A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján a miniszter hangsúlyozta: a zárolás a családokat, a vállalkozásokat nem, csak a kormányzati kiadásokat érinti. A "biztonsági intézkedésre" egyrészt azért van szükség, mert a kedvező gazdasági adatoknak államháztartási szempontból vannak kedvezőtlen hatásai is. A vártnál alacsonyabb infláció például negatívan érinti a költségvetést, mivel a jövedéki adó, valamint az áfabevételeknél elmaradást okozott - mondta Varga Mihály. Elmondta: a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag felett van, sőt a visegrádi országok átlagához képest is egyre jobb pozícióban van. Az első negyedéves növekedést tekintve az uniós országok között az első háromban van a magyar gazdaság , és már nemcsak a feldolgozóipar, hanem az építőipar és a mezőgazdaság is húzza a növekedést. A gazdasági bővülést emellett a belső kereslet alakulása, a lakossági fogyasztás élénkülése is stabilizálja.
A- nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság szerkezete egészségesebb a 4 évvel ezelőttinél. A 2007-2013-as uniós források, illetve az állami fejlesztéseknek köszönhetően jó ütemben bővültek a beruházások is, és megjegyezte, ha ehhez fel tud zárkózni a vállalati hitelezés növekedése, akkor a következő hónapokban is nőni tudnak a beruházások. Emlékeztetett arra, hogy 2013-ban megszűnt az európai uniós túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, és el kell kerülni, hogy az ország visszakerüljön az eljárás alá.
Varga Mihály szerint az adórendszerben továbbra is érvényesíteni kell azt, hogy a jövedelmi típusú adók szerepe csökkenjen. A fogyasztási adók szerepe erősödik, stabilizálódik - hangsúlyozta a miniszter, és utalt arra, hogy az adórendszerben megmarad a családi kedvezmény. A Kúria jogegységi döntésének elemei jogszabályi szintre emelkedtek, a devizaadósok helyzetének rendezését szolgáló első törvényt már elfogadták, a második és harmadik lépcső ősszel, szeptemberben és novemberben következik - mondta Varga Mihály. Ennek során meghatározzák a devizahiteleknél a banki visszatérítések elszámolását, és a maradék devizahitelek forintosítását - tette hozzá.
A miniszter említést tett az EU-val fennálló vitákról is. Egyes területeken kötelezettségszegési eljárást kívánnak az ország ellen indítani, ami egyes támogatások elvonását is jelentheti - jegyezte meg. Varga Mihály elmondta: az ország külső kitettségének csökkentése terén a Magyar Nemzeti Bank és a kormány, a nemzetgazdasági tárca stratégiai együttműködést alakított ki. Ezt szolgálja az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jövőben új termékekkel jelenik meg. Az ÁKK által kibocsátott lakossági állampapírok versenyképesek lesznek a banki megtakarítási termékekkel - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter, és felidézte, hogy szeretnék a lakosságot a rövid futamidejű papírok vételétől a hosszú lejáratú állampapírok vásárlása felé terelni.
A közfoglalkoztatást folytatni kell, idén 47 milliárd forinttal több jut erre a célra, ezzel párhuzamosan a kis- és középvállalkozások szerepét, gazdasági teljesítményét erősíteni kell - mondta Varga Mihály.
NGM: a minisztériumoknál mintegy 40 milliárd forintot zárolnak
A kormányzati kiadásokból elrendelt 110 milliárd forintos zárolásból a minisztériumokra 39,5 milliárd forint kötelezettség vonatkozik, számottevően csökken a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka, és az intézkedés jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, továbbá vonatkozik az elkülönített állami pénzalapokra és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásokra - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Az NGM hangsúlyozza, hogy az intézkedésnek köszönhetően biztonsággal tartható lesz a 2,9 százalékos éves hiánycél. Hozzáteszik: az állam magán takarékoskodik, hogy megfelelő szinten tartsa a hiányt, sem a családokat, sem a lakosságot, sem a vállalkozókat, sem az önkormányzatokat nem érintik az intézkedések.
A takarékosságra azért van szükség, hogy a kormány számára fontos programokra - mint például a foglalkoztatást növelő intézkedések - elegendő forrás álljon rendelkezésre - írja az NGM. Hozzáteszik: a kormány az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét, ezzel együtt segély helyett a magasabb összegű bért. Mindez 47 milliárd forint foglalkoztatási célú többletkiadást jelent az állami költségvetésben.
A szaktárcákat különböző mértékben érintő biztonsági zárolás további indoka, hogy a reálgazdaság és a lakosság számára rendkívül kedvező gazdasági mutatók közül az alacsony infláció - az árak stagnálása, egyes esetekben csökkenése - a költségvetés számára előreláthatóan szerényebb forgalmi típusú adóbevételt eredményez. A fogyasztás bővülése és a gazdaság fehéredése ugyanakkor részben ellensúlyozza mindezt. A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fognak megvalósítani - jegyzik meg. Az így "felszabaduló" uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani.
A megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, egyes projektek vagy projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani.
Az NGM kifejti: az átmeneti takarékossági lépések nem igényelnek törvénymódosítást, de biztosítják a költségvetés eddigi stabilitásának megőrzését, az államadósság további csökkentését, a meghirdetett hiánycél tartását. A takarékossági intézkedések nem érintik a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat. A zárolás az idei évre érvényes, a zárolt összegek további sorsáról a kormány az év végén határoz, a költségvetési mozgástér alakulásának függvényében. A zárolással megtakarított összeg a továbbiakban egyfajta biztonsági tartalékként szolgál - áll a közleményben.
