Fékezi a gazdaságot a rezsicsökkentés

Hatalmas gazdasági károkat okoz az országnak az Orbán-kormány rezsiámokfutása. Az árak átláthatatlan manipulációja ugyanis a beruházások csökkenéséhez vezetett a közmű szektorban. Az rezsiharc kiéleződésével együtt növekvő jogbizonytalanság pedig a külföldi befektetők menekülését hozta magával. A közüzemi díjak lefaragása miatt csökken az infláció, várhatóan ez is visszaüt majd. A közműdíjak szétterítésével az alacsony jövedelműek fizetik a gazdagabbak árkedvezményeit. A padlóra küldött távhő szolgáltató, kéményseprő és szemétszállító cégek életben tartása idén 100 milliárd forintjába kerül majd az adózóknak.

Óriási közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozott a kormányzat rezsiátverése. A közüzemi tarifák Fidesz-kormány által végrehajtott erőszakos manipulációjának az árát a társadalom még évekig nyögni fogja - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás.

A közgazdász professzor elmondta: eddig csökkentek a világpiacon az energiahordozók beszerzési árai. Ezt az Orbán-kabinet saját eredményének igyekezett beállítani. Holott akkor, ha nem avatkozott volna be az árképzésbe hozzávetőleg 30 százalékkal csökkenhettek volna idehaza a gáz és áram tarifák, nem csak megközelítőleg 20 százalékkal, amennyivel eddig a kormány faragta le az energia szolgáltatási díjakat.

Katona Tamás szerint nem az a kunszt, hogy a kabinet képes volt az amúgy is esésben lévő ármozgásokat meglovagolni, hanem az lesz majd a teljesítmény, ha a Fidesz képes lesz a határnál megállítani a földgázárak már megindult növekedését. Félő - tette hozzá a szakember -, hogy ez nem fog sikerülni. Ezért a lakosság előbb utóbb vagy mint fogyasztó, vagy mint adózó gázáremelésekkel szembesül az elkövetkező időszakban.

A rezsicsökkentés másik negatív következménye az volt - jegyezte meg a közgazdász -, hogy az energiaszolgáltatók az árkorlátozások miatt bizonytalan pénzügyi helyzetbe kerültek, ami ahhoz vezetett, hogy szinte teljes mértékben visszafogták a beruházásaikat. Ez pedig az a hozadéka, hogy a gazdaság egy része lebénult és munkahelyek ezrei szűntek meg az alvállalkozók leépítése miatt. Emellett az energetikai szektorban a beruházásokat az agyonadóztatás mellett az is gátolta, hogy a kormány folyamatosan lebegtette a cégek államosítását. Így az energiaszektorban most a vagyon és a tartalékok felélése zajlik, aminek az árát egyebek mellett áramszünetek, gázszolgáltatási zavarok, majd hirtelen felmerülő óriási kárelhárítási - karbantartási költségek formájában az embereknek kell majd megfizetniük.

Ugyancsak a rezsiátverés káros következménye, hogy a kormány "társadalmasítja" a közműdíjakat. Vagyis szétteríti az egész társadalomra a fogyasztók által meg nem fizetett költségeket. Ez pedig azért hibás lépés, mert így például azok az emberek is fizetik az adójukból a gázártámogatás költségeit, akik nem használják ezt a fajta energiát. Ráadásul a szegényebbekre nagyobb költséghányadot terhel a kormány az adókkal mint az általános rezsicsökkentéssel amúgy is jobban járó jómódúakra.

Szakmai számítások szerint ebben az évben hozzávetőleg százmilliárd forint megy majd el arra az adófizetők zsebéből, hogy a kormányzat életben tartsa az általa a hatósági árak bevezetésével csődhelyzetbe juttatott távhőszolgáltató, kéményseprő és szemétszállító cégeket.

A közműdíjak korlátozása csak látszólag kedvező inflációs hatásokat gerjesztett - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. A pénzromlást ugyanis bár segítette fél százalék közelébe szorítani a közüzemi tarifák erőszakos alacsonyan tartása, de a hatás csak átmeneti. Az úgynevezett maginfláció - amely nem tartalmazza a hatósági áras termékek, a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok árát -, ugyanis már most két százalék feletti. Így jövőre a pénzromlás felpöröghet 2,5 százalékra is. Vagyis egyfajta "jojó" hatás tapasztalható a kormányzati árszabályozás miatt. A központi ármeghatározás a megszüntetésre egyébként már az Európai Unió (EU) több alkalommal is felszólította a kormányt, az intézkedés versenykorlátozó mivolta miatt. Vagyis az EU a kormányzat állításával szemben nem a rezsicsökkentést, hanem az árversenyt visszafogó hatósági tarifák bevezetését kifogásolta - fűzte hozzá a szakértő.

Katona Tamás arról is beszélt, hogy mindezen kedvezőtlen hatások mellett a kormányzat rezsiátverése egy további súlyos gondot okoz. Amiatt ugyanis, hogy a kabinet önkényesen több alkalommal manipulálta a szolgáltatási díjakat, olyannyira felerősödött Magyarországon a jogbizonytalanság, hogy a külföldi befektetők hanyatt-homlok menekülnek az országból, ami az fékezi a gazdaság növekedést. Így jövőre már a gazdasági teljesítőképességünk egy százalékos erősödésének is örülhetünk majd - tette hozzá a szakember.

MSZP: rezsipontok helyett szociális krízisközpontok kellenek

Az MSZP azt kéri, hogy "Németh Szilárd bukott rezsibiztos" alakítsa át a propagandacélokat szolgáló rezsipontokat szociális krízispontokká. Az MSZP szerint rezsipontok helyett szociális krízisközpontokra lenne szükség - közölte a párt.

A párt közleményében arra reagált, hogy Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője a rezsipontok működéséről beszámoló sajtótájékoztatóján a napokban azt mondta: egyre többen keresik fel a rezsipontokat, január óta már több mint 4500-an fordultak a kirendeltségekhez, ahol az ügyfelek általában a rezsicsökkentéssel kapcsolatban fogalmaznak meg panaszokat. Ez az ügyfélgyakoriság azt jelenti, hogy naponta 1,22 ember látogat meg minden rezsipontot az országban, amelyből jelenleg húsz üzemel.

A szocialisták szerint ma Magyarország egy nagy szociális krízispont Európa közepén, ahol 4,8 millióan élnek a létminimum alatt, a családok 47 százaléka nem tudja megvenni a napi élelmiszert, legalább 150 ezer fogyasztónál ki van kapcsolva az áram, a gáz vagy a távhő, a szénnel, fával fűtők pedig semmilyen támogatást nem kapnak - sorolták.

Ilyen körülmények között nem kormány tevékenységét fényező rezsipontokra, hanem szociális krízisközpontokra lenne szükség - hangsúlyozza a párt közleménye.

Egy cég világíthatja át a közműcégeket

Egyetlen vállalkozás végezheti majd a közműcégek számlázási rendszerének auditálását: a szakmában terjengő hírek szerint csak a Hunguard Kft. felelhet meg azoknak a követelményeknek, amelyeket Németh Szilárd fideszes rezsibiztos terjesztett a Ház elé a közműszolgáltatók számlázási „auditja” kapcsán - számol be a Nol.hu.

A tavaly év végén a Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca részéről egy salátatörvényhez zárószavazás előtti módosítóként benyújtott eredeti törvény szerint az elektronikus hírközlőknek, az áram-, a gáz- és a víziközmű-szolgáltatóknak egy szakcéggel auditáltatniuk kell számlázási rendszereiket azért, hogy a díjakat „hibátlanul számolják ki”, és hogy ne lehessen észrevétlenül módosítani az adatokat. Indoklásuk megejtő: a rezsicsökkentéshez megbízható számlázás kell.

Németh Szilárd módosításai szerint a tanúsítónak fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó titkos jegyzékén, a tanúsítónak fel kell mutatnia egy legalább hároméves, akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, valamint rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú „felsőfokú szakemberrel”, biztosítási szabályzattal és tanúsított „informatikabiztonsági irányítási rendszerrel”. A képviselő töröltette a Navracsics-féle szabály egy pontját, miszerint két egymást követő évben a munkát nem végezheti ugyanaz a cég.

Elemzők szerint a kötelező átvilágítás nem más, mint egy újabb eszköz a kormány kezében a közműszolgáltatók fenyegetésére.

Szájer rezsit csökkentene egész Európában

Az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok között tervezett kereskedelmi és beruházási megállapodásnak elengedhetetlen feltétele, hogy megmaradjon az európai vállalkozások versenyképessége, csökkenjenek az európai energiaárak és védjék az emberi egészség és környezet biztonságát - hangsúlyozta Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a testület kedd esti strasbourgi plenáris ülésén folytatott vitában.

Szájer szerint az EP akkor támogathatja a megállapodást, ha az elősegíti a munkahelyteremtést, és előnyös a kisvállalkozásoknak is."Ahhoz, hogy az európai vállalkozások képesek legyenek állni a versenyt amerikai társaikkal, csökkenteni kell Európában az energiaárakat." - mondta, hozzátéve: a jelenlegi energiaárakkal ez lehetetlen.

"Ha a piac erre egyedül nem képes, akkor a magyarországi rezsicsökkentéshez hasonlóan a szabályozó hatóságoknak, az államnak és az uniónak is be kell avatkoznia, mint ahogy az EU beavatkozott a roamingdíjak esetében is" - emlékeztetett a néppárti EP-frakció alelnöke.

Szájer József emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a megbeszélések alakulásáról a tagországokat, az Európai Parlamentet, a nemzeti parlamenteket, a gazdálkodókat és a civil társadalom szereplőit is megfelelően tájékoztassák a tárgyalók. Azt szeretnénk, hogy ne csak transzatlanti, hanem transzparens is legyen a folyamat az elejétől a végéig – mondta Szájer József.

Egymilliárdot buktak a rezsiharcon

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. egymaga kimeríti a hulladékkezelők veszteségpótlásra "felkínált" állami keretet. Több mint egymilliárd forint hiányzik a társaság kasszájából a különböző adók, járulékok és a rezsicsökkentés miatt - számol be a Délmagyarország.

Idén 15 milliárd forintot kértek az állami és önkormányzati hulladékkezelő cégek a veszteségeik pótlására, és arra, hogy elkerüljék a tömeges csődöt – jelentette be az Együtt-PM egy korábbi sajtótájékoztatóján. Az okoknál felsorolták a különadókat, a közmű-, a tranzakciós és az energiaszolgáltatók különadóját, a felügyeleti díjat, a lerakási járulékot, valamint a rezsicsökkentést. Hozzátették: Fazekas Sándor földművelési miniszter bevallotta a miniszterjelölti meghallgatásán, hogy az összeomlás küszöbén áll a lakossági hulladékkezelés.

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség júniusban helyszíni ellenőrzést tartott a sándorfalvi úti regionális hulladéklerakón, ahol mindent rendben talált. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alapján a bizonylati rendszert és rendet az országban kimagaslónak minősítették. Ami nagy szó, mert szinte havonta változnak, szigorodnak a jogszabályok. Előtte márciusban az Állami Számvevőszék három revizora másfél hónapig vizsgálódott a cégnél, őket 3-5 munkatárs látta el adatokkal folyamatosan. A vizsgálatról jegyzőkönyvet még nem kaptak, de a revizorok csak jót mondtak. A szegedi igény 837 millió forint volt, ezt a tulajdonos önkormányzat nyújtotta be 2013–2014-re. A szolgáltatási területünkön lévő 12 önkormányzat összesen még 181 milliót kért. Eddig azonban nem érkezett pénz. A kiírás szerint az egész keret 1,5 milliárd forint volt – tudta meg a lap a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától.

Makrai László hozzátette: a cég állapota mindezek ellenére stabil. A társaság három éve szigorú gazdálkodást vezetett be a csökkenő önkormányzati támogatás és a kirótt többletfeladatok szorítása miatt. Hatékonyságuk folyamatosan javuló tendenciát mutat, de a tartalékaikat jószerével felélték. A cég működése és menedzselése már egy multinacionális társaságéra hasonlít, de a gépparkja nem. A korábban kiszervezett szolgáltatásokat visszaszervezik, mert maguk olcsóbban végzik.