Biró Marianna;

Reflex;Önkormányzati törvény;Ab-döntés;

2014-07-21 21:19:00

Jóváhagyott alkotmánysértés

A kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi választási rendszer alapvető szabályai - legalábbis az Alkotmánybíróság (Ab) többségi határozata szerint. Az ezúttal is rettentően megosztott testület úgy döntött, nem alkotmánysértő, hogy az eltérő lélekszámú kerületi polgármesterekből álljon a közgyűlés, a budapestiek pedig ne válasszanak közvetlenül képviselőket.

Döntött az Ab, nem sérti sem az önkormányzati képviselők közvetlen választásáról szóló szabályt, sem a választójog egyenlőségének elvét, hogy ezentúl a fővárosi közgyűlés kétharmadát a kerületi polgármesterek alkotják. Az viszont alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő.

A testület alkotmányellenesnek ítélte azt is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket megsemmisítette, az új fővárosi választási szabályok elleni további indítványokat viszont elutasította. A választás tehát lebonyolítható, ám a rendszer alkotmányossága továbbra is megkérdőjelezhető.

Megírtuk: a parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára és szavazataival fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a fővárosi közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését.

Az összellenzéki beadvány súlyos alapjogsérelmeket sorolt, támaszkodva az Ab korábbi határozataira is. Az ellenzéki pártok és civil jogvédő szervezetek, az aggályaik mellett azt is kiemelték: a jogszabály-módosítás négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakította át az eljárást, holott egy 2005-ös Ab-határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon.

Ezzel szemben az Ab a leglényegibb kifogásokat önellentmondásos érveléssel söpörte félre, megállapítva ugyan, hogy a Fidesz által sebtében létrehozott rendszerben az egyes kerületek választópolgárainak szavazatai különböző súllyal esnek latba, mivel az egyes kerületek lélekszáma jelentős eltérést mutat, ám a szavazategyenlőség alkotmányos elvének sérelmét a testület az úgynevezett "kettős többség" rendszerének bevetésével orvosolva látta.

A többségi határozat szerint ráadásul nem sérti a közvetlen választás - alaptörvénybe foglalt - alapelvét, hogy a választók nem közgyűlési képviselőnek, hanem csak polgármesternek választják azokat, akik később automatikusan mandátumot kapnak. A testület "megfelelő és elfogadható" indoknak találta, hogy "a jogalkotó a fővárosi önkormányzati rendszer két szintjének működési problémái orvoslására a fővárosi kerületi polgármestereket a fővárosi közgyűlésbe kívánta integrálni, s ezzel a főváros irányítását - a jövőre nézve - hatékonyabbá és egyszerűbbé kívánta tenni."

Hogy az ügyben súlyosan megosztott volt az Ab, azt jelezheti, hogy a 15 alkotmánybíróból hét, köztük még a volt KDNP-s parlamenti képviselő, Salamon László is különvéleményt fűzött. Hatan - Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter - az közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok összességének megsemmisítését javasolták. Eközben Stumpf István, és a hozzá csatlakozó Szalay Péter és Szívós Mária párhuzamos indoklással éltek.

Ötödikére készült a Fidesz

Még ugyan nincs meg az önkormányzati választás időpontja, de már a múlt héten "teleszórták" a fővárost egyes fideszes politikusok a kampányanyagaikkal. A szerkesztőségünk birtokába került, Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármester és Gáspár József fideszes önkormányzati képviselőjelölt támogatására biztató szórólap ráadásul egyértelműen, több helyen is 2014. október 5-ében jelölte meg a helyhatósági választás dátumát.

Ez annyit jelenthet, hogy a Fidesz erre az időpontra számított, ám - mint megírtuk - Áder János köztársasági elnöknek csütörtök éjfélig ki kellett volna írnia az önkormányzati választást ahhoz, hogy az a lehető legkorábbi időpontban legyen. Csakhogy ezt sem addig, sem azóta nem tette meg az államfő, ráadásul várhatóan még ma sem jelenti be a dátumot, hiszen ma Lengyelországba utazik. Így Áder - nem úgy, mint a tavaszi országgyűlési voksolás előtt - vagy nem teljesítette a Fidesz kérését, miszerint a lehető legkorábbi időpontban legyen a voksolás, vagy úgy döntött, kitűzésével megvárja az Ab döntését.

Az alaptörvény szerint egyébként az általános önkormányzati választást októberben kell megtartani, az egyik vasárnapon. Idén négy októberi vasárnap lesz: 5-én, 12-én, 19-én és 26-án, melyek közül az első tehát már kiesett, aznap nem választunk. A választási eljárási törvény szerint ugyanis a választásnak a kitűzést követő 80. és 100. nap közé kell esnie. Amennyiben az államfő úgy dönt, hogy október 12-re tűzi ki a voksolást, akkor erre július 24-én, azaz csütörtökön éjfélig van lehetősége. Ha azonban Áder október utolsó vasárnapjára teszi a szavazást, akkor akár augusztus 7-én éjfélig lehetősége van megjelölni a dátumot.

"A budapestiek a legnagyobb vesztesei"

- Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Ab döntését, mert az szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten. Horváth Csaba, a párt fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott, a demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az alaptörvényt tiszteletben tartó bírák már kisebbségben vannak az Ab-ben.

- A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a budapestiek a legnagyobb vesztesei a döntésnek, mert a fővárosban nem lesz fair és egyenlő az önkormányzati választás - fogalmazott Kerék-Bárczy Szabolcs. A párt elnökségi tagja kiemelte: az Ab véglegesen kettészakadt a kormány és a Fideszt "szolgai módon kiszolgáló" valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra.

- Az Együtt-PM szerint bár az Ab eltörölt egy súlyosan alkotmánysértő rendelkezést az önkormányzati voksolást szabályozó törvényből, a választási eljárás rendszere továbbra is csak a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja. A szövetség két társelnöke, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor szerint nem elhanyagolható, hogy a mostani Ab-döntés "egy nagyon megosztott testületben született, amelyben a Fidesz által pozícióba juttatott tagoknak nyilvánvalóan anyapártjuk felé hajlott a kezük".

- A Fidesz szerint a döntés egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte a fővárosi közgyűlésben nemcsak helyes, hanem alkotmányos is.

Jelentős véleménykülönbségek

- Paczolay Péter: Különvéleményéhez többen is csatlakoztak, a testület elnöke ugyanis egyértelművé tette, "a jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Ab-nak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie". Paczolay a teljes módosítást alkotmányellenesnek tartotta, s meg is semmisítette volna, a többségi határozatot pedig kifejezetten rossznak látta, hiszen "az amúgy alaptörvény-ellenes súlyozási szabály eltörlése nem arányosabb, hanem még egyenlőtlenebb rendszerhez vezet."

- Lévay Miklós: A módosítás nyomán "a főváros választójoggal rendelkező közössége közvetlenül nem szólhat bele a főváros, mint különálló területszervezési egység, és önálló hatáskörű helyi önkormányzat népképviseleti összetételébe" - írta. Ezzel Lévay szerint az Ab "akaratlanul megerősítette azt a törvényi alapvetést, hogy nem a fővárosnak vannak kerületei, hanem a kerületeknek van fővárosuk", ami ellentétes az alaptörvény szövegével.

- Bragyova András: "A fővárosi közgyűlés, ahogyan e törvényhelyek alapján létrejön, sem nem választott, sem nem fővárosi". Érvelése szerint sérül a budapesti állampolgárok közvetlen választáshoz való joga, nem lesz népképviseleti szervük.

- Kiss László: Egyértelműnek látta "a választójog közvetlensége és egyenlősége alapelveinek súlyos alaptörvényi sérelmét". Ráadásul "a törvényhozó hatalom gyakorlatilag semminemű értékelhető alkotmányos indokot nem hozott fel" az említett alapjogok csorbítására.

- Kovács Péter: Nemcsak az alaptörvény, de a "Magyarország vállalt nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségek" is korlátot szabnak a kormánytöbbségnek abban, miként módosítja a választási szabályokat.

- Stumpf István: Ugyan nem különvéleményt írt, hanem párhuzamos indoklást, tehát a szavazásnál támogatta a többségi határozatot, ám súlyos alkotmányossági aggályoknak adott hangot, álláspontjához pedig Szalay Péter és Szívós Mária is csatlakozott. Stumpf felhívta a figyelmet: a választási rendszer lényegi szabályait érintő, a választás időpontjához időben ilyen közeli módosítás "nem felel meg a választási rendszer stabilitásával kapcsolatos" nemzetközi, illetve az Ab által korábban megfogalmazott követelményeknek.