El akarták titkolni a fociakadémiák csődjét!

Akinek nem volt elég meggyőző értékelés a magyar utánpótlásképzésről az U19-es válogatott szombati, osztrákok elleni 3-1-es Eb-veresége, annak itt az újabb jelzés arról, hogy tévúton jár a magyar futball. Német és belga szempontok szerint mérték meg az évtizedes önértékelési zavarral küszködő magyar futballszakmát, egészen pontosan az utánpótlásképzés alapját jelentő akadémiai rendszert. A belga Double Pass által elvégzett vizsgálat eredményeit titokban akarták tartani, de most megtudhatja, mi a sorrend.

"A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” – értékelte a Double Pass megállapításait az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző.

A magyar edzőképzés vezetője, Szalai László, tavaly júniusban jelentette be, hogy egy független auditáló cég megvizsgálja a magyar akadémiákon folyó munkát. Októberben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor már azt is elárulta, hogy lehet olyan magyar akadémia, amely a töredékét sem igazolja önképének a felméréskor.

A Double Pass vezetői egyszer, még tavaly novemberben számot adtak, hogy éppen hol tart az átvilágítás, majd áprilisban az MLSZ elnöksége elé tették vizsgálati anyagukat, ebből egy kivonat készült el júniusra. A jelentés sorrendjét azonban titkosították. Valamennyi szereplőnek, a tizenöt akadémiával egyetemben alá kellett írnia, hogy ezzel egyetért, holott eredetileg a bajok nyílt feltárása, a következtetések őszinte levonása, és az utánpótlás-képzés gyors rendbetétele lett volna a cél.

Az akadémiák értékelésében első helyre befutó Debrecen 66 százalékon teljesített, 64 százalékot ért el a Győr; a Vasas és a Szombathely 59 százalékot érdemelt ki a belgák egységes, a topkluboknál is alkalmazott szempontrendszere alapján. A Felcsút és a Kaposvár, valamint a Békéscsaba 50 százalékot ért el, nem is meglepő ennek fényében, hogy a Kaposvár felnőtt csapata simán kiesett az élvonalból – úgy, hogy alig-alig tudtak magyar játékosok egyáltalán pályára lépni –, a Békéscsaba pedig nem jutott fel, és a Puskás Akadémia is csak tapasztalt, máshol kinevelt játékosokkal tudott bent maradni az első osztályban. A felcsúti akadémia alapítója, Orbán Viktor a stadion áprilisi átadásán azt mondta, Európa tíz legjobb akadémiája között van az övé. A DP-jelentés ezt egyáltalán nem tükrözi.

A részletekről itt olvashatnak: http://sportgeza.hu/futball/2014/07/21/akademiai_audit/

Néhány órával azután, hogy az Indexen nyilvánosságra kerültek a jelentés részletei, Szabó Tamás, az akadémiai auditálás MLSZ-illetékese közölte: a szövetség három évre szóló együttműködést kötött a belga Double Pass céggel, a munka első szakasza zárult csak le a labdarúgó akadémiák felmérésével, a hiányosságok megállapítása után az intenzív javítási, tanulási folyamat szeptemberben kezdődik meg.

Szabó Tamás az MTI-nek leszögezte: óva intene mindenkit attól, hogy az akadémiai rendszer csődjéről beszéljen a Double Pass első auditálása kapcsán, melynek eleve az volt a célja, hogy független felmérés készüljön a hazai elitképzést végző akadémiák jelenlegi állapotáról.

"Ez egy nagyon komoly, Magyarországon eddig példa nélküli, széles spektrumot átölelő vizsgálat, amely támpontot ad ahhoz, hogy a sikeres külföldi akadémiákhoz képest hol járunk, s hogyan tudunk előrelépni" - mondta a NUPI korábbi vezetője, hozzátéve, hogy nem a minősítés, a számonkérés volt a cél, s ezt kellett megértetni a klubokkal is még a Double Pass megérkezése előtt. Hozzátette, hogy a támogatásokat éppen ezért nem is befolyásolja a jelentés, arra majd az újabb, egy év múlva kezdődő második auditálás lesz komoly hatással.

Szabó Tamás tájékoztatása szerint a 134 oldalas jelentésből készített összegzés került ki az MLSZ honlapjára, de nem azért, mert titkolózni akar a szövetség.

"Egyáltalán nem sandaság áll a háttérben, egyszerűen arról van szó, hogy az üzleti szférában végzett auditálások is sok olyan információt tartalmaznak, melyek bizalmasak, s csak az érintettek beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ezért nem lettek publikusak a klubriportok" - mondta Szabó Tamás.