tűz;kártérítés;UNESCO világörökség;Kodály-köröndi ház;palotatűz;védett ingatlan;

2014-07-17 07:16:00

Palotatűz: a beruházó is felelős lehet

Átláthatatlannak tűnő tulajdonviszonyoknak, illetve a tűzeset felelőseinek, valamint a kártérítés lehetőségének, és a helyreállításnak bonyolult problémáit kell megoldani, hogy újjépíthessék a Kodály körödön kedden kiégett védett ingatlant. A pusztító tűzesetért nem csak a munkások, de a beruházók, kivitelezők is felelősek lehetnek.

A kedden csaknem teljesen kiégett Andrássy úti épület lakói már 2012-ben azért tüntettek, mert "lakhelyünk és életünk veszélyben!" - számolt be annak idején a helyszínről az Index. Mint egy lakó akkor nyilatkozta, az egykor gyönyörű házat 1882-től két év alatt építették fel, de a rekonstrukciója már 12 éve nem valósul meg.

Terézváros gondoskodik a lakókról
A terézvárosi önkormányzat által megbízott cég a katasztrófavédelemmel együttműködve ma délután megkezdte az életveszély elhárítását, az épület azon elemeit bontják el, amelyek balesetet okozhatnak. A társasház 112 lakója közül a közös képviselő tájékoztatása szerint 30-40 fő lakik életvitelszerűen az épületben, közülük a földszinten, valamint az első és a második emeleten lakók ma délután - hatósági kísérettel - bemehettek a lakásukba, hogy magukkal vigyék a legfontosabb irataikat, vagyontárgyaikat, pénzüket. Valamennyi lakó ideiglenes elhelyezéséről és ellátásáról az önkormányzat továbbra is kész gondoskodni. Az első napokban hotelben biztosít szállást nekik, később önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban kapnak elhelyezést, illetve amennyiben a felajánlott lakások nem lennének megfelelőek, az önkormányzat átmenetileg átvállalja bérleti költségeiket. Emellett rendkívüli pénzbeli segélyt is kapnak.  Az ügyészség elrendelte a tűz előidézésének gyanúja miatt őrizetbe vett két férfi szabadon engedését.

A palota eredetileg a Magyar Államvasutak nyugdíjintézeti bérháza volt, ami 1952-ben állami tulajdonba került, és továbbra is bérházként működött egészen 1999-ig, amikor Terézvárosi Önkormányzata társasházként bejegyeztette a Földhivatalnál.

A felújító projektcég ezt követően vállalta a harmadik emeletén lévő 23 lakás kiürítésének költségeit, az ingatlan zárófödém- és fedélszékcseréjét, a tetőzet rekonstrukcióját, a díszudvar felőli függőfolyosó aládúcolt részének rekonstrukcióját. Cserébe az önkormányzat a cégnek adta az egész harmadik emeletet és a tetőteret.

Az UNESCO világörökség részének nyilvánított és műemléki besorolású épület felújítási munkáira 2000-ben kötött szerződést az önkormányzat, a munkálatokat azonban nem végezték el, sőt, az épületet életveszélyes állapotba sodorták. 2002-ben született meg az építési engedély, de éppen ekkor voltak az önkormányzati választások, így a

projekt még azelőtt leállt, hogy elindulhatott volna. 2008-ban végül elkezdték bontani, de 2009-ben leálltak a munkákkal. A befektetők eltűntek, és jelentős károkat hagytak maguk után. A generálkivitelező, a Reneszánsz Zrt. a zárófödémet kibontotta, és megnyitotta a tetőszerkezetet, ezzel is súlyosbítva az életveszélyt. 

Az ígért felújításokból a lakók semmit nem láttak - számoltak be az Indexnek, sőt, többen panaszolták, hogy a befektető elvitte a kovácsoltvas kapujukat, és a márvány lépcsőket, amikről úgy sejtik, már sosem kerülnek vissza.

2009-ben Andrássy Palace fantázianéven még ebben az épületben hirdették Budapest legdrágább lakásait, volt olyan, amit 450 millióért - természetesen ebből sem lett semmi. Ekkorra a Reneszánsz már levonult, a harmadik emelet pedig ott maradt falak és födém nélkül, a lakók pedig folyamatos életveszélyre és beázásokra kezdtek panaszkodni.

A Műemlékvédelem a lakók kérésére kötelezte a projektcéget az életveszélyessé vált kémények kijavítására. A munka elkészült, a kémények védett majolika részei viszont eltűntek. Néhány éve a projektcég tisztasági mosást végzett a köröndi homlokzaton.

Ehhez a ház vizét használta, a hetekig felállványozott homlokzaton elhelyezett reklámért kapott tízmilliós összeget viszont nem forgatta vissza a palota állapotának javítására. Ráadásul tulajdonrésze arányában bő tízmilliós közös költséggel is adós a lakóközösségnek.

Az bizonyosnak tűnik, hogy a keddi tűz nem a rekonstrukció megkezdésének következménye, ugyanis arról a lakók nyilván értesültek volna. Valószínűbb, hogy a korábbi viharok nyomán kisebb mértékben károsodott tető szigetelését végezték csupán a munkások, akik a tüzet okozhatták.

A hőségben, és az egyébként is öreg, kiszáradt tetőszerkezeten pillanatok alatt elterjedtek a lángok. Különösen azért, mert a tűzzáró téglafalazatokat korábban már elbontották. Ezért feltehetően nem csak a kárt közvetlenül okozó munkások, de a tulajdonos cég vezetői ellen is eljárás indul.