Óriási közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozott a kormányzat rezsiátverése. A közüzemi tarifák Fidesz-kormány által végrehajtott erőszakos manipulációjának az árát a társadalom még évekig nyögni fogja - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.
A közgazdász professzor elmondta: eddig csökkentek a világpiacon az energiahordozók beszerzési árai. Ezt az Orbán-kabinet saját eredményének igyekezett beállítani. Holott akkor, ha nem avatkozott volna be az árképzésbe hozzávetőleg 30 százalékkal csökkenhettek volna idehaza a gáz és áram tarifák, nem csak megközelítőleg 20 százalékkal, amennyivel eddig a kormány faragta le az energia szolgáltatási díjakat.
Katona Tamás szerint nem az a kunszt, hogy a kabinet képes volt az amúgy is esésben lévő ármozgásokat meglovagolni, hanem az lesz majd a teljesítmény, ha a Fidesz képes lesz a határnál megállítani a földgázárak már megindult növekedését. Félő - tette hozzá a szakember -, hogy ez nem fog sikerülni. Ezért a lakosság előbb utóbb vagy mint fogyasztó, vagy mint adózó gázáremelésekkel szembesül az elkövetkező időszakban.
A rezsicsökkentés másik negatív következménye az volt - jegyezte meg a közgazdász -, hogy az energiaszolgáltatók az árkorlátozások miatt bizonytalan pénzügyi helyzetbe kerültek, ami ahhoz vezetett, hogy szinte teljes mértékben visszafogták a beruházásaikat. Ez pedig az a hozadéka, hogy a gazdaság egy része lebénult és munkahelyek ezrei szűntek meg az alvállalkozók leépítése miatt. Emellett az energetikai szektorban a beruházásokat az agyonadóztatás mellett az is gátolta, hogy a kormány folyamatosan lebegtette a cégek államosítását. Így az energiaszektorban most a vagyon és a tartalékok felélése zajlik, aminek az árát egyebek mellett áramszünetek, gázszolgáltatási zavarok, majd hirtelen felmerülő óriási kárelhárítási - karbantartási költségek formájában az embereknek kell majd megfizetniük.
Ugyancsak a rezsiátverés káros következménye, hogy a kormány "társadalmasítja" a közműdíjakat. Vagyis szétteríti az egész társadalomra a fogyasztók által meg nem fizetett költségeket. Ez pedig azért hibás lépés, mert így például azok az emberek is fizetik az adójukból a gázártámogatás költségeit, akik nem használják ezt a fajta energiát. Ráadásul a szegényebbekre nagyobb költséghányadot terhel a kormány az adókkal mint az általános rezsicsökkentéssel amúgy is jobban járó jómódúakra.
Szakmai számítások szerint ebben az évben hozzávetőleg százmilliárd forint megy majd el arra az adófizetők zsebéből, hogy a kormányzat életben tartsa az általa a hatósági árak bevezetésével csődhelyzetbe juttatott távhőszolgáltató, kéményseprő és szemétszállító cégeket.
A közműdíjak korlátozása csak látszólag kedvező inflációs hatásokat gerjesztett - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. A pénzromlást ugyanis bár segítette fél százalék közelébe szorítani a közüzemi tarifák erőszakos alacsonyan tartása, de a hatás csak átmeneti. Az úgynevezett maginfláció - amely nem tartalmazza a hatósági áras termékek, a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok árát -, ugyanis már most két százalék feletti. Így jövőre a pénzromlás felpöröghet 2,5 százalékra is. Vagyis egyfajta "jojó" hatás tapasztalható a kormányzati árszabályozás miatt. A központi ármeghatározás a megszüntetésre egyébként már az Európai Unió (EU) több alkalommal is felszólította a kormányt, az intézkedés versenykorlátozó mivolta miatt. Vagyis az EU a kormányzat állításával szemben nem a rezsicsökkentést, hanem az árversenyt visszafogó hatósági tarifák bevezetését kifogásolta - fűzte hozzá a szakértő.
Katona Tamás arról is beszélt, hogy mindezen kedvezőtlen hatások mellett a kormányzat rezsiátverése egy további súlyos gondot okoz. Amiatt ugyanis, hogy a kabinet önkényesen több alkalommal manipulálta a szolgáltatási díjakat, olyannyira felerősödött Magyarországon a jogbizonytalanság, hogy a külföldi befektetők hanyatt-homlok menekülnek az országból, ami az fékezi a gazdaság növekedést. Így jövőre már a gazdasági teljesítőképességünk egy százalékos erősödésének is örülhetünk majd - tette hozzá a szakember.
MSZP: rezsipontok helyett szociális krízisközpontok kellenek
Az MSZP azt kéri, hogy "Németh Szilárd bukott rezsibiztos" alakítsa át a propagandacélokat szolgáló rezsipontokat szociális krízispontokká. Az MSZP szerint rezsipontok helyett szociális krízisközpontokra lenne szükség - közölte a párt.
A párt közleményében arra reagált, hogy Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője a rezsipontok működéséről beszámoló sajtótájékoztatóján a napokban azt mondta: egyre többen keresik fel a rezsipontokat, január óta már több mint 4500-an fordultak a kirendeltségekhez, ahol az ügyfelek általában a rezsicsökkentéssel kapcsolatban fogalmaznak meg panaszokat. Ez az ügyfélgyakoriság azt jelenti, hogy naponta 1,22 ember látogat meg minden rezsipontot az országban, amelyből jelenleg húsz üzemel.
A szocialisták szerint ma Magyarország egy nagy szociális krízispont Európa közepén, ahol 4,8 millióan élnek a létminimum alatt, a családok 47 százaléka nem tudja megvenni a napi élelmiszert, legalább 150 ezer fogyasztónál ki van kapcsolva az áram, a gáz vagy a távhő, a szénnel, fával fűtők pedig semmilyen támogatást nem kapnak - sorolták.
Ilyen körülmények között nem kormány tevékenységét fényező rezsipontokra, hanem szociális krízisközpontokra lenne szükség - hangsúlyozza a párt közleménye.
Egy cég világíthatja át a közműcégeket
Egyetlen vállalkozás végezheti majd a közműcégek számlázási rendszerének auditálását: a szakmában terjengő hírek szerint csak a Hunguard Kft. felelhet meg azoknak a követelményeknek, amelyeket Németh Szilárd fideszes rezsibiztos terjesztett a Ház elé a közműszolgáltatók számlázási „auditja” kapcsán - számol be a Nol.hu.
A tavaly év végén a Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca részéről egy salátatörvényhez zárószavazás előtti módosítóként benyújtott eredeti törvény szerint az elektronikus hírközlőknek, az áram-, a gáz- és a víziközmű-szolgáltatóknak egy szakcéggel auditáltatniuk kell számlázási rendszereiket azért, hogy a díjakat „hibátlanul számolják ki”, és hogy ne lehessen észrevétlenül módosítani az adatokat. Indoklásuk megejtő: a rezsicsökkentéshez megbízható számlázás kell.
Németh Szilárd módosításai szerint a tanúsítónak fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó titkos jegyzékén, a tanúsítónak fel kell mutatnia egy legalább hároméves, akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, valamint rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú „felsőfokú szakemberrel”, biztosítási szabályzattal és tanúsított „informatikabiztonsági irányítási rendszerrel”. A képviselő töröltette a Navracsics-féle szabály egy pontját, miszerint két egymást követő évben a munkát nem végezheti ugyanaz a cég.
Elemzők szerint a kötelező átvilágítás nem más, mint egy újabb eszköz a kormány kezében a közműszolgáltatók fenyegetésére.
Egymilliárdot buktak a rezsiharcon
A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. egymaga kimeríti a hulladékkezelők veszteségpótlásra "felkínált" állami keretet. Több mint egymilliárd forint hiányzik a társaság kasszájából a különböző adók, járulékok és a rezsicsökkentés miatt - számol be a Délmagyarország.
Idén 15 milliárd forintot kértek az állami és önkormányzati hulladékkezelő cégek a veszteségeik pótlására, és arra, hogy elkerüljék a tömeges csődöt – jelentette be az Együtt-PM egy korábbi sajtótájékoztatóján. Az okoknál felsorolták a különadókat, a közmű-, a tranzakciós és az energiaszolgáltatók különadóját, a felügyeleti díjat, a lerakási járulékot, valamint a rezsicsökkentést. Hozzátették: Fazekas Sándor földművelési miniszter bevallotta a miniszterjelölti meghallgatásán, hogy az összeomlás küszöbén áll a lakossági hulladékkezelés.
A Környezetvédelmi Főfelügyelőség júniusban helyszíni ellenőrzést tartott a sándorfalvi úti regionális hulladéklerakón, ahol mindent rendben talált. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alapján a bizonylati rendszert és rendet az országban kimagaslónak minősítették. Ami nagy szó, mert szinte havonta változnak, szigorodnak a jogszabályok. Előtte márciusban az Állami Számvevőszék három revizora másfél hónapig vizsgálódott a cégnél, őket 3-5 munkatárs látta el adatokkal folyamatosan. A vizsgálatról jegyzőkönyvet még nem kaptak, de a revizorok csak jót mondtak. A szegedi igény 837 millió forint volt, ezt a tulajdonos önkormányzat nyújtotta be 2013–2014-re. A szolgáltatási területünkön lévő 12 önkormányzat összesen még 181 milliót kért. Eddig azonban nem érkezett pénz. A kiírás szerint az egész keret 1,5 milliárd forint volt – tudta meg a lap a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától.
Makrai László hozzátette: a cég állapota mindezek ellenére stabil. A társaság három éve szigorú gazdálkodást vezetett be a csökkenő önkormányzati támogatás és a kirótt többletfeladatok szorítása miatt. Hatékonyságuk folyamatosan javuló tendenciát mutat, de a tartalékaikat jószerével felélték. A cég működése és menedzselése már egy multinacionális társaságéra hasonlít, de a gépparkja nem. A korábban kiszervezett szolgáltatásokat visszaszervezik, mert maguk olcsóbban végzik.
