás nevet kapta. Ennek segítségével, a helyi önkormányzatok, megyei jogú városok véleményét kikérve, felhasználva több összehangolt beruházás valósulhat meg.
Rákossy Balázs nem rejtette véka alá, hogy a kormányzat célja az eljárásrendek egyszerűsítése a pályázók számára, amit úgy értelmeznek, hogy vállalkozóknak képessé kell válniuk arra, hogy maguk is el tudják készíteni saját pályázataikat. Ami leegyszerűsítve azt jelentené, hogy a pályázatíró cégekre nem is lenne szükség. (A 2013-ban lezárult uniós fejlesztési ciklusban a 8200 milliárd forintos keretnek minimum 15 százalékát vitték el a pályázatírók, projektmenedzserek, jogászok, a közbeszerzési és kommunikációs szakemberek díjazására fordított költségek.) Már korábban létrehozták Széchenyi Programirodát, amely ingyenesen tanácsokat ad a pályázóknak. Újabban - meg nem erősített hírek szerint - a programiroda már aktívan részt is vesz a pályázatok megírásában.
Még miniszteri beiktatása előtt Lázár János, aki a Miniszterelnökséget vezeti, úgy fogalmazott az uniós támogatásokról, hogy kevesebb "vérszívót szeretne a rendszerben," és ő maga tűzzel-vassal próbálja irtani az uniós pályázatírókat, tanácsadókat, projektmenedzsereket. Erre úgy reagált a Népszavának Maróczi Imre, hogy kétségtelen vannak csalók. A Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) elnöke megemlítette, hogy éppen ezért létrehoztak egy Megbízható tanácsadó tanúsítványi rendszert, amelyet szervezetük alapos vizsgálódás után adományoz a szakmában megbízható tevékenységet folytatóknak. Listájuk a PÁTOSZ honlapján elérhető lesz. A szakember azt is elmondta, hogy a pályázatírók általában 1-3 fős cégekben tevékenykednek, de van mintegy tucatnyi nagyobb létszámú vállalkozás is. Munkájukat főként a jelentős bürokrácia nehezíti, aki át kívánja magát rágni az összes Magyarország számára lehívható pályázati kiíráson, annak mintegy 20 ezer oldalt kell átböngésznie, beleértve a gyakori változásokat is. Ezért a nem államosított pályázatírókra szükség van - erősítette meg a PÁTOSZ elnöke.
