Vadmalac a csőben

Budakeszin, a szennyvíztisztító telep munkatársa igencsak meglepődött, amikor leereszkedve az aknába furcsa zajokat, morgást, ismeretlen eredetű röfögést hallott. A csíkos hátú kis vadmalacka szó szerint csőbe húzta az őt megtaláló mesterembereket.

Az a nap is úgy indult, mint a többi. Magyar Zoltán lemászott a csatorna aknába, hogy átellenőrizze a csövek állapotát, helyzetét. Már akkor meghallotta a furcsa neszezést, és mivel a csövek egyáltalán nem adnak ki magukból hangot – állatbarát lévén – rögtön tudta, hogy itt bizony egy menteni való kisállatról lesz szó, csak azt nem tudta pontosan, milyenről. Amikor megpillantotta a bajba került apróságot, már nem volt kérdés: a mentőexpedíció életbe lépett. Igen ám, de a malacka amilyen kicsi volt, olyan gyors. Az ember látványától még jobban megijedt, rémülten rohangált ide-oda a csőben, és kétségbeesetten visítozott, esélye sem volt a szabadulásra.

Zoltán a kollégájával órákon át próbálta elkapni a kis csibészt, aki az utolsó pillanatban mindig elslisszolt előlük. Végül sikerült lezárni a kb. 30 méteres cső egyik végét egy ponyvával, a másiknál Zoltán térdelt, és kitartóan várt. A kismalac egyre bátrabb lett, mindig egy kicsit közelebb jött, míg végül a megfelelő pillanatban sikerült elkapni.

Az őrült visítással mit sem törődve kimentették a bajba került malackát, és előzetes egyeztetés után bevitték a Budakeszi Vadasparkba.