Németország;születésnap;Angela Merkel;

2014-07-17 12:08:00

A reálpolitika német „Angyala”

Egy régi - egyesek szerint buta - szokás alapján nem illik hölgyek életkorát említeni. Angela Merkelnél azonban nyugodtan kivételt lehet tenni 60. születésnapján. A világ legbefolyásosabb asszonya ráadásul méltán ünnepelhet, nem túlzás azt állítani, hogy népszerűsége csúcsán van.

Időzíteni sem lehetett volna jobban a németek futball-világbajnoki győzelmét. Alig 4 nappal a jeles születésnap előtt láthatta a világ, hogy Angela Merkel, fittyet hányva a VIP-páholyok protokolláris savanyúságának, nem takarékoskodott kitörő örömével Lahmék sikere láttán, majd együtt ünnepelt velük a kupaadást követően.  Ezzel csatlakozott ahhoz az illusztris vb-díszvendég klubhoz, amelynek ajtaját még 1982-ben a veterán olasz államfő Sandro Petrini nyitotta meg, és amelynek négy évvel ezelőtt tagja lett Zsófia spanyol királyné is.

 Angela Merkel, lánykori nevén Angela Dorothea Kasner 1954. július 17-én született Hamburgban (ha már a focinál tartunk, 13 nappal a berni döntő után). A Merkel név első férjéé volt. Családja egyébként apai ágon lengyel származású, Poznanból települtek át Németországba, nagyapja, akit Kazmierczaknak hívtak, 1930-ban németesítette a nevét.  Angela apja, Horst, evangélikus lelkész volt, anyja, Herlind latin és angol nyelvtanár.  Három évvel születése után a család áttelepült az NDK-ba, előbb Quitzow-ban, majd Templinben telepedtek le. Angela e városban és Lipcsében végezte egyetemi tanulmányait, fizikai kémiából doktorált, és évekig kutatóként dolgozott. Érdekes párhuzam, hogy nem kevésbé karizmatikus brit előde, Margaret Thatcher szintén a vegyészetben szerzett tudományos fokozatot.

Angela Merkel, a szigorú politikus - Fotó: Gettyimages.

Angela Merkel, a szigorú politikus - Fotó: Gettyimages.

Politizálni csak 35 évesen, a Berlini Fal leomlása után kezdett. 1990-ben Angela Merkel tehetségére hamar felfigyeltek a Keresztény-Demokrata Pártban (CDU) 1990-ben beválasztották a Bundestagba, és bekerült Helmut Kohl kormányába a női- és ifjúsági ügyek minisztereként. 1994-ben a környezetvédelmi és a nukleáris biztonságért felelős tárcát kapta meg. Kohl 1998-as választási veresége után lett a CDU főtitkára, 2000-ben elnöke. 2005-ben lett a párt kancellár-jelöltje, és ekkor született meg vezetésével a CDU-CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) által alkotott német nagykoalíció, a II. világháború után másodszor (Az elsőt még 1996-ban alakította meg az NSZK-ban Kurt-Georg Kiesinger). A 2009-es választások után a szabaddemokratákkal szövetkezett, majd 2013-ban újra a nagykoalíciós megoldást választotta.

 „A német politika legnagyobb hullámlovasa, aki képes egyik nap Görögországot támogatni, másnap ellene fordulni, harmadnap pedig újra melléállni” – jellemezte Torsten Albig szociáldemokrata politikus Angela Merkel politikusi attitűdjét, aki ugyan kész minden ésszerű kompromisszumra, ugyanakkor, ha országa, vagy Európa érdekei úgy diktálják, bárkivel szembeszáll. Emlékezzünk csak a Washington és Berlin közötti fagypontra, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal lehallgatásai kapcsán.

A kancellár asszony születésnapját a CDU berlini székházában tölti, ahol vendégeivel egy történész előadását hallgatja meg. A német főváros John F. Kennedy-ről elnevezett múzeumában egy 60 fotóból álló kiállítás mutatja be Angela Merkel politikusi pályafutását, míg a Brandenburgi Kapuval szemben felállították viaszfiguráját. Ebből az alkalomból a londoni Madame Tussaud panoptikum ideiglenesen a brit főváros Bierschenke nevű német sörözőjének rendelkezésére bocsátotta a maga Merkel-szobrát.

Viasz-Merkel tortával.

Viasz-Merkel tortával.

Hogy miként tekint Angela Merkel a politikusi hivatásra, álljon itt néhány idézet tőle: „Aki úgy dönt, hogy a politikának szenteli életét, tudnia kell, hogy nem a pénzkereset a legfőbb prioritás.”Az a jó kompromisszum, amelyhez minden fél hozzáteszi a magáét.” Európa jövőjéről egy alkalommal így nyilatkozott: „Csak akkor őrizhetjük meg Európa prosperitását, ha a világ leginnovatívabb térségei közé tartozunk”.

Ugyancsak figyelemre méltó, amit a toleranciáról mondott 2009 novemberében az amerikai kongresszus előtt: „A tolerancia azt jelenti, hogy tiszteletet tanúsítunk más népek történelme, hagyományai, vallása és kulturális identitása iránt. De a tolerancia nem jelenti azt, hogy minden megengedhető. Zéró tolerancia kell mindazokkal szemben, akik nem tisztelik az elidegeníthetetlen emberi jogokat.” Ugyanebben a beszédében jelentette ki azt is, hogy „a szabadság nem jön magától. Minden nap meg kell harcolni érte és életünk minden napján meg is kell védenünk.”