A kormányfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint "szélén", három százalék körül lesz a deficit.
Orbán Viktor hozzátette, szerinte az a helyes, ha egyértelművé teszik "ország-világ számára", hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy azokhoz milyen feltételekkel jut. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést - mondta a miniszterelnök. "Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak" - fogalmazott Orbán Viktor.
A maláj gép tragédiáról szólva a miniszterelnök kijelentette: szokatlan, ritka, megdöbbentő és ezért alapos kivizsgálást igényel, hogy lelőttek egy utasszállító gépet. Hozzátette: fel kell készülni arra, hogy egy szomszédos ország légterében, valószínűleg katonai műveletek eredményeként ártatlan emberek tucatjai haltak meg. Orbán szerint Kárpátalján már érzékelhető számban gyűltek össze menekültek Ukrajna keleti részéből. Mozgás van a szomszédban, ami az ott élő magyar közösséget és a szomszédság okán Magyarországot is érinti - fogalmazott.
A kormányfő szerint fel kell készülni arra is, hogy a helyzet nem oldódik meg a következő egy-két hónapban, hanem tartós marad a következő években. Úgy vélekedett, hogy jelenleg az ukrán gazdaság nem képes az országot saját lábára állítani, ezért "félelmetes nagyságrendű" külföldi pénzekre szorul. Szerinte ősszel komoly humanitárius kérdések is felmerülnek majd Ukrajnában. Orbán emlékeztetett arra, hogy kevés szó esik arról, hogy tényleges segítséget Ukrajnának egy-két állam nyújt csak, és ezek közül is kiemelkedik Magyarország. Ukrajna ugyanis elsősorban Magyarországtól, másodsorban Lengyelországtól kap gázt - tette hozzá.
Jean-Claude Juncker EU-bizottsági elnöki megválasztásáról szólva Orbán elmondta, hogy a luxemburgi politikussal „másfél évtizede ápolnak személyes jó kapcsolatok”, amit elválasztanak attól, hogy másképpen képzelik el Európa jövőjét. Junckert az egyik legnyíltabb európai politikusnak tartja, aki nyitott minden vitára, ráadásul előterjesztett egy 10 pontos programot, amelynek egy részével egyetért, a másik részéről pedig párbeszédet akarnak folytatni. Ez utóbbiak közé tartozik a bevándorlás kérdése. Orbán szerint az EU-ba való külső bevándorlás nem jó dolog, mert például nem az afrikaiaknak kellene munkalehetőséget teremteni, hanem például a tízmilliós európai cigányságnak. „Európa az európaiaké” – hangsúlyozta.
Orbán elmondta, hogy még a bizottság felállása előtt találkoznak és megvitatják az olyan vitás kérdéseket, mint a földtörvény, a devizahitelek ügye és az olcsó energia és rezsicsökkentés. „A termőföldnek a magyar gazdáknál kell maradnia” – szögezte le, hivatkozva osztrák és francia példákra.
Az egyetemi kancellárok kinevezésével kapcsolatban Orbán elmondta, hogy tudja már a kinevezendők egy részének személyét, s bár neveket nem volt hajlandó mondani, kijelentette, hogy „valamennyien elismert gazdasági szakemberek.” A döntést azzal indokolta, hogy a magyar egyetemek „rosszul gazdálkodnak” és meg kell teremteni azt a légkört, amelyben a fiatalok nyugodtan készüljenek fel a diplomára. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy - mint arról felröppentek az elmúlt napokban hírek - lesznek-e több intézményből összevont „szuperegyetemek”.
Az egészségügyről szólva Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy elmúlt években 300 milliárd forintot költött a kormány kórházi fejlesztésre, de mindenképpen támogatni kell a háziorvosokat, akik közül sokan méltatlan körülmények dolgoznak, ezért a háziorvosi rendszert kell a jövőben megerősíteni.