Megfejtik-e Einstein titkát?

Kutatók tucatjai próbálják már évtizedek óta megfejteni Albert Einstein titkát, azaz, hogy mi volt a kulcsa brilliáns intelligenciájának, amellyel fel tudta fedni az idő és a tér mechanizmusait.

A tudós agyáról folytatott kutatásokat azoknak a felvételeknek az alapján végzik, amelyeket Thomas Harvey patológus készített Einstein halála után valamint azokból a mintákból, amelyeket ő vett ki az agyból és amelyeket a chicagói National Museum of Health and Medicine őriz.

Egy tanulmány, amelyet a közelmúltban publikáltak a Brain-en, megállapította, hogy Einstein agya kicsi volt, de tele volt tekervényekkel egyes zónákban. A képeket erről az iPadon is meg lehetett szemlélni.

A legfrissebb kutatás azonban az agy két féltekéje közötti kapcsolódást vizsgált kínai-amerikai kutatókból álló csapat, amelynek vezetője Weiwei Men, azt állapította meg, hogy a két félteke, amelyek egymástól különböző funkciókat látnak el, helyenként szokatlanul vastag rostköteggel van egymáshoz kapcsolva. A rostköteg arra szolgál, hogy egységesítse a két félteke által különbözőképpen feldolgozott információt. Csak ennek a rosthídnak a segítségével tud a két félteke, a kreatív és a racionális úgy kommunikálni, hogy ebből egyetlen eredmény szülessen. A rostköteg egyes részeinek vastagsága különösen akkor lett szembetűnő, amikor összehasonlították 15 olyan idős férfiéval, akik 1905-ben idősebbek voltak és 52 olyanéval, akik fiatalabbak voltak Einsteinnél. 1905 volt, ugyanis a csodaév, amikor a 26 éves Einstein hat olyan munkát publikált, amelyek lefektették a modern fizika forradalmának alapjait.

A csapat által kifejlesztett technika méri és kodifikálja a rostköteg vastagságának változásait, egész hosszában, ahol az idegek áthaladnak az egyik féltekéből a másikba és a vastagság mértéke mutatja, hogy mennyire van összeköttetésben a két félteke ezekben a régiókban.

Ez a felfedés azonban nem tisztázza, hogy ez a természet ajándéka-e, így születik-e az ember, vagy csak az intellektuális tevékenység fejleszti-e ki.