Előfizetés

Bomba üzlet a gombatermesztés

Publikálás dátuma
2014.07.21. 07:26
Fotó: Thinkstock
A jelenlegi évi 25-30 ezer tonnás hazai gombatermelés a mostani uniós költségvetési időszak végére, vagyis 2020-ra 50-70 ezer tonnára bővíthető - mondta Nagy László, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gombatagozatának vezetője. Az elképzeléseket a magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési stratégiája részeként valósítanák meg, a célok eléréséhez becslések szerint mintegy 25-30 milliárd forint kellene. Az ágazat termelési értéke így évi 30-40 milliárd forintot lehet, a jelenlegi évi 15-20 milliárd forinttal szemben. A foglalkoztatottak száma pedig 6-8 ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről.

A szakember megjegyezte: a gombatermelés rendkívül kézimunkaerő-igényes, és képzetlen emberek foglalkoztatására is lehetőség van. Emellett pedig a termelésben mezőgazdasági hulladékot - ló- és csirketrágyát, valamint szalmát - használnak a szükséges komposzt előállításához.

A fejlesztés egyik célja a belföldi gombafogyasztás növelése a mostani fejenkénti évi 1,5 kilogrammról mintegy évi 2,5 kilóra. Emellett az exportot szintén jelentősen bővíteni szeretnék elsősorban keleti irányba, például Oroszországba.

Jelenleg a magyar gombatermelés mintegy felét értékesítik külföldön. Főként a környező országokban - Ausztriában, Szlovákiában, Romániában - kelendő a magyar gomba, de eladható Németországban, Franciaországban, sőt még távolabb is. A magyarországi gombatermesztésben elsősorban a csiperke - mintegy 90 százalékos arányban - dominál, a fennmaradó hányad elsősorban laskagomba, de termelnek kisebb mennyiségben gyógygombát, például: shiitakét is.

Örök gmo-mentesség?

Publikálás dátuma
2014.07.21. 07:21
Az országhatár túloldalán már génmódosított kukoricákat termesztenek FOTÓ: K2 PRESS
Magyarországot különösen érinti, hogy milyen megállapodás születik a génmódosított (gmo) gabonafélék, illetve egyéb haszonnövények termesztéséről, exportjáról az USA és az unió szabad kereskedelmi tárgyalásain. Hazánk eddig ellenállt a gmo-nak, a második Orbán kormány az Alaptörvénybe is belefoglalta a gmo mentességet. A szakemberek véleménye megoszlik arról, meddig tartható fenn ez az állapot.

Egy biztos: idén a betakarított hazai búza gmo mentes lesz. A folytatás nagyban függ attól, hogy milyen megállapodás szöletik majd génmódosított haszonnövényekről az Amerikai Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokon. Magyarország Alaptörvénybe foglalt kötelezettsége a gmo-mentesség megtartása és ezt nem is kívánja feladni - jelentette ki egy korábbi nyilatkozatában Szíjjártó Péter a külügyi és külkereskedelmi tárca államtitkár.

A világon jelenleg 165 millió hektárra teszik a gmo növények termőterületét. Eddig Brüsszel két gmo kukoricafajta termesztését engedélyezte az unióban, s a szomszédos országok közül Szlovákia és Románia él is ezzel a lehetőséggel. A hazai állatállománnyal feletetett szója döntő hányada is importált gmo takarmány.

A hivatalos politika tehát gmo-ellenes, nem veszi jó néven az övétől eltérő szakmai véleményeket sem. A nemzetközileg is elismert agrárkutatót, Popp Józsefet 2012-ben például miatt azért távolították el az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) egyik vezető posztjáról, mert egy külföldi tudományos orgánumnak adott interjújában a gmo növények hasznosságáról nyilatkozott.

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője, agrárpolitikus, a Népszavának elmondta, hogy az uniónak két fontos alapelve is érvényes a gmo növényekkel kapcsolatban: a megelőzésé és az elővigyázatosságé. Az elővigyázatosság elve kimondja, mindazoknak a beavatkozásoknak, amelyek élő szervezeteket érintenek, amennyiben nem ismertek a negatív hatásai, de tudományosan nem zárhatók ki, akkor feltételezni kell a negatív hatás meglétét. Sallai szerint az elmúlt időszakban számos kutatás bizonyította, hogy a gmo növényeknek lehetnek káros hatásai.

A gmo technológia üzlet és arról is szól, hogyan lehet a hagyományos vetőmagokat, illetve az ezeket forgalmazó kereskedőket kiszorítani a piacról - jegyezte meg az LMP agrárpolitikusa. Ahol élelmezési gondokat oldhat meg, vagy enyhíthet akár a gmo alkalmazása is egy lehetséges megoldás, de az unióban, illetve Magyarországon erről szó sincs - tette hozzá Sallai. Az ellenzéki szakpolitikus az önfenntartó, gmo mentes mezőgazdaság mellett tört lándzsát.

Vancsura József , a Gabonaszövetség elnöke lapunknak elmondta, a nemzetközi gabonapiacon nem tesznek különbséget a gmo, illetve hagyományos technológiával termesztett búza, kukorica, vagy egyéb haszonnövény között. Nincs gmo mentességi felár sem, legföljebb van aki hajlandó valamilyen okból az ilyen szállítmányért esetleg többet fizetni. Az igaz, tette hozzá Vancsura, hogy a gmo mentesség szerepet játszhat abban, hogy a magyar búza, kukorica nem szokott a kereskedők nyakán maradni, s így ez adhat értékesítési biztonságot.

A szövetség elnöke elismerte, hogy a gmo növények valóban hatással lehetnek a talaj ökoszisztémájára, ezt azonban a megfelelő vetésforgóval enyhíteni lehet. A magyar termelők betartják a jogszabályokat, így a gmo mentességre vonatkozó előírásokat is - fűzte hozzá.

Az agrárszakemberek jelentős része, ha névvel nem is vállalja - érthető egzisztenciális okokból - a véleményét, állítja, az unió sem vonhatja ki magát a világgazdasági versenyből a mezőgazdasági termékek piacán sem. A szakemberek úgy vélik, ha az unió versenyképessége lesz a tét az USA-val folytatott szabad kereskedelmi tárgyalásokon, minden bizonnyal engedhet a gmo kérdésben.

Örök gmo-mentesség?

Publikálás dátuma
2014.07.21. 07:21
Az országhatár túloldalán már génmódosított kukoricákat termesztenek FOTÓ: K2 PRESS
Magyarországot különösen érinti, hogy milyen megállapodás születik a génmódosított (gmo) gabonafélék, illetve egyéb haszonnövények termesztéséről, exportjáról az USA és az unió szabad kereskedelmi tárgyalásain. Hazánk eddig ellenállt a gmo-nak, a második Orbán kormány az Alaptörvénybe is belefoglalta a gmo mentességet. A szakemberek véleménye megoszlik arról, meddig tartható fenn ez az állapot.

Egy biztos: idén a betakarított hazai búza gmo mentes lesz. A folytatás nagyban függ attól, hogy milyen megállapodás szöletik majd génmódosított haszonnövényekről az Amerikai Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokon. Magyarország Alaptörvénybe foglalt kötelezettsége a gmo-mentesség megtartása és ezt nem is kívánja feladni - jelentette ki egy korábbi nyilatkozatában Szíjjártó Péter a külügyi és külkereskedelmi tárca államtitkár.

A világon jelenleg 165 millió hektárra teszik a gmo növények termőterületét. Eddig Brüsszel két gmo kukoricafajta termesztését engedélyezte az unióban, s a szomszédos országok közül Szlovákia és Románia él is ezzel a lehetőséggel. A hazai állatállománnyal feletetett szója döntő hányada is importált gmo takarmány.

A hivatalos politika tehát gmo-ellenes, nem veszi jó néven az övétől eltérő szakmai véleményeket sem. A nemzetközileg is elismert agrárkutatót, Popp Józsefet 2012-ben például miatt azért távolították el az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) egyik vezető posztjáról, mert egy külföldi tudományos orgánumnak adott interjújában a gmo növények hasznosságáról nyilatkozott.

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője, agrárpolitikus, a Népszavának elmondta, hogy az uniónak két fontos alapelve is érvényes a gmo növényekkel kapcsolatban: a megelőzésé és az elővigyázatosságé. Az elővigyázatosság elve kimondja, mindazoknak a beavatkozásoknak, amelyek élő szervezeteket érintenek, amennyiben nem ismertek a negatív hatásai, de tudományosan nem zárhatók ki, akkor feltételezni kell a negatív hatás meglétét. Sallai szerint az elmúlt időszakban számos kutatás bizonyította, hogy a gmo növényeknek lehetnek káros hatásai.

A gmo technológia üzlet és arról is szól, hogyan lehet a hagyományos vetőmagokat, illetve az ezeket forgalmazó kereskedőket kiszorítani a piacról - jegyezte meg az LMP agrárpolitikusa. Ahol élelmezési gondokat oldhat meg, vagy enyhíthet akár a gmo alkalmazása is egy lehetséges megoldás, de az unióban, illetve Magyarországon erről szó sincs - tette hozzá Sallai. Az ellenzéki szakpolitikus az önfenntartó, gmo mentes mezőgazdaság mellett tört lándzsát.

Vancsura József , a Gabonaszövetség elnöke lapunknak elmondta, a nemzetközi gabonapiacon nem tesznek különbséget a gmo, illetve hagyományos technológiával termesztett búza, kukorica, vagy egyéb haszonnövény között. Nincs gmo mentességi felár sem, legföljebb van aki hajlandó valamilyen okból az ilyen szállítmányért esetleg többet fizetni. Az igaz, tette hozzá Vancsura, hogy a gmo mentesség szerepet játszhat abban, hogy a magyar búza, kukorica nem szokott a kereskedők nyakán maradni, s így ez adhat értékesítési biztonságot.

A szövetség elnöke elismerte, hogy a gmo növények valóban hatással lehetnek a talaj ökoszisztémájára, ezt azonban a megfelelő vetésforgóval enyhíteni lehet. A magyar termelők betartják a jogszabályokat, így a gmo mentességre vonatkozó előírásokat is - fűzte hozzá.

Az agrárszakemberek jelentős része, ha névvel nem is vállalja - érthető egzisztenciális okokból - a véleményét, állítja, az unió sem vonhatja ki magát a világgazdasági versenyből a mezőgazdasági termékek piacán sem. A szakemberek úgy vélik, ha az unió versenyképessége lesz a tét az USA-val folytatott szabad kereskedelmi tárgyalásokon, minden bizonnyal engedhet a gmo kérdésben.